„Szkepticizmus” változatai közötti eltérés
(új) |
a (gépelési hiba) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''szkepticizmus''' nagy általánosságban ''kétkedést'' jelent. | A '''szkepticizmus''' nagy általánosságban ''kétkedést'' jelent. | ||
− | Tulajdonképpen mindenki | + | Tulajdonképpen mindenki szkeptikus, hacsak nem hisz el kritika nélkül minden bejövő információt. A kétkedésnek több oka lehet: ideológiai, politikai, vagy azért "mert itt valami bűzlik". A szónak ennek a hétköznapi értelme nem eléggé meghatározott. |
A '''tudományos szkepticizmus''' már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a [[tudományos módszer]] alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk. Szkepticizmus alatt általában (ebben a wikiben pedig ''mindig'') a tudományos szkepticizmust értjük. | A '''tudományos szkepticizmus''' már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a [[tudományos módszer]] alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk. Szkepticizmus alatt általában (ebben a wikiben pedig ''mindig'') a tudományos szkepticizmust értjük. |
A lap 2013. december 16., 17:54-kori változata
A szkepticizmus nagy általánosságban kétkedést jelent.
Tulajdonképpen mindenki szkeptikus, hacsak nem hisz el kritika nélkül minden bejövő információt. A kétkedésnek több oka lehet: ideológiai, politikai, vagy azért "mert itt valami bűzlik". A szónak ennek a hétköznapi értelme nem eléggé meghatározott.
A tudományos szkepticizmus már egy konkrétabb fogalom, egy világszemléletet ír le. A tudományos szkepticizmus a tudományos módszer alkalmazását jelenti a világ megismerése céljából. A szkeptikusok szerint a tudományos módszer a jelenleg legalkalmasabb arra, hogy a világról minőségi tudást szerezzünk. Szkepticizmus alatt általában (ebben a wikiben pedig mindig) a tudományos szkepticizmust értjük.
A két fogalom jól elkülöníthető, ha tudjuk, mivel kapcsolatban vagyunk szkeptikusak és mivel támasztjuk alá véleményünket. Ha valaki szkeptikus a globális felmelegedéssel szemben, és olyan bizonyítékokkal rukkol elő, amelyek vagy már rég megcáfoltak vagy irrelevánsak, akkor csak hétköznapi értelemben szkeptikus. A tudomány már egyöntetűen azt állítja, a globális felmelegedés valóság, és ezt a konklúzió hosszú évek kutatásának az eredménye. Egy tudományos szkeptikus tehát egy tárháznyi tényből, bizonyítékok halmazából meríthet, ha olyasvalakivel vitázik, aki (bármilyen okból kifolyólag) elutasítja a globális felmelegedést.
Különbséget kell tenni a szkepticizmus és a cinizmus között. A szkeptikus mérlegel, a bizonyítékok alapján formálja véleményét. A cinikus elvből elutasít minden új információt. Ha egy szkeptikus cinikus hangnemre vált, az azért van részint mert a nemszkeptikus álláspont mellett felhozott bizonyítékok annyira gyengék, hogy nem is érdemes időt és energiát pazarolni azok figyelembe vételével. A konstruktív beszélgetések előfeltétele, hogy a felek értik egymás világnézetének sajátosságait. Ennek hiányában a felek csak elbeszélnek egymás mellett.
Szkeptikus vizsgálódás
A szkeptikus vizsgálódás célja, hogy egy kérdéskörrel kapcsolatban olyan álláspontot tudjon megfogalmazni, amely pontos, tényekkel alátámasztható, ideológiai prekoncepcióktól mentes. A szkeptikus világszemlélet legfontosabb jellemzői:
- Minél erősebb az állítás, annál meggyőzőbb bizonyítékokkal kell azt alátámasztani. Nem vitás, hogy egy-egy ufóészlelést akár többen is láttak, és élményeiket hellyel-közzel konzisztensen mesélik el. A tanúvallomások, az anekdotális bizonyítékok felmutatása messze nem elegendő ahhoz, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy amit a tanúk leírnak az minden kétséget kizáróan egy földönkívüli civilizáció űrhajója. Egyrészt, tudományos kísérletek sora bizonyította be, hogy a tanúvallomások még a leghétköznapibb esetekben is megbízhatatlanok, így a rendkívüli (valószínűleg sokkoló) események megismerésében is a legalacsonyabb bizonyítékként kezelendőek.
- Források megbízhatóságának tisztázása. Nem minden forrást szabad egy szinten kezelni. A tanúvallomások, a hivatkozás nélküli újságcikkek, a hivatkozással ellátott tudományos cikkek, illetve a tudományos cikkek sorozatát közlő kiadványok mind más-más megbízhatósági szintet képviselnek. Alanyi jogon senki sem megbízhatóbb, mint valaki más – a szkeptikus szemlélet egyik alappillére a merev, tekintélyelvű eszmerendszerek elutasítása. Az orvostudományban is a legkisebb bizonyíték az orvosi szakvélemény, a legnagyobb pedig a kollegiálisan lektorált folyóiratokban megjelent dupla- vagy triplavak kontrollkísérlet.
- A bizonyítékok helyén kezelése. Minden csak azt bizonyít vagy cáfol, amiről a bizonyítás, cáfolat szól. Attól, hogy kiderült, a német koncentrációs táborokban nem készítettek bőrből szappant, még nem mond semmit a zsidók üldözéséről, a holokauszt áldozatainak számáról, a kivégzési módokról.
- Helyes érvelés: Ismertek azok az érvelési hibák, trükkök, amelyek az érdemi bizonyítékokat, érveket háttérbe szorítják, a racionális vitát hátráltatják, a tárgytól eltérnek.
Lásd még
- Ajánlott és nem ajánlott weboldalak
- Szkeptikus Társaság
- Szabadgondolkodó
- A szkepticizmus hajtóereje és haszna- beszélgetés a Szkeptikus fórumon