Konfabuláció

A lap korábbi változatát látod, amilyen The zenith (vitalap | szerkesztései) 2013. október 18., 18:06-kor történt szerkesztése után volt. (szuggesztió, szuggesztív helyes írása)

SDCarroll.png Ez a szócikk Robert T. Carroll: The Skeptic's Dictionary c. műve megfelelő szócikkének fordítása.

A konfabuláció egy fantázia, amelyet az ember memóriája tényszerű beszámolóként dolgoz fel. Egy konfabulációnak lehet tényszerű alapja, de lehet teljes mértékben a képzelet szüleménye.

A fogalom gyakran olyan emberek memóriáira utal, akik azt állítják, elrabolták őket az idegenek. Ezek hamis képződmények is lehetnek, amelyeket terapisták, riporterek ültettek (tudatosan vagy anélkül) a szenvedő félbe. Ezek az emlékek olyan bizarr történeteket is felelevenítenek, mint egy sátáni rituálé vagy egy gyermek ellen elkövetett nemi erőszak. Igaz, mindnyájan konfabulálunk időnként. Nem csak agysérülés miatt mozgásképtelenné vált emberek mesélnek olyan történeteket, amelyekben nem tudják végtagjaikat mozgatni vagy teljesen megvakultak; egészséges emberek is mondanak ilyeneket a legcsekélyebb szuggesztió hatására is. Egy Lundi Egyetemen elvégzett kísérlet kiválóan demonstrálja a jelenséget:


Az embereknek olyan kártyákat mutattak, amelyeken arcok voltak. Az volt a feladat, hogy válasszák ki a legvonzóbbat. Az alanyok nem tudták, hogy a kártyákat egy bűvész kezelte, aki rutinszerűen felcserélte a kiválasztott kártyákat az elutasított lapokkal. Aztán azt kérdezte, hogy miért pont ezt az arcot választották. Legtöbbször a felcserélt lapokat nem vették tudomásul, és az elutasított arcokhoz mindenféle indokokat soroltak fel hajszín, szempillantások és feltételezett jellemvonások alapján. Nyilvánvaló, hogy az emberek konfabulálnak olyan körülmények között, amikor nem tudhatják, miért pont egy adott választás mellett döntöttek. (Philips 2006)


Másként fogalmazva, ahogy William Hirstein írja, a konfabuláció nemcsak a memória hiányossága. Erre mindenki fogékony, még tökéletes memóriával és egészséges aggyal élő emberek is. Ismert, hogy gyerekek és felnőttek is konfabulálnak, ha arra bíztatjuk őket, hogy valami általuk ismeretlenről beszéljenek. Azt is tudjuk, hogy a szemtanúk is befolyásolhatóak szuggesztív kérdésekkel. Helen Phillips szerint "néhány tudós azzal érvel, hogy soha nem lehetünk abban biztosak, mi a valóság. Azért kényszerülünk folyton konfabulálni, hogy megpróbáljuk megérteni a körülöttünk lévő világot."

Lásd még

Eredeti szócikk: confabulation