„Szkepticizmus” változatai közötti eltérés
(javítás, bővítés) |
(bővítés) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''szkepticizmus''' nagy általánosságban ''kétkedést'' jelent. | A '''szkepticizmus''' nagy általánosságban ''kétkedést'' jelent. | ||
− | Bizonyos értelemben mindenki szkeptikus (kétkető), hacsak nem | + | Bizonyos értelemben mindenki szkeptikus (kétkető), hacsak nem fogad be kritika nélkül minden bejövő információt. A kétkedésnek több oka lehet: ideológiai, politikai, vagy azért "mert itt valami bűzlik". Lehetünk "szkeptikusak" egy-egy élethelyzetben is, pl. amikor azon tűnődünk, ki jön el a költségvetésből egy új bútordarab vagy elég ruhát vittünk magunkkal kiránulásra vagy hogy egy új ismerős mennyire szavahihető. ''Szkeptikus vagyok vele szemben'', lehet mondani. A szónak ennek a hétköznapi használata teljesen elfogadható, mivel a hétköznapi szavak értelme nem eléggé meghatározott, a határokat lehet feszegetni, ami szükséges ahhoz, hogy a kommunikáció rugalmas és sikeres legyen. |
− | A '''tudományos szkepticizmus''' már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a [[tudományos módszer]] alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk. | + | A '''tudományos szkepticizmus''' már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a [[tudományos módszer]] alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából, legyen szó egy új gyógymód megjelenéséről vagy egy hihetetlenül hangzó internetes cikkről. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk, mely mögött a tudományok és azok eredményeinek csodálata áll. A "hobbiszkeptikusok" a ''szkeptikus'' szó alatt a tudományos szkepticizmust értik, a Szkeptikus Társaság tagjai is szimpatizánsai is, bár ők is "hobbiszkeptikusok", mert szabadidejüket szentelik szkeptikus tevékenységüknek. |
− | A | + | A tudományos módszer alapossága nyilván nem alkalmazható minden állítás igazolására, sőt. Ezért kell külön kitérni a szkeptikusok által gyakran hangoztatott "különleges állítás különleges bizonyítékot igényel". Röviden ez annyit tesz, hogy minél különösebb, szélsőségesebb, hihetetlenebb egy állítás, annál nagyobb az állítás megfogalmazóján a bizonyítási teher. Lásd lentebb a részleteket. |
− | Különbséget kell tenni a szkepticizmus és a cinizmus között. A szkeptikus mérlegel, a bizonyítékok alapján formálja véleményét. A cinikus elvből elutasít minden új információt. Ha egy szkeptikus cinikus hangnemre vált, az azért van részint mert a nemszkeptikus álláspont mellett felhozott bizonyítékok annyira gyengék, hogy nem is érdemes időt és energiát pazarolni azok figyelembe vételével. A konstruktív beszélgetések előfeltétele, hogy a felek értik egymás világnézetének sajátosságait. Ennek hiányában a felek csak elbeszélnek egymás mellett. | + | A két fogalom jól elkülöníthető, ha tudjuk, mivel kapcsolatban vagyunk szkeptikusak és mivel támasztjuk alá véleményünket. Ha valaki szkeptikus a [[globális felmelegedés]]sel szemben, és olyan [[bizonyíték]]okkal rukkol elő, amelyek vagy már rég megcáfoltak vagy irrelevánsak, akkor ő csak hétköznapi értelemben szkeptikus. A tudomány már egyöntetűen azt állítja, a globális felmelegedés valóság, és ezt a konklúzió hosszú évek kutatásának az eredménye. Egy tudományos szkeptikus tehát egy tárháznyi tényből, bizonyítékok halmazából meríthet, ha olyasvalakivel vitázik, aki (bármilyen okból kifolyólag) elutasítja a globális felmelegedést. |
+ | |||
+ | Különbséget kell tenni a szkepticizmus és a cinizmus között. A szkeptikus mérlegel, a fent tárgyalt megbízható bizonyítékok alapján formálja véleményét. A cinikus elvből elutasít minden új információt. Ha egy szkeptikus cinikus hangnemre vált, az azért van részint mert a nemszkeptikus álláspont mellett felhozott bizonyítékok annyira gyengék, hogy nem is érdemes időt és energiát pazarolni azok figyelembe vételével. A konstruktív beszélgetések előfeltétele, hogy a felek értik egymás világnézetének sajátosságait. Ennek hiányában a felek csak elbeszélnek egymás mellett. | ||
