{{Kisjegyzet|Ez a cikk egyelőre inkább egy linkgyűjtemény, mint egy mindenre kitérő cikk. Talán nem is kell sokkal többnek lennie – a piramisok építésével már rengetegen foglalkoztak, nem csak azért, hogy a paleoasztronautika elképzeléseire válaszoljanak.}}

A '''gízai nagy piramist''' avagy '''Kheopsz piramisát''' az ókori építészet egyik legnagyobb csodájaként tartják számon szerte a világon. A piramis feltárása újra felfedezése óta különféle elméletek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, kik, hogyan és miért építették a piramist. Az elméletek közt vannak elképzelhetőek, lehetségesek és egészen abszurdak is.

A [[paleoasztronautika]] képviselői szerint például a kőtömbök túl nehezek voltak, hogy az akkori technológiával eszközökkel mozgatni lehessen őket, és a piramis elhelyezkedése is túl fejlett csillagászati ismeretekről tesz tanúbizonyságot. Az alternatív elképzelések hirdetőin hirdetői gyakran megfeledkeznek arról, hogy nem a gízai nagy piramis volt az első. Előtte [https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_egyiptomi_piramisok_listája számos alkalommal épült már] (kisebb nagyobb sikerrel) piramis, az ezekből az építkezésekből megszerzett tapasztalatokat kamatoztatták Kheopsz piramisánál is, igaz, nagyobb méretben. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzsószer-piramis Dzsószer piramisával kapcsolatban] (ami ugyanúgy a világörökség része mint a nagy piramis, és még ép állapotban van) nem fogalmaznak meg olyan állítást, hogy földönkívüli technológiára lett volna szükség az építkezés bármely szakaszában.

Ma már nagyon komoly és jól alátámasztható elképzeléseink vannak arról, hogyan épülhettek meg a piramisok. A felépített modellek működőképesek, a munkafolyamatok reprodukálhatóak, az eszközök rendelkezésünkre állnak, sőt a hieroglifákonn még egyes munkafolyamatokat/eszközöket is megörökítettek. Igaz, egyikre egyik elméletre sem lehet teljesen rábizonyítani, hogy a piramisokat pontosan úgy húzták fel, ahogy az adott elmélet részletezi. Az is igaz, hogy egyes részletek, mint például a munkások számára vagy a piramisok építési idejére csak utólag, becslések alapján számíthatóak ki, ez még nem ad létjogosultságot olyan elképzeléseknek, melyek földönkívüli befolyást feltételeznek, [[Occam borotvája|feleslegesen]].

[http://www.romaikor.hu/leigazott_nepek_es_birodalmak/egyiptom_/egyiptom_epiteszete/a_gizai_nagy_piramis/erdekessegek_a_gizai_nagy_piramisrol/cikk/okori_beszamolok## Hérodotosz korabeli beszámolójból] megtudhatjuk, hogy az egyiptomi nép milyen áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a Kheopsz-piramist felépítsék. A bevezetőben ez olvasható: "[u]tána Kheopsz uralma idején minden rosszra fordult. Kheopsz minden templomot bezáratott és az áldozást is megtiltotta. Majd minden egyiptomit arra kényszerítette, hogy az ő számára dolgozzék. Egy részüknek azt parancsolta, hogy az Arábiai-hegységből kibányászott kőtömböket vonszolják el egészen a Nílusig, másoknak pedig azt, hogy a folyamhoz szállított köveket vegyék át s húzzák el egészen az úgynevezett Lübiai-hegységig. Mintegy 100.000 ember dolgozott mindig úgy, hogy 3 havonként váltották egymást." Ebből a leírásból nem csak az derül ki, hogy Kheopsz milyen uralkodó volt, hanem az is, hogy mekkora emberi erőforrást kellett mozgósítania annak érdekében, hogy az egyiptomi történelem leghatalmasabb piramisát húzassa fel. Kétséges, hogy ez így lett volna, hogy ultramodern földönkívüli technika állt volna rendelkezésre. A piramisok tájolása alapos csillagászati ismeretekről árulkodik. A paleoasztronautika képviselői szerint ezek az ismeretek csak egy csillagközi fajtól származhatnak. Amit elfelejtenek, az az, hogy a gízai nagy piramis tájolásának megtalálásához nincs szükség lett semmilyen technológiára, és hogy a modernkori építmények tájolása sokkalta pontosabb, mint az az ókori utódaink el tudták volna ekkora áldozatraérni, ha ezzel is hiteltelenebbé válik a paleoasztronautika elmélete. Hogyhogy egy nagyon moderncsillagközi utazásra képes idegen faj pontatlanabbul méri be az irányzékot, mint a 21. század embere?  A paleoasztronautika piramiselmélete mögött a "Nem hiszem, földönkívüli techológia állt hogy őseink tudtak volna ilyet, tehát hadd spekuláljak egy kicsit..." gondolatmenet áll, amelyet tudományos vitában nem lehet felhasználni, mert egy általa ismeretlen űrt akar megmagyarázni, amire semmi bizonyítéka nincs, csak a rendelkezésükresaját kételye.Célravezetőbb lenne itt a saját kételyt felfüggeszteni, az előítéleteket felfüggeszteni, és megnézni, a szakma mit mond a témában. Jóllehet, vannak olyan rejtélyek az ókori építészettel kapcsolatban, melyeket még fel kell tárni, de az, hogy ma nem tudunk valamire kézzel fogható választ adni, még nem jelenti azt, hogy idegen látogatókban kell keresni a magyarázatot. ==Lásd még==*[http://wiki.szkeptikus.hu/wiki/The_Case_of_the_Ancient_Astronauts#A_G.C3.ADzai_Nagypiramis A Gízai Nagy Piramis] fejezet a [[The Case of the Ancient Astronauts]] film cikkéből