Névtelen

Módosítások

Forer effektus

8 bájt törölve, 2009. szeptember 9., 14:14
nincs szerkesztési összefoglaló
B. R. Forer pszichológus úgy találta, hogy az emberek hajlamosak elfogadni felületes és általános jellemzéseket, mintha az kifejezetten őket írná le, és nem veszik észre, hogy az szinte bárkire alkalmazható. Vegyük például a következő leírást, mintha a saját személyiségrajzunk lenne.
Szüsége van arra, hogy mások kedveljék és elismerjék, és önmagával szemben kritikus. Bár vannak személyes gyengeségei, általában jól ellensúlyozza azokat. Sok kihasználatlan adottsága van, amit nem fordít az előnyére. Fegyelmezett és magabiztos kívülről, de belül hajlamos aggodalmaskodásra és a bizonytalankodásra. Időnként komoly kételyei vannak, hogy jól döntött, vagy helyesen cselekedett-e. Szüksége van bizonyos mérvű változatosságra és sokszínűségre, és elégedetlenné teszi, ha korlátokkal, akadályokkal kerül szembe. Büszkén független gondolkodónak tartja magát, és nem fogadja el mások állításait megfelelő bizonyíték nélkül. Ugyanakkor nem tartja okos dolognak önmagát túl őszintén megnyitni mások előtt. Időnként extrovertált, barátságos, társasági, máskor introvertált, óvatos és zárkózott. Egyes vágyai igen valószerűtlenek.
Forer egy személyiségtesztet töltetett ki tanítványaival, de a válaszokat figyelmen kívül hagyta, és a fenti jellemzést adta nekik. Megkérte őket, hogy értékeljék a jellemzést 0-tól 5-ig, ahol 5 jelenti azt, hogy a jellemzés kiváló, 4 a jó. Az átlag 4.26 volt, mindez 1948-ban történt. Azóta rengetegszer megismételték, az átlag 4.2 körüli.
David Marks és Richard Kamman szerint
''amint egy vélekedés vagy elvárás megtalálnak, főleg olyant, ami felold valamilyen bizonytalanságot, az úgy torzítja a megfigyelést, hogy észrevegye, ami az új információt, ami ennek megfelel, és eltekintsen az ellentétes bizonyítéktól. Ez az öngerjesztő folyamat megerősíti az eredeti hibát, és túlzott önbizalmat ad, melyben az ellentétes vélemények túl csekélyek hit megszüntetésére.''
Egy áltudományos tanácsadó végigmenni egy személyiségrajzon, olyan ügyes csapdákat rejt, hogy még a legjobban felkészült embert is félrevezetheti, megtévesztheti.
Barry Beyerstein szerint a következő vizsgálat alkalmas annak eldöntésére, hogy egy személyiségvizsgálat látszó helyessége nem a Forer effektus, a megerősítési torzítás, vagy más hiba következménye. (Ez a teszt szintén alkalmaz szubjektív illetve személyes megerősítést és nem megfelelő egy személyiségrajz készítő eszköz pontosságának vizsgálatára, sokkal inkább az ezekben levő önbecsapás ellensúlyozására)
''...egy jó teszt először is nagy számú emberről készít jellemzést, majd eltünteti a neveket a tesztekről (úgy kódolva, hogy később azonosítható legyen). Miután mindenki elolvassa a névtelen jellemzéseket, mindenkit megkérnek, hogy válassza ki a leginkább rá jellemzőt. Ha elég sok egyedi jellemzőt tartalmaznak, akkor a csoport tagjainak átlagban a teljesen véletlenszerűen várhatónál nagyobb sikerrel kell kiválasztania a saját jellemzésüket.''
Beyerstein szerint ''"egyetlen okkult vagy áltudományos módszer sem tudott sikerrel átmenni egy ilyen teszten"''
A Forer effektus viszont csak részben magyarázza meg miért választják sokan az okkult személyiségrajzokat. "Cold reading", a csoportos megerősítés, és a szelektív gondolkodás szintén magyarázza ezen megtévesztéseket. Bár sok jellemzés bizonytalan és általános, de vannak köztük specifikus állítások is. Amik specifikusak, azok is gyakran igazak sok emberre, és akad ami - véletlenül - csak kevesekre igaz . Adott számú helyes állítás várható a puszta véletlentől is.
A lap eredeti címe: „https://wiki.szkeptikus.hu/wiki/Speciális:MobileDiff/81”