==Szkeptikus vizsgálódás== | ==Szkeptikus vizsgálódás== | ||
A szkeptikus vizsgálódás célja, hogy egy kérdéskörrel kapcsolatban olyan álláspontot tudjon megfogalmazni, amely pontos, tényekkel alátámasztható, ideológiai prekoncepcióktól mentes. A szkeptikus világszemlélet legfontosabb jellemzői: | A szkeptikus vizsgálódás célja, hogy egy kérdéskörrel kapcsolatban olyan álláspontot tudjon megfogalmazni, amely pontos, tényekkel alátámasztható, ideológiai prekoncepcióktól mentes. A szkeptikus világszemlélet legfontosabb jellemzői: | ||
− | *'''Minél erősebb az állítás, annál meggyőzőbb bizonyítékokkal kell azt alátámasztani.''' Nem vitás, hogy egy-egy ufóészlelést akár többen is láttak, és élményeiket hellyel-közzel konzisztensen mesélik el. A [[tanúvallomás]]ok, az anekdotális bizonyítékok felmutatása messze nem elegendő ahhoz, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy amit a tanúk leírnak az minden kétséget kizáróan egy [[UFO|földönkívüli civilizáció űrhajója]]. Egyrészt, tudományos kísérletek sora bizonyította be, hogy a tanúvallomások még a leghétköznapibb esetekben is megbízhatatlanok, így a rendkívüli (valószínűleg sokkoló) események megismerésében is a legalacsonyabb bizonyítékként kezelendőek. | + | *'''Minél erősebb az állítás, annál meggyőzőbb bizonyítékokkal kell azt alátámasztani.''' Nem vitás, hogy egy-egy ufóészlelést akár többen is láttak, és élményeiket hellyel-közzel konzisztensen mesélik el. A [[tanúvallomás]]ok, az anekdotális bizonyítékok felmutatása messze nem elegendő ahhoz, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy amit a tanúk leírnak az minden kétséget kizáróan egy [[UFO|földönkívüli civilizáció űrhajója]]. Egyrészt, tudományos kísérletek sora bizonyította be, hogy a tanúvallomások még a leghétköznapibb esetekben is (pl. milyen színű pólót viselt az előadást megzavaró, az előadóval néhány szót váltó hallgató?) megbízhatatlanok, így a rendkívüli (valószínűleg sokkoló) események megismerésében is a legalacsonyabb bizonyítékként kezelendőek. A hétköznapi életben rengeteg információval találkozik az ember, például a híradóba bemondhatják, hogy 3.6%-kal növekdett a GDP. Amennyiben a hírforrás a múltban megbízhatónak bizonyult, nincs különösebb szükség további utánajárásnak. És vannak olyan állítások, amelyek annyira triviálisak és hihetőek, hogy a komoly bizonyítékok kérése nem kézenfekvő. Például ha egy ismerősünk arról mesél, hogy a buszra egy idős asszony annyi piacon vett zöldséggel szállt fel, hogy alig bírta a zsákot felemelni, az nem egy rendkívüli állítás. A hétköznapi tapasztalataink során találkozhattunk már ilyennel, így nincs különösebb okunk kételkedni. |
*'''Források megbízhatóságának tisztázása.''' Nem minden forrást szabad egy szinten kezelni. A tanúvallomások, a hivatkozás nélküli újságcikkek, a hivatkozással ellátott tudományos cikkek, illetve a tudományos cikkek sorozatát közlő kiadványok mind más-más megbízhatósági szintet képviselnek. [[Tekintélyre hivatkozás|Alanyi jogon senki sem]] megbízhatóbb, mint valaki más – a szkeptikus szemlélet egyik alappillére a merev, tekintélyelvű eszmerendszerek elutasítása. Az orvostudományban is a legkisebb bizonyíték az orvosi szakvélemény, a legnagyobb pedig a kollegiálisan lektorált folyóiratokban megjelent dupla- vagy triplavak kontrollkísérlet. | *'''Források megbízhatóságának tisztázása.''' Nem minden forrást szabad egy szinten kezelni. A tanúvallomások, a hivatkozás nélküli újságcikkek, a hivatkozással ellátott tudományos cikkek, illetve a tudományos cikkek sorozatát közlő kiadványok mind más-más megbízhatósági szintet képviselnek. [[Tekintélyre hivatkozás|Alanyi jogon senki sem]] megbízhatóbb, mint valaki más – a szkeptikus szemlélet egyik alappillére a merev, tekintélyelvű eszmerendszerek elutasítása. Az orvostudományban is a legkisebb bizonyíték az orvosi szakvélemény, a legnagyobb pedig a kollegiálisan lektorált folyóiratokban megjelent dupla- vagy triplavak kontrollkísérlet. | ||
