Asztrológia

A Szkeptikus Wiki wikiből

Soha ne zárd ki lehetetlenként az esélyt, hogy elég hosszú keresés után találunk egy kis aranyszemnyi igazságot az asztrológiai babonában. - Johannes Kepler


Az asztrológia tradicionális formájában egyfajta jövendölés, amely arra az elméletre támaszkodik, hogy az égitestek (csillagok, bolygók, a Nap, a Hold) születéskori helyzete és mozgása alapvetően befolyásolja az életünket. Pszichológiai formájában az asztrológia egy önmegértésre és személyiséganalízisre használt New Age-terápia (asztroterápia).

Ivan Kelly szerint, aki számos kritikus cikket írt a témáról, az asztrológia

nem járul hozzá ahhoz, hogy megértsük magunkat és a kozmoszban elfoglalt helyünket. Az asztrológia modern hívei képtelenek felmutatni az égi és földi események kapcsolatának okát, nem tudják elfogadhatóan magyarázni állításaikat, és semmiféle használható ismerettel nem gazdagítják a társadalomtudományokat.


De az asztrológia még így is évezredekig fennmaradt és emberek milliói hisznek benne. Az ókori kaldeusok és asszírok végeztek először csillagjóslást úgy 3,000 éve. I. e. 450 körül a babiloniak kidolgozták a 12 jegyű zodiákust, de a modern asztrológia alapjait a görögök fektették le Nagy Sándor uralkodása és a római leigázás közötti időszakban. Az isteni beavatkozást és szabad akaratot hirdető kereszténység terjedésével az asztrológia is visszaszorult, a reneszánsz alatt azonban részben a tudományra és csillagászatra irányuló érdeklődésnek köszönhetően visszanyerte korábbi népszerűségét. A keresztény teológusok továbbra is küzdöttek ellene, végül 1585-ben V. Sixtus pápa hivatalosan is elítélte. Ugyanebben az időben Kepler és mások eredményei megingatták az asztrológia tanait. Az asztrológia népszerűsége és fennmaradása természetesen nem függ össze bármely formájának igazságtartalmával.

A tradicionális nyugati asztrológia ágai közül a napjegyasztrológia örvend a legnagyobb népszerűségnek. Ez az, ami alapján számos napilap horoszkópja is készül. A horoszkóp egy asztrológiai előrejelzés, de ez a szó jelöli a születéskor érvényes állatöv térképét is. Az állatöv 12 zónára van osztva az égen, mindegyik arról a csillagképről van elnevezve, ami eredetileg a területére esett (Bika, Oroszlán, stb.). A Nap, a Hold, és a fontosabb bolygók látszólagos pályái mind beleesnek az állatövbe. A napélyegyenlőségek precessziójával a napéjegyenlőség és napforuló pontja kb. 30 fokkal nyugatra fordult az utóbbi 2,000 évben, és ezért az ókorban elnevezett csillagképek már nem feleltethetők meg a zodiákus velük jelzett szegmenseinek. Röviden, ha 2000 évvel ezelőtt születtünk volna ugyanabban a hónapban, ugyanazon a napon, más lenne a csillagjegyünk.

A hagyományos nyugati asztrológia két ágra osztható: tropikusra és sziderikusra. (Nem-nyugati ágak is vannak, ezek más szisztémát használnak.) A tropikus (vagy szoláris) év a naphoz van mérve: ez a két egymást követő tavaszi napéjegyenlőség között eltelt idő (365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 mp közép szoláris idő szerint). A sziderikus év az az időtartam, ami alatt a Föld az állócsillagokhoz képest megkerüli a napot (365 nap, 6 óra, 9 perc, 9,5 mp közép szoláris idő szerint). A sziderikus év hosszabb a tropikusnál a napéjegyenlőségek precessziója miatt, ami a napéjegyenlőségek pontjának lassú nyugat felé tolódását jelenti az ekliptika síkjának mentén; ezt a Föld forgástengelyének precesszója okozza, és sebessége 50,27 ívmásodperc évente.

A sziderikus asztrológia alapját az a csillagjegy képezi, amelyben a születéskor a Nap tartózkodott; a tropikus asztrológia az állatöv 30 fokos szektoraira épül. A tropikus változat örvend a legnagyobb népszerűségnek, ez az év aktuális időszakából indul ki, miközben általában figyelmen kívül hagyja a Nap és a csillagképek egymáshoz viszonyított helyzetét. A sziderikus asztrológia, amit az asztrológusok egy kisebbsége használ csak, a születéskor a Nap közelében lévő csillagjegyeken alapszik.

