'''Áltudománynak''' nevezünk minden olyan eszmerendszert, gondolatot, amely magát tudománynak állítja be, de a tudományos módszert nem alkalmazza az állításainak igazolásához. Az áltudományok tézisei gyakran túl általánosak, megfoghatatlanok, és emiatt nem is tesztelhetőek, bizonyítékok nem állnak rendelkezésre azok igazolására. Van, amikor a [[hipotézis]] szembemegy minden, máig felhalmozott tudással.

Művelői előszeretettel használnak tudományos kifejezéseket, hogy hitelesebbnek tűnjenek a hiszékeny laikusok szemében, akik nem tudnak különbséget tenni ál- és valós tudományos állítások között. Művelői igen gyakran félreértelmezik a tudományos nyelvezetet, ; az intelligens tervezés hívei például azzal érvelnek, hogy az evolúció "csak egy elmélet", pont úgy, ahogy az ő "elméletük". Valójában az ''elmélet'' szó mást jelent a tudományban és más jelent a köznyelvben. A tudományos elméleteket bizonyítékok sorai támasztják alá, tételeik konkrétan megfogalmazottak, kutatásokkal igazolhatóak, ismételhetőek. A köznyelvben az elmélet egy gyanú, találgatás, feltételezés. A tudományokban nem jártas ember ezt nem tudja, így nála működik ez az "[[Intelligens tervezés|evolúció csak egy elmélet]]" érv.

===Tudományos korrektúra Kollegiális lektorálás hiánya, összeesküvéssel való vádaskodás===A valódi tudomány egyik alapkövei az ismételhetőség és igazolhatóság, különösen egy harmadik fél által, aki az eredeti teszten nem vett rész. Ez a tudományos korrektúrakollegiális lektorálás, ahol új elképzeléseket fektetnek le a részletek birtokában lévő tudóstársaknak, akik tovább tudják folytatni és kiszélesíteni a kutatást. Bár ez a módszer sem tökéletes (sok érdekesség kerekedett már ki belőle), az emberi tudás gazdagítására ennél jobb módszert nem ismerünk. Nem meglepő, hogy az áltudományt népszerűsítők kerülik, mint a pestist.

Ha egy elképzelést nem közölnek le egyetlen tudományosan korrektúrázott kollegiális lektorált lapban, akkor feltehetően áltudományról beszélünk. Mivel a legtöbb ember valamelyest ismeri a tudományos korrektúrátkollegiális lektorálást, az áltudományt népszerűsítőknek meg kell magyarázniuk, hogy elképzeléseik miért nem jelennek meg az ilyen lapokban. Az alternatív gyógymódok űzőinél divat a [[Big Bad Pharma|gyógyszeripar]]t azzal vádolni, hogy ha egy természetes gyógymódról bebizonyosodik, hogy minden betegséget gyógyít, akkor az ipar eltussolja a felfedezést, mert számára profitkiesést jelent egy ilyen termék. Ez tévedés, a gyógyszeripar mindent megadna egy ilyen "joker" gyógymódért. Pont, hogy ebben van a több pénz.

A kreacionisták gyakran érvelnek azzal, hogy az evolúcióelmélet egy ateista-materialista összeesküvés építőeleme. Mintha úgy működne a világ, hogy egy Ph.D.-jelölttel félrevonulnának egy kis eszmecserére a diplomaosztó előtt. A nagy összeesküvésre való hivatkozás a leggyakoribb, de vannak ennél ötletesebb kifogások is. Itt van például Jason Lisle, aki szerint az ő csillagfény-problematikát<ref>A csillagfény problematika egy kreacionista kérdéskör, amely arra próbál magyarázatot adni, hogy miért láthatóak a 6000 fényévnél távolabbi csillagok is, ha a világ csak 6000 éves</ref>, megoldó elméletét nem kell alávetni tudományos korrektúránakkollegiális lektorálásnak, mert egy evolucionista lapban úgysem adnának neki hitelt &ndash; a kreacionista lapok sem adnak hitelt evolúciót hirdető cikkeknek.

Vannak áltudományos lapok is, akik "tudományosan korrektúrázottkollegiálisan lektorált" cikkeket publikálnak, de az általuk alkalmazott rendszer messze nem annyira szigorú, mint amit egy valódi tudományos lapnál elvárnak. Az anyagaikat ők is kiadják véleményezésre, de csak saját köreiknek. Ezek a folyóiratok könnyen tetten érhetőek, amikor nem találjuk őket a tudományos folyóiratok listáján (ISI Web of Knowledge de akár Google Scholar is). Az áltudományos korrektúra A felületes kollegiális lektorálás másik ismérve az, hogy a kutatók nem hajlandóak egymás eredményeit megismételni vagy igazolni. Ezzel el is érkeztünk a következő jellemzőhöz.

