1 099
szerkesztés
Módosítások
javítás, bővítés
A [[paleoasztronautika]] képviselői szerint például a kőtömbök túl nehezek voltak, hogy az akkori eszközökkel mozgatni lehessen őket, és a piramis elhelyezkedése is túl fejlett csillagászati ismeretekről tesz tanúbizonyságot. Az alternatív elképzelések hirdetői gyakran megfeledkeznek arról, hogy nem a gízai nagy piramis volt az első. Előtte [https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_egyiptomi_piramisok_listája számos alkalommal épült már] (kisebb nagyobb sikerrel) piramis, az ezekből az építkezésekből megszerzett tapasztalatokat kamatoztatták Kheopsz piramisánál is, igaz, nagyobb méretben. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsószer-piramis Dzsószer piramisával kapcsolatban] (ami ugyanúgy a világörökség része mint a nagy piramis, és még ép állapotban van) nem fogalmaznak meg olyan állítást, hogy földönkívüli technológiára lett volna szükség az építkezés bármely szakaszában.
Ma már nagyon komoly és jól alátámasztható elképzeléseink vannak arról, hogyan épülhettek meg a piramisok. A felépített modellek működőképesek, a munkafolyamatok reprodukálhatóak, az eszközök rendelkezésünkre állnak, sőt a hieroglifákonn hieroglifákon még egyes munkafolyamatokat/eszközöket is megörökítettek. Igaz, egyik elméletre sem lehet teljesen rábizonyítani, hogy a piramisokat pontosan úgy húzták fel, ahogy az adott elmélet részletezi. Az is igaz, hogy egyes részletek, mint például a munkások száma vagy a piramisok építési ideje csak utólag, becslések alapján számíthatóak ki, de ez még nem ad létjogosultságot olyan elképzeléseknek, melyek földönkívüli befolyást feltételeznek, [[Occam borotvája|feleslegesen]].
[http://www.romaikor.hu/leigazott_nepek_es_birodalmak/egyiptom_/egyiptom_epiteszete/a_gizai_nagy_piramis/erdekessegek_a_gizai_nagy_piramisrol/cikk/okori_beszamolok## Hérodotosz korabeli beszámolójából] megtudhatjuk, hogy az egyiptomi nép milyen áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a Kheopsz-piramist felépítsék. A bevezetőben ez olvasható: "[U]tána Kheopsz uralma idején minden rosszra fordult. Kheopsz minden templomot bezáratott és az áldozást is megtiltotta. Majd minden egyiptomit arra kényszerítette, hogy az ő számára dolgozzék. Egy részüknek azt parancsolta, hogy az Arábiai-hegységből kibányászott kőtömböket vonszolják el egészen a Nílusig, másoknak pedig azt, hogy a folyamhoz szállított köveket vegyék át s húzzák el egészen az úgynevezett Lübiai-hegységig. Mintegy 100.000 ember dolgozott mindig úgy, hogy 3 havonként váltották egymást." Ebből a leírásból nem csak az derül ki, hogy Kheopsz milyen uralkodó volt, hanem az is, hogy mekkora emberi erőforrást kellett mozgósítania annak érdekében, hogy az egyiptomi történelem leghatalmasabb piramisát húzassa fel. Kétséges, hogy ez így lett volna, hogy ultramodern földönkívüli technika állt volna rendelkezésre.
A piramisok tájolása alapos csillagászati ismeretekről árulkodik. A paleoasztronautika képviselői szerint ezek az ismeretek csak egy csillagközi fajtól származhatnak. Amit elfelejtenek, az az, hogy a gízai nagy piramis tájolásának megtalálásához nincs szükség semmilyen technológiára, és hogy a modernkori építmények tájolása sokkalta pontosabb, mint az azt az ókori utódaink el tudták volna érni, ezzel is hiteltelenebbé válik a paleoasztronautika elmélete. Hogyhogy , mely szerint egy csillagközi utazásra képes idegen , még a mai embernél is sokkal fejlettebb faj pontatlanabbul méri be az irányzékotsegédkezett a piramisok építésében, mint beleértve annak a 21tájolását is. század embere?
A paleoasztronautika piramiselmélete mögött a "Nem hiszem, hogy őseink tudtak volna ilyet, tehát hadd spekuláljak egy kicsit..." gondolatmenet áll, amelyet tudományos vitában nem lehet felhasználni, mert egy általa ismeretlen űrt akar megmagyarázni, amire semmi bizonyítéka nincs, csak a saját kételye. Célravezetőbb lenne itt a saját kételyt felfüggeszteni, az előítéletekkel felhagyni, és megnézni, a szakma mit mond a témában. Jóllehet, vannak olyan rejtélyek az ókori építészettel kapcsolatban, melyeket még fel kell tárni, de az, hogy ma nem tudunk valamire kézzel fogható választ adni, még nem jelenti azt, hogy idegen látogatókban kell keresni a magyarázatot. A több ezer éves építmények felhúzásának mikéntjéről a régió régészeti szakértői tudnak felvilágosítást adni, akiknek az adott régió/birodalom/korszak a szakterülete, az ott élő emberek és az általuk használt szerszámokat ismeri mélyre hatóan. A paleoasztronautika témájú alkotások sokszor kihasználják azt a laikusok által hatásosnak talált érvelést, hogy a modernkor mérnökei tétlenül állnak a piramisok, Baalbek stb. megépítésének folyamata előtt. Ez nem meglepő, hiszen egy 20./21. században végzett mérnöknek nem dolga az ókori építési technikák ismerete, mert ez a tudásanyag felesleges számára. Ráadásul két lehetséges válasz is lehet arra, hogy egy interjú-részletben miért mond olyan egy mérnök, hogy mai eszközökkel nem lehetne felépíteni a piramisokat: 1. az interjúalanyt rávezették a kívánt válaszra, majd az anyagot jól megvágták, 2. az interjúalany tényleg hiszi, hogy az egyiptomiak akkori tudásával nem lehetett volna felépíteni a piramisokat, bár ez az érv az előbb kifejtett szakmai relevancia miatt figyelmen kívül hagyható.
==Lásd még==