Módosítások

A tekintélyelv, a '''tekintélyre való hivatkozás''' a megtévesztő, nem a tárgyhoz tartozó érvelés azon esete, amikor a hivatkozott tekintély valójában nem is tekintély. Ilyen, amikor Einsteinre hivatkoznak valamilyen vallási nézet igazolására. Einstein a fizika szakértője volt nem a vallásé. De mégha rabbi is lett volna, Einstein rabbira hivatkozni annak igazolására, hogy Isten létezik, még mindig egy helytelen tekintélyelvű érv, hiszen a vallás természeténél fogva ellentmondásos terület. Nemcsak a vallási szakértők nem értenek egyet egészen alapvető vallási kérdésekben, de sokan egyenesen úgy vélik, hogy maga a vallás is egy hibás elgondolás. Ha valaki úgy hivatkozik egy laikusra, mintha szakértő lenne az adott területen, illetve egy ellentmondásos terület szakértőit idézi, egyaránt nem támasztja alá az állítás helyességét.

Még akkor sem helytálló, ha nem egy hanem több tekintélyre történik hivatkozás. Ha nem a saját szakterületükről van szó, illetve ellentmondásos a terület, még egy hosszú lista sem bír meggyőző erővel. Bármely ellentmondásos területen vannak, akik pont az ellenkezőjét állítják. Ha csak azért igaz a vitatott állítás, mert sok szakértő támogatja, akkor az ellenkezője is igaz, ami képtelenség. Az igazság vagy hamiság, az észszerűsség vagy az ellenkezője egy vélekedésnél teljesen független kell legyen attól, hogy kik támogatják, vagy vetik el.