Húsvét-sziget

A lap korábbi változatát látod, amilyen The zenith (vitalap | szerkesztései) 2013. november 28., 14:36-kor történt szerkesztése után volt. (kiegészítés egy könyv alapján)

A paleoasztronautika képviselői szerint a Húsvét-szigeten található hatalmas szobrokat nem lehetett volna őseink eszközeivel és tudásával felállítani. Logikus tehát, hogy földönkívüliek segédkeztek a munkálatokban.

1955-ben egy norvég felfedező, Thor Heyerdahl tanúja volt annak, hogy a helyi lakosok – az őseiktől fennmaradt hagyomány szerint, mindenféle modern technikát mellőzve – igenis fel tudják emelni és helyére állítani a termetes szobrot. A legnagyobb kőtömbök szállításához mindössze 200 ember kell. A szobor felállításához 12 ember és 18 nap volt szükséges. Heyerdahl könyvet is írt az élményeiről, Aku-Aku címmel.[1].

Catherine Routledge, a 20. század első felében aktív kutató 1914-15-ben 16 hónapot töltött a szigeten. Giulio di Martino így fogalmaz:

A moaiok szállításával kapcsolatos teóriája a következő: A kolosszusokat legömbölyített kövekből álló rámpák segítségével emelték fel, amelyeken csúsztatni tudták a szobrokat. Hogy a törékeny tudát ne sértsék meg, a rámpákat összelapított burgonyával szórták be, amely csökkentette a súrlódást. A szobor felállítását a szállítás után fa emelőrendszer segítségével végezhették. William Mulloy szerint a moaiokat hasra fektetve egy hatalmas szánra helyezték. Villás szerkezetet állítottak a szobor fölé. A moai nyakára kötelet kötöttek. A kötelet a villa tetjén rögzítették. A szerkezet csúszással kombinált lengése képes volt elmozdítani a szobrot. Egy fáradtságos kísérlet során Mulloy gyakorlatban is alkalmazta elméletét: tizenkét bennszülött segítségével húsz nap alatt sikerült elszállítani és felállítani egy tízezer kilogrammos és négy méter magas moait.[2]


Hivatkozások

<references>

  1. The Case of the Ancient Astronauts (34:44-től 40:15-ig)
  2. Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 53. o. (az eredeti félkövérítést kiszedtem)