Módosítások

A leggyakoribb magyarázat a Forer effektusra a reményben, a vágytelt gondolkodásban, a hiúságbanés hiúságban és abban keresi a választ, hogy hajlunk minden tapasztalatunkban értelmet keresni. Maga Forer inkább a hiszékenységgel magyarázta. Az emberek inkább hajlamosak olyan állításokat elfogadni magukról, melyek megfelenek megfelelnek vágyaiknak, mint olyanokat, melyek a tapaszatlatoknak tapaszatalatoknak felelnek meg valamilyen objektív mércét követve. Még a kérdéses illetve hamis állításokat is hajlunk elfogadni, ha az kellően jó vagy hízelgő ránk nézve. Általában igen szabadon értelmezzük a bizonytalan, hiányos kijelentéseket magunkról, hogy értelmet leljünk bennük. Akik médiumok, jósok, grafológusok tanácsát várják gyakran figyelmen kívül hagyják a hibás, megkérdőjelezhető állításokat, és általában maguk adják ki (szavakkal vagy tettekkel) mindazon információkat, amiket aztán a tanácsadónak tulajdonítanak. A legtöbb ilyen alany úgy érzi, hogy bölcs és személyre szóló tanácsot kapott. De ez a szubjektív érvényesség nem bír tudományos erővel.

Barry Beyerstein pszichológus úgy véli: " a vágy és bizonytalanság nagyon erős pszichés folyamatokat hív életre, melyek minden okkult és áltudományos személyiségrajzot életben tartanak". Megpróbálunk "értelmet lelni az összefüggéstelen adatokban, amit napont naponta látunk" , és "olyan jók vagyunk az össefügéstelen összefügéstelen dolgok közti űr kitöltésében, hogy ezzel értelmet látunk az értelmetlenségben is." Kitöltjük az űrt, hogy teljes legyen a kép, de a gondos vizsgálat feltárná, hogy a dolog általános, zavaros, homályos és értelmetlen. A médiumok gyakran olyan sok összefüggéstelen és kétértelmű kérdést tesznek fel sorozatban, hogy azt az érzést keltik, hogy személyes adatokat tudnak az alanyról. Pedig nem kell semmilyen ismeret az alany magánéletéről, hiszen az alany önként és öntudatlanul minden összefüggést és megerősítést megad. A jösokat jósokat segítik a "cold reading" technikák is.