Bár ez szorosan kapcsolódik a tudományos korrektúra kollegiális lektorálás tudatos kerüléséhez, ennek a szakasznak mégis van létjogosultsága. A valódi tudomány folyton fejlődik az által, hogy a tudósok világszerte megismétlik és megosztják egymással eredményeiket, amelyeket később részletesebben kidolgoznak majd az új ismeretanyagot felhasználva további hipotéziseket fogalmaznak meg. Az áltudomány befejezettnek, megcáfolhatatlan igazságként hirdeti magát. Az áltudományos elképzelések szólhatnak arról, hogy egyesítették a fizikát, meggyógyították a betegeket, a matematikát egyetlenegy egyenlettel tudják magyarázni, vagy hogy korlátlan energiát tudnak termelni. Azt állítják, Nekünk csak be kell lépnünk az általuk kínált utópiába. Összehasonlításképp: egy tudós imádja, ha mások foglalkoznak a munkájával &ndash; ha másért nem, hogy többen hivatkozzanak az írásaira.

Védekeznek azzal is, hogy a [[szkepticizmus ]] alkalmazása vagy a tesztkörülmények kihatással vannak a gyógyszerre. A médiumok is mondanak ilyeneket, szerintük a szkeptikusok jelenléte zavarja a "telepatikus hullámokat". A természetfeletti erők megidézésével gyógyítók meg azt állítják, a gyógyító ágens nem hajlandó magát ilyen teszteknek alávetni.

A tudomány elismeri, hogy semmit sem lehet teljesen bebizonyítani. Egy régi mondás is erre akar rámutatni: "Bizonyíték csak a matekra és az alkoholra van". Az áltudomány terjesztői viszont nagy rajongói az ellenbizonyítéknak. Elképzeléseiket úgy nyomják az orrunk alá, mintha az igazság fekete és fehér lenne &ndash; ami nincs megcáfolva, az igaz. Az ő állításaik viszont sokszor pozitív állítások, tehát a [[Bizonyítási teher|bizonyítás terhe ]] őket nyomja. És rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékot kívánnak.

{{teendők|Még több adat kell ide}}A kultúrális és demográfiai tényezők szerepet játszanak abban, hogy egy-egy területen mennyire elterjedtek az áltudományok, és melyek a népszerűbbek.

===Néhány szó, kifejezés:===

*rezgés/hullám*univerzális gyógymód*személyre szabott gyógyítás*sehol máshol nem kapható/sehol máshol nem ismert

===Érvelések, állítások:===*[[Tanúvallomás|''x'' személynek is bevált]]. (Attól, hogy egy fontos/híres embernek jó véleménye van róla, meg nem lesz igaz)*[[Argumentum ad populum|''x'' számú ember javasolja]]. (Attól, hogy van egy emberközeg, aki jó véleménnyel van róla, még nem lesz igaz. Az ellenvéleményeket miért nem közlik?)*[[Non sequitur|Ez egy ősi gyógymód/már őseink is ismerték ]] (Valaminek a fennmaradása nem garancia arra, hogy tudományosan igazolható)*[[Összeesküvésre hivatkozás|Ez egy tiltott/elhallgatott/elnyomott tudás]]

Ismert jelenség a pszichológiában a [[megerősítési torzítás]]. Lényege, hogy az ember agya egy olyan szelektív üzemmódra áll át, amely kitaszít vagy tompít minden olyan információt, amely nem egyezik az ember által felállított előfeltevésekkel. A hitében megerősítő ingereket viszont feldolgozza, és nagyobb jelentőségüket eltúlozza. [[James Randi]] [[Psychic Investigator]] c. műsorában [http://www.youtube.com/watch?v=U8EqdUYqlpY elég látványosan demonstrálta ezt a jelenséget ] egy Maureen Flynn nevű médium tesztelésekor. Flynn azt állítja, hogy ő egy híd a mi világunk és a szellemvilág között. Ügyfelei olyan emberek, akik rajta keresztül kapcsolatba akarnak lépni halott szeretteikkel. A médium és egyik ügyfele beleegyezett, hogy az egyik időpontjukról hangfelvétel készüljön. Randi arra kérte az ügyfélet, véleményezze a találkozót. Szerinte Flynnn Flynn olvasata "nagyon jó volt". A hangfelvételekből viszont az alábbiak derültek ki:*Flynn 37 nevet sorolt fel, ebből 9 volt ismerős az ügyfélnek, aki azonban úgy emlékezett, hogy Flyn Flynn csak egy tucat nevet sorolt fel.