*'''A bizonyítékok helyén kezelése.''' Minden csak azt bizonyít vagy cáfol, amiről a bizonyítás, cáfolat szól. Attól, hogy kiderült, a német koncentrációs táborokban nem készítettek bőrből szappant, még [[Holokauszttagadás|nem mond semmit]] a zsidók üldözéséről, a holokauszt áldozatainak számáról, a kivégzési módokról. | *'''A bizonyítékok helyén kezelése.''' Minden csak azt bizonyít vagy cáfol, amiről a bizonyítás, cáfolat szól. Attól, hogy kiderült, a német koncentrációs táborokban nem készítettek bőrből szappant, még [[Holokauszttagadás|nem mond semmit]] a zsidók üldözéséről, a holokauszt áldozatainak számáról, a kivégzési módokról. | ||
19. sor: | 21. sor: | ||
*[[Ajánlott és nem ajánlott weboldalak]] | *[[Ajánlott és nem ajánlott weboldalak]] | ||
*[[Szkeptikus Társaság]] | *[[Szkeptikus Társaság]] | ||
+ | *[https://hu.wikipedia.org/wiki/Tudományos_szkepticizmus Tudományos szkepticizmus] a Wikipédián | ||
*[http://www.szabadgondolkodo.hu Szabadgondolkodó] | *[http://www.szabadgondolkodo.hu Szabadgondolkodó] | ||
*[http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=17&t=667&start=0 A szkepticizmus hajtóereje és haszna]- beszélgetés a Szkeptikus fórumon | *[http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=17&t=667&start=0 A szkepticizmus hajtóereje és haszna]- beszélgetés a Szkeptikus fórumon | ||
[[Category:Szótár]] | [[Category:Szótár]] | ||
[[Category:Cikkek]] | [[Category:Cikkek]] |
A lap 2014. augusztus 19., 16:12-kori változata
A szkepticizmus nagy általánosságban kétkedést jelent.
Bizonyos értelemben mindenki szkeptikus (kétkető), hacsak nem fogad be kritika nélkül minden bejövő információt. A kétkedésnek több oka lehet: ideológiai, politikai, vagy azért "mert itt valami bűzlik". Lehetünk "szkeptikusak" egy-egy élethelyzetben is, pl. amikor azon tűnődünk, ki jön el a költségvetésből egy új bútordarab vagy elég ruhát vittünk magunkkal kiránulásra vagy hogy egy új ismerős mennyire szavahihető. Szkeptikus vagyok vele szemben, lehet mondani. A szónak ennek a hétköznapi használata teljesen elfogadható, mivel a hétköznapi szavak értelme nem eléggé meghatározott, a határokat lehet feszegetni, ami szükséges ahhoz, hogy a kommunikáció rugalmas és sikeres legyen.
A tudományos szkepticizmus már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a tudományos módszer alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából, legyen szó egy új gyógymód megjelenéséről vagy egy hihetetlenül hangzó internetes cikkről. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk, mely mögött a tudományok és azok eredményeinek csodálata áll. A "hobbiszkeptikusok" a szkeptikus szó alatt a tudományos szkepticizmust értik, a Szkeptikus Társaság tagjai is szimpatizánsai is, bár ők is "hobbiszkeptikusok", mert szabadidejüket szentelik szkeptikus tevékenységüknek.
A tudományos módszer alapossága nyilván nem alkalmazható minden állítás igazolására, sőt. Ezért kell külön kitérni a szkeptikusok által gyakran hangoztatott "különleges állítás különleges bizonyítékot igényel". Röviden ez annyit tesz, hogy minél különösebb, szélsőségesebb, hihetetlenebb egy állítás, annál nagyobb az állítás megfogalmazóján a bizonyítási teher. Lásd lentebb a részleteket.
A két fogalom jól elkülöníthető, ha tudjuk, mivel kapcsolatban vagyunk szkeptikusak és mivel támasztjuk alá véleményünket. Ha valaki szkeptikus a globális felmelegedéssel szemben, és olyan bizonyítékokkal rukkol elő, amelyek vagy már rég megcáfoltak vagy irrelevánsak, akkor ő csak hétköznapi értelemben szkeptikus. A tudomány már egyöntetűen azt állítja, a globális felmelegedés valóság, és ezt a konklúzió hosszú évek kutatásának az eredménye. Egy tudományos szkeptikus tehát egy tárháznyi tényből, bizonyítékok halmazából meríthet, ha olyasvalakivel vitázik, aki (bármilyen okból kifolyólag) elutasítja a globális felmelegedést.
