1 099
szerkesztés
Módosítások
új
A '''szkepticizmus''' nagy általánosságban ''kétkedést'' jelent.
Tulajdonképpen mindenki szpektikus, hacsak nem hisz el kritika nélkül minden bejövő információt. A kétkedésnek több oka lehet: ideológiai, politikai, vagy azért "mert itt valami bűzlik". A szónak ennek a hétköznapi értelme nem eléggé meghatározott.
A '''tudományos szkepticizmus''' már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a [[tudományos módszer]] alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk. Szkepticizmus alatt általában (ebben a wikiben pedig ''mindig'') a tudományos szkepticizmust értjük.
A két fogalom jól elkülöníthető, ha tudjuk, mivel kapcsolatban vagyunk szkeptikusak és mivel támasztjuk alá véleményünket. Ha valaki szkeptikus a [[globális felmelegedés]]sel szemben, és olyan [[bizonyíték]]okkal rukkol elő, amelyek vagy már rég megcáfoltak vagy irrelevánsak, akkor csak hétköznapi értelemben szkeptikus. A tudomány már egyöntetűen azt állítja, a globális felmelegedés valóság, és ezt a konklúzió hosszú évek kutatásának az eredménye. Egy tudományos szkeptikus tehát egy tárháznyi tényből, bizonyítékok halmazából meríthet, ha olyasvalakivel vitázik, aki (bármilyen okból kifolyólag) elutasítja a globális felmelegedést.
Különbséget kell tenni a szkepticizmus és a cinizmus között. A szkeptikus mérlegel, a bizonyítékok alapján formálja véleményét. A cinikus elvből elutasít minden új információt. Ha egy szkeptikus cinikus hangnemre vált, az azért van részint mert a nemszkeptikus álláspont mellett felhozott bizonyítékok annyira gyengék, hogy nem is érdemes időt és energiát pazarolni azok figyelembe vételével. A konstruktív beszélgetések előfeltétele, hogy a felek értik egymás világnézetének sajátosságait. Ennek hiányában a felek csak elbeszélnek egymás mellett.
==Szkeptikus vizsgálódás==
A szkeptikus vizsgálódás célja, hogy egy kérdéskörrel kapcsolatban olyan álláspontot tudjon megfogalmazni, amely pontos, tényekkel alátámasztható, ideológiai prekoncepcióktól mentes. A szkeptikus világszemlélet legfontosabb jellemzői:
*'''Minél erősebb az állítás, annál meggyőzőbb bizonyítékokkal kell azt alátámasztani.''' Nem vitás, hogy egy-egy ufóészlelést akár többen is láttak, és élményeiket hellyel-közzel konzisztensen mesélik el. A [[tanúvallomás]]ok, az anekdotális bizonyítékok felmutatása messze nem elegendő ahhoz, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy amit a tanúk leírnak az minden kétséget kizáróan egy [[UFO|földönkívüli civilizáció űrhajója]]. Egyrészt, tudományos kísérletek sora bizonyította be, hogy a tanúvallomások még a leghétköznapibb esetekben is megbízhatatlanok, így a rendkívüli (valószínűleg sokkoló) események megismerésében is a legalacsonyabb bizonyítékként kezelendőek.
*'''Források megbízhatóságának tisztázása.''' Nem minden forrást szabad egy szinten kezelni. A tanúvallomások, a hivatkozás nélküli újságcikkek, a hivatkozással ellátott tudományos cikkek, illetve a tudományos cikkek sorozatát közlő kiadványok mind más-más megbízhatósági szintet képviselnek. [[Tekintélyre hivatkozás|Alanyi jogon senki sem]] megbízhatóbb, mint valaki más – a szkeptikus szemlélet egyik alappillére a merev, tekintélyelvű eszmerendszerek elutasítása. Az orvostudományban is a legkisebb bizonyíték az orvosi szakvélemény, a legnagyobb pedig a kollegiálisan lektorált folyóiratokban megjelent dupla- vagy triplavak kontrollkísérlet.
*'''A bizonyítékok helyén kezelése.''' Minden csak azt bizonyít vagy cáfol, amiről a bizonyítás, cáfolat szól. Attól, hogy kiderült, a német koncentrációs táborokban nem készítettek bőrből szappant, még [[Holokauszttagadás|nem mond semmit]] a zsidók üldözéséről, a holokauszt áldozatainak számáról, a kivégzési módokról.
*'''Helyes érvelés''': Ismertek azok az [[Érvelési hibák, technikák jegyzéke|érvelési hibák]], trükkök, amelyek az érdemi bizonyítékokat, érveket háttérbe szorítják, a racionális vitát hátráltatják, a tárgytól eltérnek.
