Módosítások

A szkeptikus témakörök zömére jellemző az az örökzöld jelleg, hogy az arról való vitában újra és újra előjönnek ugyanazon hamis érvek, melyek megválaszolása és kiigazítása egy idő után roppant unalmassá válik még a legbuzgóbb szkeptikus számára is. Ennek okán hasznosnak tűnik egybegyűjteni a leggyakoribb hamis érveket, és azok tárgyalását.

==== - Ki kell próbálni, mielőtt ítélkezel felette! ====

: Jellemzően a "csodaszerek" forgalmazói és hívei játsszák ki ezt a lapot, igyekezve arra sarkallni, hogy bármit mond is a józan ész, bármilyen érvek szólnak egy termék hatásossága ellen, ezeket mind vessük sutba, hiszen a személyes megbizonyosodás az egyedüli igaz mód a megbizonyosodásra. Még mielőtt meggondoljuk, miért nincs ez így, gyorsan vegyük észre, hogy ez miért nagyon jó üzleti fogás. Ha nem is működik a termék, de sok reménykedő ember megveszi, már az komoly bevételt jelenthet a kereskedőnek. Még akkor is, ha pénzvisszafizetési garanciát ad, hiszen kevesen fogják visszakérni a pénzüket, ezzel elismerve, hogy egy megtévesztésnek bedőltek.

: Ezen érv valamiféle olyan osztályozását sejteti az anyagoknak, összetevőknek, miszerint a természettől kapjuk az életető jót, és a modern kor ipari termelése ront el mindent, kínálja számunkra a káros komponenseket. Ne felejtsük el azonban, hogy megannyi méreg is teljesen természetes, a tiszta víz előállításáról pedig a modern ipar gondoskodik. A természetes összetevőkre hivatkozás tehát teljesen abszurd.

: A relativizálás, ezen belül is a tudományos eredmények relativizálása közkeletű próbálkozás. Való igaz, hogy a tudomány nem tökéletes. Emberek művelik, emberi képességekkel és lehetőségeket latba vetve. Hibák mindig is vannak. Az azonban nem igaz, hogy egy kor tudományos eredményeit úgy írják felül a következő kor felismerései, hogy az előzőek teljesen el lesznek vetve, s ami igaz volt hamis lesz, ami hamis igaz. A tudomány céljai közé tartozik az is, hogy az eddigi eredményeket is megmagyarázza. Ha tehát egyszer valamit igazoltnak vélt a tudomány, s később kiderül, hogy mégsem az, akkor arra is választ tudunk adni, hogy miért gondolták az adott kor tudósai a letűnt nézetet igaznak. Ezenközben meg rendre kiderül, hogy ismerethiányról van szó, maga a tudományos módszer, a következtetések helyesek voltak, csak kevés ismeretre támaszkodtak, s emiatt talán elhamarkodottak - ám azon körülmények között nem volt más alternatíva, nem volt jobb következtetési lehetőség.

: Aki tehát a tudományos nézetek elvetésére szólít fel, pusztán olyan okból, hogy a tudomány ma is tévedhet, az arra buzdít, hogy a vak véletlennek, vagy egy hazug érvnek higgyünk inkább, mint az eszünknek. Hiszen bármilyen érv, mely nem puszta találgatás és nem hamis, az természeténél fogva tudományos lenne.