Különbséget kell tenni a szkepticizmus és a cinizmus között. A szkeptikus mérlegel, a fent tárgyalt megbízható bizonyítékok alapján formálja véleményét. A cinikus elvből elutasít minden új információt. Ha egy szkeptikus cinikus hangnemre vált, az azért van részint mert a nemszkeptikus álláspont mellett felhozott bizonyítékok annyira gyengék, hogy nem is érdemes időt és energiát pazarolni azok figyelembe vételével. A konstruktív beszélgetések előfeltétele, hogy a felek értik egymás világnézetének sajátosságait. Ennek hiányában a felek csak elbeszélnek egymás mellett.
Szkeptikus vizsgálódás
A szkeptikus vizsgálódás célja, hogy egy kérdéskörrel kapcsolatban olyan álláspontot tudjon megfogalmazni, amely pontos, tényekkel alátámasztható, ideológiai prekoncepcióktól mentes. A szkeptikus világszemlélet legfontosabb jellemzői:
- Minél erősebb az állítás, annál meggyőzőbb bizonyítékokkal kell azt alátámasztani. Nem vitás, hogy egy-egy ufóészlelést akár többen is láttak, és élményeiket hellyel-közzel konzisztensen mesélik el. A tanúvallomások, az anekdotális bizonyítékok felmutatása messze nem elegendő ahhoz, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy amit a tanúk leírnak az minden kétséget kizáróan egy földönkívüli civilizáció űrhajója. Egyrészt, tudományos kísérletek sora bizonyította be, hogy a tanúvallomások még a leghétköznapibb esetekben is (pl. milyen színű pólót viselt az előadást megzavaró, az előadóval néhány szót váltó hallgató?) megbízhatatlanok, így a rendkívüli (valószínűleg sokkoló) események megismerésében is a legalacsonyabb bizonyítékként kezelendőek. A hétköznapi életben rengeteg információval találkozik az ember, például a híradóba bemondhatják, hogy 3.6%-kal növekdett a GDP. Amennyiben a hírforrás a múltban megbízhatónak bizonyult, nincs különösebb szükség további utánajárásnak. És vannak olyan állítások, amelyek annyira triviálisak és hihetőek, hogy a komoly bizonyítékok kérése nem kézenfekvő. Például ha egy ismerősünk arról mesél, hogy a buszra egy idős asszony annyi piacon vett zöldséggel szállt fel, hogy alig bírta a zsákot felemelni, az nem egy rendkívüli állítás. A hétköznapi tapasztalataink során találkozhattunk már ilyennel, így nincs különösebb okunk kételkedni.
- Források megbízhatóságának tisztázása. Nem minden forrást szabad egy szinten kezelni. A tanúvallomások, a hivatkozás nélküli újságcikkek, a hivatkozással ellátott tudományos cikkek, illetve a tudományos cikkek sorozatát közlő kiadványok mind más-más megbízhatósági szintet képviselnek. Alanyi jogon senki sem megbízhatóbb, mint valaki más – a szkeptikus szemlélet egyik alappillére a merev, tekintélyelvű eszmerendszerek elutasítása. Az orvostudományban is a legkisebb bizonyíték az orvosi szakvélemény, a legnagyobb pedig a kollegiálisan lektorált folyóiratokban megjelent dupla- vagy triplavak kontrollkísérlet.
- A bizonyítékok helyén kezelése. Minden csak azt bizonyít vagy cáfol, amiről a bizonyítás, cáfolat szól. Attól, hogy kiderült, a német koncentrációs táborokban nem készítettek bőrből szappant, még nem mond semmit a zsidók üldözéséről, a holokauszt áldozatainak számáról, a kivégzési módokról.
- Helyes érvelés: Ismertek azok az érvelési hibák, trükkök, amelyek az érdemi bizonyítékokat, érveket háttérbe szorítják, a racionális vitát hátráltatják, a tárgytól eltérnek.
Lásd még
- Ajánlott és nem ajánlott weboldalak
- Szkeptikus Társaság
- Tudományos szkepticizmus a Wikipédián
- Szabadgondolkodó
- A szkepticizmus hajtóereje és haszna- beszélgetés a Szkeptikus fórumon