1 099
szerkesztés
Módosítások
számok, bővítés
A '''csúszós lejtő''' egy gondolkodási hiba/érvelési technika metaforája. A metafora azon alapszik, hogy ha elindulunk egy csúszós lejtőn, nincs megállás, mindenképp lezuhanunk.
Az érvelési mód így néz ki: Ha ''A'' megtörténik, ''B'' is meg fog történni, miután ''C'' is, majd ''D'' is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik(''A''), abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen(''D''). A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni(azaz a ''B'' és ''C'' mindenképpen megtörténik).
[[Image:slipperyslope.jpg|center|thumb|300px|Valami elrettentő vár ránk, ha ''A'' bekövetkezik]]
Fontos megjegyezni, hogy ha 50% annak az esélye, hogy ''A''-ból ''B'' megtörténik, akkor annak 25% az esélye, hogy ''B'' után ''C'' is megtörténik, a ''D''-nek az esélye meg 12.5%! És itt 50%-kal számoltunk, ami elég magas. Ez az érvelési módszer azért hibásis, mert nem veszi figyelembe az átmeneteket – fekete-fehér módon láttatja a világot ([[áldilemma]]). Például amikor egy ipar államosítása ellen azzal érvelünk, hogy az államosítás a kommunizmus eszköze. Nem létezik az a kettősség, hogy vagy egy teljesen kapitalista társadalomban élünk, vagy egy kommunistában. Még a legszabadabb piacgazdaságban is vannak kötelességek, amiket az állam átvállal, pl. társadalombiztosítás, nyugdíj, állami iskolák stb. Egy racionális vitában inkább azon kell a hangsúlynak lennie, melyik iparágak vannak jelenleg állami kézben, világviszonylatban az államnak tipikusan mekkora a befolyása az adott iparra, az államosításnak mi lenne a célja, remélt haszna stb.
A csúszós lejtőt [[szalmabáb érvelés]]sel is lehet kombinálni. A szalmabáb érvelés lényege, hogy az ellentétes álláspontot leegyszerűsítjük, és a leegyszerűsített változatra válaszolunk. Az államosítás/privatizáció vitában például azért jön elő a szalmabáb érvelés, mert az államosítás mellett érvelő csak egyetlenegy ipar részleges államosítása mellett érvel. E helyett úgy állítjuk be, mint aki minden ipart és teljes mértékben államosítani kíván. Ha így lenne, joggal lehetne taglalni a kommunizmus hiányosságait, de az ellenfélnek nem ez az álláspontja.
*"Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor." (Természetesen ez a példa fiktív, de a csúszós lejtő technika abszurditására jól rávilágít.)
*"Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet." (A rendőrállam nem csak bekamerázott urcákból áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb.)
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Truman-doktrína A Truman-doktrínadoktrínát] és a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dominóelmélet dominóelméletdominóelméletet]is lehet csúszós lejtőként értelmezni, bár a történészek megosztottak a téren, hogy valós félelmeket fogalmaztak meg az amerikaiak a hidegháború elején.
*"[[Náci kártya|A nácik is így kezdték]]."
*"Miért pont 15 dollár/órára növeljük a minimálbért? Ha már nekikezdtünk, miért álljunk meg 50 dollárnál? Emeljük egyből 100.000-re!"
*"A gyereknek meg kell írnia a házi feladatát. Ha egyszer elhanyagolja, többször is meg fogja tenni, majd megbukik, és egy gyengébb iskolába kell iratni, ahol nem szerez olyan tudást, amellyel el tudna helyezkedni a munkaerő-piacon."(A példa csak illusztratív, tessék nem gyereknevelési tanácsként értelmezni)
[[Category:Érvelési hibák, technikák]]