==Lásd még==
*[[Ajánlott és nem ajánlott weboldalak]]
*[[Szkeptikus Társaság]]
*[http://www.szabadgondolkodo.hu Szabadgondolkodó]
*[http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=17&t=667&start=0 A szkepticizmus hajtóereje és haszna]- beszélgetés a Szkeptikus fórumon
[[Category:Szótár]]
[[Category:Cikkek]]
Tulajdonképpen mindenki szpektikus, hacsak nem hisz el kritika nélkül minden bejövő információt. A kétkedésnek több oka lehet: ideológiai, politikai, vagy azért "mert itt valami bűzlik". A szónak ennek a hétköznapi értelme nem eléggé meghatározott.
A '''tudományos szkepticizmus''' már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a [[tudományos módszer]] alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk. Szkepticizmus alatt általában (ebben a wikiben pedig ''mindig'') a tudományos szkepticizmust értjük.
A két fogalom jól elkülöníthető, ha tudjuk, mivel kapcsolatban vagyunk szkeptikusak és mivel támasztjuk alá véleményünket. Ha valaki szkeptikus a [[globális felmelegedés]]sel szemben, és olyan [[bizonyíték]]okkal rukkol elő, amelyek vagy már rég megcáfoltak vagy irrelevánsak, akkor csak hétköznapi értelemben szkeptikus. A tudomány már egyöntetűen azt állítja, a globális felmelegedés valóság, és ezt a konklúzió hosszú évek kutatásának az eredménye. Egy tudományos szkeptikus tehát egy tárháznyi tényből, bizonyítékok halmazából meríthet, ha olyasvalakivel vitázik, aki (bármilyen okból kifolyólag) elutasítja a globális felmelegedést.
Különbséget kell tenni a szkepticizmus és a cinizmus között. A szkeptikus mérlegel, a bizonyítékok alapján formálja véleményét. A cinikus elvből elutasít minden új információt. Ha egy szkeptikus cinikus hangnemre vált, az azért van részint mert a nemszkeptikus álláspont mellett felhozott bizonyítékok annyira gyengék, hogy nem is érdemes időt és energiát pazarolni azok figyelembe vételével. A konstruktív beszélgetések előfeltétele, hogy a felek értik egymás világnézetének sajátosságait. Ennek hiányában a felek csak elbeszélnek egymás mellett.
==Szkeptikus vizsgálódás==
A szkeptikus vizsgálódás célja, hogy egy kérdéskörrel kapcsolatban olyan álláspontot tudjon megfogalmazni, amely pontos, tényekkel alátámasztható, ideológiai prekoncepcióktól mentes. A szkeptikus világszemlélet legfontosabb jellemzői:
*'''Minél erősebb az állítás, annál meggyőzőbb bizonyítékokkal kell azt alátámasztani.''' Nem vitás, hogy egy-egy ufóészlelést akár többen is láttak, és élményeiket hellyel-közzel konzisztensen mesélik el. A [[tanúvallomás]]ok, az anekdotális bizonyítékok felmutatása messze nem elegendő ahhoz, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy amit a tanúk leírnak az minden kétséget kizáróan egy [[UFO|földönkívüli civilizáció űrhajója]]. Egyrészt, tudományos kísérletek sora bizonyította be, hogy a tanúvallomások még a leghétköznapibb esetekben is megbízhatatlanok, így a rendkívüli (valószínűleg sokkoló) események megismerésében is a legalacsonyabb bizonyítékként kezelendőek.
*'''Források megbízhatóságának tisztázása.''' Nem minden forrást szabad egy szinten kezelni. A tanúvallomások, a hivatkozás nélküli újságcikkek, a hivatkozással ellátott tudományos cikkek, illetve a tudományos cikkek sorozatát közlő kiadványok mind más-más megbízhatósági szintet képviselnek. [[Tekintélyre hivatkozás|Alanyi jogon senki sem]] megbízhatóbb, mint valaki más – a szkeptikus szemlélet egyik alappillére a merev, tekintélyelvű eszmerendszerek elutasítása. Az orvostudományban is a legkisebb bizonyíték az orvosi szakvélemény, a legnagyobb pedig a kollegiálisan lektorált folyóiratokban megjelent dupla- vagy triplavak kontrollkísérlet.
*'''A bizonyítékok helyén kezelése.''' Minden csak azt bizonyít vagy cáfol, amiről a bizonyítás, cáfolat szól. Attól, hogy kiderült, a német koncentrációs táborokban nem készítettek bőrből szappant, még [[Holokauszttagadás|nem mond semmit]] a zsidók üldözéséről, a holokauszt áldozatainak számáról, a kivégzési módokról.
*'''Helyes érvelés''': Ismertek azok az [[Érvelési hibák, technikák jegyzéke|érvelési hibák]], trükkök, amelyek az érdemi bizonyítékokat, érveket háttérbe szorítják, a racionális vitát hátráltatják, a tárgytól eltérnek.
==Lásd még==
*[[Ajánlott és nem ajánlott weboldalak]]
*[[Szkeptikus Társaság]]
*[http://www.szabadgondolkodo.hu Szabadgondolkodó]
*[http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=17&t=667&start=0 A szkepticizmus hajtóereje és haszna]- beszélgetés a Szkeptikus fórumon
[[Category:Szótár]]
[[Category:Cikkek]]
