Szkepticizmus

A lap korábbi változatát látod, amilyen The zenith (vitalap | szerkesztései) 2013. december 16., 18:54-kor történt szerkesztése után volt. (új)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A szkepticizmus nagy általánosságban kétkedést jelent.

Tulajdonképpen mindenki szpektikus, hacsak nem hisz el kritika nélkül minden bejövő információt. A kétkedésnek több oka lehet: ideológiai, politikai, vagy azért "mert itt valami bűzlik". A szónak ennek a hétköznapi értelme nem eléggé meghatározott.

A tudományos szkepticizmus már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a tudományos módszer alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk. Szkepticizmus alatt általában (ebben a wikiben pedig mindig) a tudományos szkepticizmust értjük.

A két fogalom jól elkülöníthető, ha tudjuk, mivel kapcsolatban vagyunk szkeptikusak és mivel támasztjuk alá véleményünket. Ha valaki szkeptikus a globális felmelegedéssel szemben, és olyan bizonyítékokkal rukkol elő, amelyek vagy már rég megcáfoltak vagy irrelevánsak, akkor csak hétköznapi értelemben szkeptikus. A tudomány már egyöntetűen azt állítja, a globális felmelegedés valóság, és ezt a konklúzió hosszú évek kutatásának az eredménye. Egy tudományos szkeptikus tehát egy tárháznyi tényből, bizonyítékok halmazából meríthet, ha olyasvalakivel vitázik, aki (bármilyen okból kifolyólag) elutasítja a globális felmelegedést.

Különbséget kell tenni a szkepticizmus és a cinizmus között. A szkeptikus mérlegel, a bizonyítékok alapján formálja véleményét. A cinikus elvből elutasít minden új információt. Ha egy szkeptikus cinikus hangnemre vált, az azért van részint mert a nemszkeptikus álláspont mellett felhozott bizonyítékok annyira gyengék, hogy nem is érdemes időt és energiát pazarolni azok figyelembe vételével. A konstruktív beszélgetések előfeltétele, hogy a felek értik egymás világnézetének sajátosságait. Ennek hiányában a felek csak elbeszélnek egymás mellett.

Szkeptikus vizsgálódás

A szkeptikus vizsgálódás célja, hogy egy kérdéskörrel kapcsolatban olyan álláspontot tudjon megfogalmazni, amely pontos, tényekkel alátámasztható, ideológiai prekoncepcióktól mentes. A szkeptikus világszemlélet legfontosabb jellemzői:

  • Minél erősebb az állítás, annál meggyőzőbb bizonyítékokkal kell azt alátámasztani. Nem vitás, hogy egy-egy ufóészlelést akár többen is láttak, és élményeiket hellyel-közzel konzisztensen mesélik el. A tanúvallomások, az anekdotális bizonyítékok felmutatása messze nem elegendő ahhoz, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy amit a tanúk leírnak az minden kétséget kizáróan egy földönkívüli civilizáció űrhajója. Egyrészt, tudományos kísérletek sora bizonyította be, hogy a tanúvallomások még a leghétköznapibb esetekben is megbízhatatlanok, így a rendkívüli (valószínűleg sokkoló) események megismerésében is a legalacsonyabb bizonyítékként kezelendőek.
  • Források megbízhatóságának tisztázása. Nem minden forrást szabad egy szinten kezelni. A tanúvallomások, a hivatkozás nélküli újságcikkek, a hivatkozással ellátott tudományos cikkek, illetve a tudományos cikkek sorozatát közlő kiadványok mind más-más megbízhatósági szintet képviselnek. Alanyi jogon senki sem megbízhatóbb, mint valaki más – a szkeptikus szemlélet egyik alappillére a merev, tekintélyelvű eszmerendszerek elutasítása. Az orvostudományban is a legkisebb bizonyíték az orvosi szakvélemény, a legnagyobb pedig a kollegiálisan lektorált folyóiratokban megjelent dupla- vagy triplavak kontrollkísérlet.
  • A bizonyítékok helyén kezelése. Minden csak azt bizonyít vagy cáfol, amiről a bizonyítás, cáfolat szól. Attól, hogy kiderült, a német koncentrációs táborokban nem készítettek bőrből szappant, még nem mond semmit a zsidók üldözéséről, a holokauszt áldozatainak számáról, a kivégzési módokról.
  • Helyes érvelés: Ismertek azok az érvelési hibák, trükkök, amelyek az érdemi bizonyítékokat, érveket háttérbe szorítják, a racionális vitát hátráltatják, a tárgytól eltérnek.

Lásd még