Főmenü megnyitása

Szkeptikus Wiki β

Módosítások

Occam borotvája (SkepDic)

2 bájt hozzáadva, 2013. december 16., 18:28
a
Däniken, nem Daniken
Lehet azzal érvelni, hogy George Berkeley arra használta Occam borotváját, hogy a matériát szükségtelen sokaságnak állítsa be. Szerinte csak az elménkre és a képzeleteinkre van szükségünk a világmindenség megértéséhez. Ide kívánkozik, hogy Berkeley elég szelektív volt a borotva használatakor. Úgy kellett beállítania Istent, aki hallja, ha egy fa kidől az erdőben, akkor is, ha senki nincs jelen. A szubjektív idealisták felhasználhatják a borotvát bármilyen istenség elutasításához. Mindent meg lehet ismerni csak az elme és a fogalmak révén. Ez persze szolipszizmushoz vezet, ahhoz a filozófiához, hogy csak a személyem és az gondolataim léteznek. Legalább is amennyire érzékelni tudom. A materialisták pedig arra használják a borotvát, hogy az elmét teljesen kiiktassák. Sem az elme, sem az agy sokaságára nincs szükségünk.
Occam borotváját az egyszerűség elvének is nevezik. Manapság ez nagyjából azt jelenti, hogy "minél egyszerűbb egy magyarázat, annál jobb" vagy "nem sokszorosítsd feleslegesen a hipotéziseidet". Bárhogy is legyen, az elvet gyakran használják az ontológián kívül, például tudományfilozófusok a célból, hogy olyan kritériumokat állítsanak elő, amely segítségével több elméletből tudjanak választani. Ha valamit meg akarsz magyarázni, ne állj elő többel, mint szükséges. Lehet, hogy von Danikennek Dänikennek igaza van és földönkívüliek márpediglen megtanították az ókor emberét művészetre és építészetre, de nem kell idegen lényeket feltételeznünk a múlt vívmányaihoz. Miért is kéne? Vagy, ahogy többen fogalmaznának, de élj több előfeltevéssel, mint szükséges. Feltehetjük, hogy éterrel magyarázzuk a távolban zajló eseményeket, de nincs szükségünk az éterre, hogy egy magyarázattal álljunk elő. Akkor miért tegyük fel, hogy létezik az éter?
Lehet azt mondani, hogy Oliver W. Holmes és Jerome Frank Occam borotváját használta, hogy "a Törvény" létezése ellen érveljenek. Csak törvényszéki döntések léteznek; az egyedi ítéletek összessége alkotja a törvényt. Hogy a dolog zavarosabb legyen, ezek az eminens bírák a saját nézetüket törvényszéki realizmusnak hívják törvényszéki nominalizmus helyett. Ennyit a dolgot leegyszerűsítéséről.
Néhányan gazdasági megszorításokat is igazoltak Occam borotvájával. Azzal érveltek, hogy "Amit kevesebbel el lehet érni, arra pazarlás többet szánni." Ez a megközelítés magára az elvre alkalmazza a borotvát, mert az "előfeltevés" szót eltávolítja. Minél kevesebb az előfeltevés, annál jobb. Pénzből nem baj, ha van.
Az eredeti elvet, úgy tűnik, olyan szövegkörnyezetben vetették fel, amikor a tökéletesség egyenlő volt az egyszerűséggel. Ez egy metafizikai tévedés, amelyet osztunk a középkoriakkal és az ógörögökkel. Mivel nekünk is a legtöbb vitánk a körül zajlik, hogy mi szükséges és mi nem az. A materialisták számára a dualisták szükségtelenül sokasítanak. A dualisták viszont feltételezik az elmét és a testet is. Az ateisták számára egy istenfigura vagy a mennyei királyság szükségtelenek. A teistáknak meg nem. És így tovább. DanikennekDänikennek, lehet, a tények miatt kell idegenről beszélnie. Másoknak az idegenek beemelése a képletben szükségtelen. Egyszercsak ráébredünk, hogy Occam borotvája semmi mást nem mond, minthogy egy ateista az istenfeltevést tartja feleslegesnek, de a teistáknál nem ez a helyzet. Ha ez így van, az elv nem túl hasznos. Másfelől, ha Occam borotvája azt mondja, hogy amikor két magyarázattal szembesülünk: egy elképzelhetetlennel és egy lehetségessel, akkor egy ésszerű ember a lehetségest válassza. Ez esetben az elv szükségtelen, mert amit mond, az magától értetődik. De ha tényleg egy minimalista elvvel van dolgunk, akkor az azt sugallja, minél több mindentől szabadulunk meg, annál jobb. Ha így van, akkor az egyszerűség elvét inkább Occam láncfűrészének kéne nevezni, azért, mert az elsődleges haszna az lenne, hogy az ontológiát megcsonkítsa.
Ma az egyszerűség elvére egy heurisztikus eszközként tekintünk. Nem feltételezzük, hogy az egyszerűbb elmélet a helyes és az összetettebb a helytelen. Tapasztalatból tudjuk, hogy elég sokszor az összetettebb elmélet a hibás. Bizonyítottság hiányában a komplexebb elméletet, amely egy egyszerűbbel versenyez, inkább a történelem szemétdombjára hajítjuk, mindaddig, amíg be nem bizonyosodik, hogy tévedtünk.
1 099
szerkesztés