Néhány asztrológus statisztikákra alapozza azt a hipotézist, miszerint ok-okozati összefüggés van az égitestek és az emberi élet között. Ennek igazolásaként olyan statisztikák állnak rendelkezésre, amelyek jelentékeny egybeesést mutatnak a csillagjegy, és az olyan dolgok között, mint pl. az atletikusság. Azonban még a statisztikailag szignifikáns korreláció x és y között sem elég az okozatiságban való hitre, még kevésbé az abban való hitre, hogy x okozza y-t. Bár a korreláció nem bizonyítja az okozatiságot, mégis különösen meggyőző az asztrológia híveinek szemében. Például: "3,458 katona között 703 esetben volt a Jupiter felszálló ágban vagy a pályája csúcsán a születéskor, miközben statisztikailag csak 572 várható. Ennek az esélye: 1 az 1,000,000-hoz." (Gauquelin 1975). Fogadjuk el, hogy a statisztikailag szignifikáns korreláció mutatható ki a különböző bolygók fel-, és leszálló ága és pályájának csúcsa, valamint különböző egyéni vonások között. Valójában az volna a meglepő, ha a többmillió elképzelhető égi jelenség közül egy sem lenne szignifikáns korrelációban a több tucat egyéni vonás közül valamelyikkel.

Az asztrológia hívei előszeretettel hivatkoznak arra, hogy "a női menstruációs ciklus hossza megfelel a hold fázisainak", és hogy "a hold és a nap gravitációs mezője elég erős a Földön az árapály kiváltásához". "Ha a hold képes befolyásolni az árapályt, akkor bizonyára az emberre is befolyással van." De hol az analógia az árapály és az ember között? Erre is megvan a válasz: "Mindenki a magzatvízben kezdi az életét, és az emberi test is 70%-ban vízből áll. Tudva, hogy az osztrigák az árapálynak megfelelően nyitják és zárják a héjukat, az árapály pedig a hold és a nap gravitációs és elektromágneses erőinek megfelelően változik, nem nyilvánvaló-e, hogy a hold az emberekre is hatással van?" Valakinek talán nyilvánvaló, csak épp a bizonyíték hiányzik az ilyen holdeffektusokra.

Az asztrológusok szerint a Nap, a Hold, a bolygók, stb., születéskor elfoglalt helyzete kiemelt fontossággal bír, habár a születés tudvalevőleg nem egy pillanatig tart. A születésnek nincs kitüntetett időpontja. Hogy hivatalosan ki mit ír le, az teljesen mindegy. Vajon a magzatvíz elfolyásának pillanata számít? Vagy az első tágulás pillanata? Esetleg az, hogy mikor bújik ki az első lábujj vagy hajszál? Talán az, hogy mikor hagyja el az utolsó lábujj vagy hajszál a hüvely utolsó milliméterét? Talán a köldökzsinór elvágása? Az első lélegzetvétel? Vagy talán az, hogy az orvos vagy a nővér mikor pillant az órára, hogy megállapítsa a születés idejét?

Miért fontosabbak az induló feltételek a személyiségvonások kialakulásában, mint az összes későbbi együtt? Miért a születés időpontjára esett a választás mondjuk a fogamzás időpontja helyett? Más kezdeti feltételek, úgy mint az anya egészségi állapota, a születés helye, a csipeszek, a szoba megvilágítása, a kocsi hátsó ülése, stb., miért nem fontosabbak annál, mint hogy a Mars épp felszáll, leszáll, pályája csúcsán, vagy mélypontján van? Miért nem a hozzánk legközelebbi égitest, a Föld határozza meg a jövőnket: azt, hogy kik leszünk és mivé válunk? A Napon, a Holdon, és az alkalmanként idesodródó üstökösökön és kisbolygókon kívül minden más égitest olyan távol van tőlünk, hogy minden, itt a Földön érezhető hatásukat valószínűleg elnyomja egy földi test által kifejtett hatás.

