Tudományos módszer

A lap korábbi változatát látod, amilyen The zenith (vitalap | szerkesztései) 2013. november 20., 18:44-kor történt szerkesztése után volt. (új)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A tudományos módszer a világ megismérésére és megvizsgálásának jelenleg ismert legobjektívebb rendszere. A tudományos módszer empirikus, azaz tapasztalati úton igazolható.

A módszer lépései

  • Megfigyelés: Természeti jelenségek megfigyelése, megmagyarázatlan kérdések keresése, feltevése.
  • Hipotézis felállítása: Lehetséges magyarázatok felvetése, vizsgálata adatgyűjtés és azok értelmezés révén.
  • Megjósolhatóság: Ha a hipotézisben feltárt magyarázat helyes, az nem csak a múltbéli események magyarázatára, hanem a jövőbeli előfordulások megjóslására is alkalmas lesz. Ha a jóslat bejön, jöhet az utolsó lépés.
  • Kísérletek megismétlése: A kísérleteknek mindig igazolniuk kell a felállított hipotézist. Ha mégsem, az elképzelést vagy el kell vetni vagy logikus magyarázatot találni az eltérő eredmény megmagyarázására. Ha kísérletek sokasága, főleg harmadik féle által, igazolja a hipotézisünket, és a megfigyelések, magyarázatok és a begyűjtött adatok egy érthető rendszert alkotnak, a hipotézisből tudományos elmélet lesz. Meg kell itt jegyezni az elmélet szó pontos jelentését tudományos kontextusban. Míg a hétköznapi nyelvben az elmélet egy sejtés, tipp, vélemény, addig a tudományban az elmélet a legmagasabb szintű magyarázat.

Példa: Evolúció a kreacionizmussal szemben

Az evolúció elmélet is, meg nem is. A kreacionisták által gyakran elhangzik az az érv, hogy az "evolúció csak egy elmélet", ami az elmélet szó félreértelmezéséből, azaz a tudomány által értelmezett jelentés félreértéséből, ered. Hétköznapi értelemben az evolúció nem egy elmélet, hanem tény, törvény, igazság. Az evolúciót minden egyes előkerült lelet alátámaszt és a fajok fejlődését Darwin óta már megfigyelések is erősítik. Vannak részletek, persze, amelyek még tisztázatlanok, de az elmélet alaptételei megdönthetetlennek látszódnak. Az elmélet tulajdonképpen már megkérdőjelezhetetlen tény, de a tudomány van annyira szerény, hogy semmit se tekintsen 100%-ig igazoltnak.

A kreacionizmus mellőzi a tudományos módszert. Egyfelől a végkövetkeztetésből indul ki, arra keres bizonyítékot, vagy bármilyen jól hangzó magyarázatot, amelyet hívei bizonyítékként érthetnek. Az ellenbizonyítékokból tengert lehet rekeszteni, de ez nem zavarja a kreacionistákat. A kreacionizmusból nem lehet semmire sem következtetni, semmi eredménnyel nem büszkélkedhet – az evolúcióval ellentétben, amely az immunológia alapköve, amely segítségével a vírosok fejlődését ("evolválódását") nyomon tudjuk követni, és új védőoltásokat bevezetni ellenük. Kreacionista cikkek még nem jelentek meg tisztességesen szakmailag lektorált folyóiratokban, bár a hívők szeretnek az ellenkezőjével kérkedni.