Kristálykoponyák

(Mitchell-Hedges koponya szócikkből átirányítva)
A Mitchell-Hedges-koponya

Az alternatív régészet visszatérő varázslatos lelete a rejtélyes eredetű kristálykoponya, amelynek mindenféle mágikus erőket tulajdonítanak.

A leghiresebb a Frederick Albert Mitchell-Hedges brit utazó és lánya, Anna által Belizében megtalált kristálykoponya. A koponya makulátlan állapotú, tökéletesen kifaragott, profi munka volt. Valamilyen oknál fogva 30 évig titokban tartották a kristálykoponya kilétét, amíg említésre nem került Mitchell-Hedges Danger My Ally könyvében. Hedges azt állította a koponyáról, hogy mágikus ereje van, és a maja papok fegyverként használták azt. Apja halála után Anna elindult népszerűsíteni a kristálykoponyát, így az elmúlt 40 év legismertebb kristálykoponyája Mitchell-Hedges koponya lett.

A történet több szempontból sántít. Egyrészt, Mitchell-Hedges nem Belizében találta meg a leletet, hanem egy aukción vásárolta egy Sydney Burney nevű régiségkereskedőtől 1943. október 15-én, amit testvérének is megírt. Amikor ez kitudódott, Anna azzal védekezett, hogy a riasztórendszerek világa előtt szokás volt jó ismerősöknél hagyni az értékes tárgyakat, mielőtt hosszabb útra elmenne az ember.

Bizonyíték van rá, hogy Burney már 1933-ban birtokában volt a kristálykoponyának; levelet írt róla az Amerikai Természettudományi Múzeumnak (American Museum of Natural History), ahol a levél a mai napig megtalálható. Lehetséges, hogy Burney egy Eugene Boban nevű francia kereskedőtől szerezte be a leletet, amire jó esély van, mert ismerték egymást és Boban korábban is kereskedett kristálykoponyákkal. Az eredeti koponya az 1870-es évekbeli Német Császárságából is származhatott, ugyanis a mesteremberek fellegvárából, Idar-Obersteinből ekkortájt vásároltak nagy mennyiségű kvarcot Brazíliából, és ebből készítettek mindenféle kifaragott árut.

Az elkövetkezendő évtizedekben a British Museum és a Museum of Man azték leletekként tették ki a kristálykoponyákat, amíg a kilencvenes években több, egymástól független vizsgálat ki nem mutatta, hogy azok XIX. századi eszközökkel készültek, melyeket valószínűleg Idar-Obersteinben faragtak ki.

Az események Frederick halála után gyorsultak fel, amikor Anna kamatoztatni akarta a kristálykoponya vélt egyedülállóságát. 10 éve át próbálta eladni egy Frank Dorland nevű régiségkereskedő segítségével, nem kevesebb, mint 50.000 dollárért. Dorland úgy próbálta vonzóbbá tenni a koponyát, hogy kiszínesítette annak megszerzésének a történetét, amit Anna nem nézett jó szemmel. Hamarosan Anna ragaszkodott hozzá, hogy ő, és nem az apja találta meg a koponyát.

Miután nem sikerült a koponyát direktbe értékesíteni, Frank Dorland megbízott egy Dick Garvin nevű írót, hogy írjon két könyvet a kristálykoponyákról, és mivel a bevételekből ő arányosan részesül, (Dorland szerint) a könyv is jobb lesz. A könyvben elég sok természetfeletti képességekkel ruházták fel a koponyákat, az akkor éledő New Age-esek nagy örömére. Az egyik ilyen "csoda" egy maja próféciához köthető, mely szerint ha a Földön megtalálható 13 koponyát egyesítjük, valami nagy horderejű esemény fog történni. Nincs írásos nyoma ilyen próféciának, tehát az egész történet nagy valószínűséggel kitaláció.

A Mitchell-Hedges koponyát 2007-ben, Anna halála után vizsgálták meg a Smithsoniam Múzeumban, és kiderült, a lelet hamisítvány.

Külső hivatkozások