Senki sem állítaná, hogy a hold árapályra vagy krumplikra kifejtett hatásának megértéséhez szüség volna arra, hogy tisztában legyünk az ősrobbanás előtti szingularitás kezdeti feltételeivel, vagy a csillagok és bolygók helyzetével, amikor a kruplit betakarították. Ha a másnapi apály idejére vagyunk kíváncsiak, nem kell feltétlenül tudnunk, hogy mikor keletkezett az első óceán vagy az első folyó, s hogy az óceán keletkezett-e előbb a Holdnál, vagy fordítva. A kezdeti feltételek kevésbé fontosak az jelenlegi feltételeknél, akár a folyókról, akár a zöldségekről van szó. Ha ez áll az árapályra, miért ne állna az emberre is?

Végül némelyek azzal védik az asztrológiát, hogy rámutatnak a professzionális horoszkópok helyességére. Az asztrológia "működik" - mondják -, de mit is jelent ez? Ez alapvetően azt jelenti, hogy számos elégedett kuncsaft van, és hogy minden esemény belemagyarázható egy sablonba. Ebből nem következik, hogy az asztrológia pontosan előrejelzi az emberi viselkedést, vagy hogy a puszta véletlennél lényegesen jobb jóslatokat képes adni az eseményekre. Sok elégedett kuncsaft van, akik azt hiszik, hogy a horoszkópjuk helyesen jellemzi őket, és hogy az asztrológusuk jó tanáccsal szolgált. Ez nem annyira az asztrológia helyességét, mint inkább a Forer effektust és a megerősítési torzítást demonstrálja. A jó asztrológusok jó tanácsot adnak, ez azonban nem igazolja az asztrológiát. Kísérletek igazolják, hogy az ember szelektív gondolkodás hatására hajlamos bármely előre gyártott sablonban meglátni a saját magáról kialakított képét. A jegyek személyiségével kapcsolatos kijelentések közül sok a homályos, így más jegyben született emberekre is illenének. Még a profi asztrológusok, akik a napjegyasztrológia megvetésén kívül általában nem tudnak mást felmutatni, sem képesek a véletlen találgatásnál nagyobb valószínűséggel kiválasztani a helyes horoszkópot. Az asztrológia népszerűsége máig sem csökkent annak ellenére, hogy egy darab tudományos bizonyíték sem támasztja alá. Még maga az előző First Lady (az USA elnökének a felesége), Nancy Reagan, és férje, Ronald is egy asztrológussal konzultált, miközben a "szabad világ vezetője" volt; ezzel újfent bebizonyosodott, hogy az asztrológusok nagyobb befolyással bírnak, mint a csillagok maguk.

Lásd még

Angolul


Christopher,Milbourne. ESP, Seers & Psychics (Thomas Y. Crowell Co. 1970).

Culver, Roger B. and Philip A. Ianna. Astrology, True or False? : A Scientific Evaluation (Buffalo, NY: Prometheus Books, 1988).

Dean, Geoffrey and Ivan Kelly. "Is Astrology Relevant to Consciousness and Psi? Journal of Consciousness Studies. Volume 10, No. 6-7, June-July 2003.

Dean, Geoffrey and Arthur Mather and Ivan W. Kelly, "Astrology," in The Encyclopedia of the Paranormal, ed. G. Stein (Amherst, N.Y.: Prometheus Books, 1996).

Gauquelin, Michel. "Spheres of Influence," Psychology Today [Brit], No. 7, October 1975, pp. 22-27; reprinted in Philosophy of Science and the Occult (Albany: State University of New York Press, 1990),

Jerome, Lawrence E. Astrology Disproved (Amherst, NY: Prometheus Books, 1977).

Kelly, I.W. , G.A. Dean and D.H. Saklofske, "Astrology, A Critical Review," in Philosophy of Science and the Occult (Albany: State University of New York Press, 1990), 2nd edition, editor Patrick Grim; pp. 51-81.

Kelly, I.W. "Modern Astrology: A Critique," Psychological Reports, 1997, 81, 1035-1066.

Kelly, I.W. "Why Astrology Doesn't Work," Psychological Reports, 1998, 82, 527-546.

Martens, R., & Trachet, T. (1998) Making Sense of Astrology (Amherst, NY: Prometheus Books, 1998).

Randi, James. Flim-Flam! (Buffalo, New York: Prometheus Books,1982), chapter 4.

Schick, Jr., Theodore and Lewis Vaughn, How to Think About Weird Things 3rd ed. (McGraw Hill 2001),

Zusne, Leonard and Warren Jones. Editors. Anomalistic Psychology: A Study of Magical Thinking 2nd edition. (Lawrence Erlbaum Assoc. 1990).

Személyes eszközök