Főmenü megnyitása

Szkeptikus Wiki β

Húsvét-sziget

A paleoasztronautika képviselői szerint a Húsvét-szigeten (Rapa Nui) található hatalmas szobrokat (moai) nem lehetett volna őseink eszközeivel és tudásával felállítani. Logikus tehát, hogy földönkívüliek segédkeztek a munkálatokban.

Catherine Routledge, a 20. század első felében aktív kutató 1914-15-ben 16 hónapot töltött a szigeten. Giulio di Martino így fogalmaz:

A moaiok szállításával kapcsolatos teóriája a következő: A kolosszusokat legömbölyített kövekből álló rámpák segítségével emelték fel, amelyeken csúsztatni tudták a szobrokat. Hogy a törékeny tudát ne sértsék meg, a rámpákat összelapított burgonyával szórták be, amely csökkentette a súrlódást. A szobor felállítását a szállítás után fa emelőrendszer segítségével végezhették. William Mulloy szerint a moaiokat hasra fektetve egy hatalmas szánra helyezték. Villás szerkezetet állítottak a szobor fölé. A moai nyakára kötelet kötöttek. A kötelet a villa tetjén rögzítették. A szerkezet csúszással kombinált lengése képes volt elmozdítani a szobrot. Egy fáradtságos kísérlet során Mulloy gyakorlatban is alkalmazta elméletét: tizenkét bennszülött segítségével húsz nap alatt sikerült elszállítani és felállítani egy tízezer kilogrammos és négy méter magas moait.[1]


1955-ben egy norvég felfedező, Thor Heyerdahl tanúja volt annak, hogy a helyi lakosok – az őseiktől fennmaradt hagyomány szerint, mindenféle modern technikát mellőzve – igenis fel tudják emelni és helyére állítani a termetes szobrot. A legnagyobb kőtömbök szállításához mindössze 200 ember kell. A szobor felállításához 12 ember és 18 nap volt szükséges. Heyerdahl könyvet is írt az élményeiről, Aku-Aku címmel.[2].

A paleoasztronautika hívei arról is meg vannak győződve, hogy a lakosoknak egyszerűen nem volt elég természeti kincsük, hogy a moaikat kifaragják és felállítsák. A sziget történelme nem volt katasztrófa és konfliktusmentes. A jelek arra utalnak, hogy történt egy drasztikus esemény (a sziget földrajzát figyelembe véve a vulkánkitörés a legvalószínűbb), amely miatt a moaik előállítása lelassult, majd szinte végleg megállt. Becslések szerint ez körülbelül i. sz. 1680-ra tehető.[3] Ekkor a helyi kultúra már hanyatló félben volt – az 1400-as évekre vezethető vissza a Rapa Nui-kultúra hanyatlásának első szakasza. Az 1960-as szökőár pedig tovább pusztította az amúgy is haldokló félben lévő sziget kincseit.[4]

Az sem meglepő, hogy a sziget lakossága ma elég alacsony számú. A hanyatlást követően kitört az ún. Hosszúfülűek és a Rövidfülüűek közti törzsi háború, amelyet kb. 1680 és 1770 között vívtak.[5] Az 1800-as években az amerikaiak elkezdték az ott élőket rabszolgasorba hajtani. 1862 karácsonyán a peruiak több mint ezer szigetlakót hurcoltak magukkal. A rabigába hajtás egy évvel később ért véget. Az évszázad alatt a sziget lakosságga ötezerről mindössze száztizenegyre csökkent.[6]

Erich von Däniken úgy adta ki az első könyvét (amelyben a Húsvét-szigettel kapcsolatos elméletével előállt), hogy azt megelőzően nem járt a szigeten. Amikor mégis rászánta magát, hogy ellátogasson a helyszínre, egy Edmundo Edwards nevű úriember vezette végig a szigeten. Däniken arról elmélkedik a könyvében, hogy a szobrok készítéséhez használt kő nem található meg a szigeten, tehát annak egy másik bolygóról kellett származnia. Edwards megmutatta neki azt a krátert, ahonnan az őslakók szedték a köveket. Däniken ekkor zavarba jött.[7]

Összefoglalva, a paleoasztronautika hívei nemhogy lekicsinylően néznek elődeinkre, amikor igaztalanul állítják, hogy a moaik felállításához földönkívüli segítségre volt szükségük, de azzal sincsenek tisztában, hogy egy sziget népessége és természeti kincsei nem állandóak – természeti katasztrófák, a sziget természeti kincseinek felélése, törzsi konfliktusok és a nyugati ember feltűnése mind-mind közrejátszik abban, hogy ma egy szinte kihalt, természeti kincsekben szegény szigetet látunk.

Hivatkozások

<references>

  1. Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 53. o. (az eredeti félkövérítést kiszedtem)
  2. The Case of the Ancient Astronauts (34:44-től 40:15-ig)
  3. Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 24. o.
  4. Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 38. o.
  5. Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 36-37. o.
  6. Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 39. o.
  7. Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 101. o.