Gízai nagy piramis

Megjegyzés: Ez a cikk egyelőre inkább egy linkgyűjtemény, mint egy mindenre kitérő cikk. Talán nem is kell sokkal többnek lennie – a piramisok építésével már rengetegen foglalkoztak, nem csak azért, hogy a paleoasztronautika elképzeléseire válaszoljanak.


A gízai nagy piramist avagy Kheopsz piramisát az ókori építészet egyik legnagyobb csodájaként tartják számon szerte a világon. A piramis újra felfedezése óta különféle elméletek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, kik, hogyan és miért építették a piramist. Az elméletek közt vannak elképzelhetőek, lehetségesek és egészen abszurdak is.

A paleoasztronautika képviselői szerint például a kőtömbök túl nehezek voltak, hogy az akkori eszközökkel mozgatni lehessen őket, és a piramis elhelyezkedése is túl fejlett csillagászati ismeretekről tesz tanúbizonyságot. Az alternatív elképzelések hirdetői gyakran megfeledkeznek arról, hogy nem a gízai nagy piramis volt az első. Előtte számos alkalommal épült már (kisebb nagyobb sikerrel) piramis, az ezekből az építkezésekből megszerzett tapasztalatokat kamatoztatták Kheopsz piramisánál is, igaz, nagyobb méretben. Dzsószer piramisával kapcsolatban (ami ugyanúgy a világörökség része mint a nagy piramis, és még ép állapotban van) nem fogalmaznak meg olyan állítást, hogy földönkívüli technológiára lett volna szükség az építkezés bármely szakaszában.

Ma már nagyon komoly és jól alátámasztható elképzeléseink vannak arról, hogyan épülhettek meg a piramisok. A felépített modellek működőképesek, a munkafolyamatok reprodukálhatóak, az eszközök rendelkezésünkre állnak, sőt a hieroglifákon még egyes munkafolyamatokat/eszközöket is megörökítettek. Igaz, egyik elméletre sem lehet teljesen rábizonyítani, hogy a piramisokat pontosan úgy húzták fel, ahogy az adott elmélet részletezi. Az is igaz, hogy egyes részletek, mint például a munkások száma vagy a piramisok építési ideje csak utólag, becslések alapján számíthatóak ki, de ez még nem ad létjogosultságot olyan elképzeléseknek, melyek földönkívüli befolyást feltételeznek, feleslegesen.

Hérodotosz korabeli beszámolójából megtudhatjuk, hogy az egyiptomi nép milyen áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a Kheopsz-piramist felépítsék. A bevezetőben ez olvasható: "[U]tána Kheopsz uralma idején minden rosszra fordult. Kheopsz minden templomot bezáratott és az áldozást is megtiltotta. Majd minden egyiptomit arra kényszerítette, hogy az ő számára dolgozzék. Egy részüknek azt parancsolta, hogy az Arábiai-hegységből kibányászott kőtömböket vonszolják el egészen a Nílusig, másoknak pedig azt, hogy a folyamhoz szállított köveket vegyék át s húzzák el egészen az úgynevezett Lübiai-hegységig. Mintegy 100.000 ember dolgozott mindig úgy, hogy 3 havonként váltották egymást." Ebből a leírásból nem csak az derül ki, hogy Kheopsz milyen uralkodó volt, hanem az is, hogy mekkora emberi erőforrást kellett mozgósítania annak érdekében, hogy az egyiptomi történelem leghatalmasabb piramisát húzassa fel. Kétséges, hogy ez így lett volna, hogy ultramodern földönkívüli technika állt volna rendelkezésre.

A piramisok tájolása alapos csillagászati ismeretekről árulkodik. A paleoasztronautika képviselői szerint ezek az ismeretek csak egy csillagközi fajtól származhatnak. Amit elfelejtenek, az az, hogy a gízai nagy piramis tájolásának megtalálásához nincs szükség semmilyen technológiára, és hogy a modernkori építmények tájolása sokkalta pontosabb, mint azt az ókori utódaink el tudták volna érni, ezzel is hiteltelenebbé válik a paleoasztronautika elmélete, mely szerint egy, még a mai embernél is sokkal fejlettebb faj segédkezett a piramisok építésében, beleértve annak a tájolását is.

A paleoasztronautika piramiselmélete mögött a "Nem hiszem, hogy őseink tudtak volna ilyet, tehát hadd spekuláljak egy kicsit..." gondolatmenet áll, amelyet tudományos vitában nem lehet felhasználni, mert egy általa ismeretlen űrt akar megmagyarázni, amire semmi bizonyítéka nincs, csak a saját kételye. Célravezetőbb lenne itt a saját kételyt felfüggeszteni, az előítéletekkel felhagyni, és megnézni, a szakma mit mond a témában. Jóllehet, vannak olyan rejtélyek az ókori építészettel kapcsolatban, melyeket még fel kell tárni, de az, hogy ma nem tudunk valamire kézzel fogható választ adni, még nem jelenti azt, hogy idegen látogatókban kell keresni a magyarázatot. A több ezer éves építmények felhúzásának mikéntjéről a régió régészeti szakértői tudnak felvilágosítást adni, akiknek az adott régió/birodalom/korszak a szakterülete, az ott élő emberek és az általuk használt szerszámokat ismeri mélyre hatóan. A paleoasztronautika témájú alkotások sokszor kihasználják azt a laikusok által hatásosnak talált érvelést, hogy a modernkor mérnökei tétlenül állnak a piramisok, Baalbek stb. megépítésének folyamata előtt. Ez nem meglepő, hiszen egy 20./21. században végzett mérnöknek nem dolga az ókori építési technikák ismerete, mert ez a tudásanyag felesleges számára. Ráadásul két lehetséges válasz is lehet arra, hogy egy interjú-részletben miért mond olyan egy mérnök, hogy mai eszközökkel nem lehetne felépíteni a piramisokat: 1. az interjúalanyt rávezették a kívánt válaszra, majd az anyagot jól megvágták, 2. az interjúalany tényleg hiszi, hogy az egyiptomiak akkori tudásával nem lehetett volna felépíteni a piramisokat, bár ez az érv az előbb kifejtett szakmai relevancia miatt figyelmen kívül hagyható.

Lásd még

Külső hivatkozások

Magyar nyelvű

A piramis négy szűk járatának robotokkal történő feltérképezéséről. Az egyiptomi aktuálpolitikai események miatt 2011 augusztusában le kellett állítani az expedícióit.
A cikkben arról van szó, hogyan tudott 50 munkás 2,5 tonnás köveket mozgatni farudak segítségével, fél méter per másodperces sebességgel. Az elméletet az Indiana University munkatársai kis méretekben, 30 kilogrammos tömbökön tesztelték, és működött. (angol nyelvű teljes tanulmány)
A piramisokról mint sírhelyekről, Dzsószer fáraó kezdetleges piramisáról, a nagy piramisról és annak építéséről rengeteg adat, a piramis belsejéről és annak feltárásról
Szkeptikus tartalom szempontjából a legrelevánsabb a Piramis építése és vonatkozó elméletek szakasz.

Angol nyelvű