Gyakran, újra és újra visszatérően elhangzó érvek az áltudományok és tévhitek mellett

A lap korábbi változatát látod, amilyen Mimi (vitalap | szerkesztései) 2013. március 12., 01:39-kor történt szerkesztése után volt. (Gyakran, újra és újra visszatérően elhangzó érvek az áltudományok és tévhitek mellett)


Gyakran, újra és újra visszatérően elhangzó érvek az áltudományok és tévhitek mellett

A szkeptikus témakörök zömére jellemző az az örökzöld jelleg, hogy az arról való vitában újra és újra előjönnek ugyanazon hamis érvek, melyek megválaszolása és kiigazítása egy idő után roppant unalmassá válik még a legbuzgóbb szkeptikus számára is. Ennek okán hasznosnak tűnik egybegyűjteni és megtárgyalni ezeket.


- Ki kell próbálni, mielőtt ítélkezel felette!

Jellemzően a "csodaszerek" forgalmazói és hívei játsszák ki ezt a lapot, igyekezve arra sarkallni, hogy bármit mond is a józan ész, bármilyen érvek szólnak egy termék hatásossága ellen, ezeket mind vessük sutba, hiszen a személyes megbizonyosodás az egyedüli igaz mód a megbizonyosodásra. Még mielőtt meggondoljuk, miért nincs ez így, gyorsan vegyük észre, hogy ez miért nagyon jó üzleti fogás. Ha nem is működik a termék, de sok reménykedő ember megveszi, már az komoly bevételt jelenthet a kereskedőnek. Még akkor is, ha pénzvisszafizetési garanciát ad, hiszen kevesen fogják visszakérni a pénzüket, ezzel elismerve, hogy egy megtévesztésnek bedőltek.
De, hogy miért nem csak a személyes tapasztalatokra mérvadóak, azt bárki belátja, aki valamilyen kockázatos állítással kerül szembe, például, ha valaki azt állítaná, hogy a huszadik emeletről leugorva sérülés nélkül érünk földet; ott senki sem fogadná el, hogy mondjon bármit a mindennapi intuíció, avagy a fizikus, csak a saját próba árán győződhetünk meg az igazságról - a nagy kockázat könyörtelenül felszínre hozza a józan eszünket.
Nincs ez másképp semmilyen más esetben sem. Ha a szakértői vélemények és kísérletek azt bizonyítják, hogy egy csodaszer valószínűtlen, hogy működik, akkor talán szomorú ezt elfogadnunk, feladva egy reménysugarat, de jobban tesszük, ha hiszünk ezen másodkézből származó ismereteknek.

- Ez egy ősi gyógymód!

Vajon mire garancia, ha egy tudás, ismeretanyag régi? Ez az érv rejtve azt sugallja, hogy a régi korok embere sokkal előrehaladottabb tudással rendelkezett, és emiatt az ebből származó praktika jobb, mint a modern. Természetesen ez egy izgalmas fantázia, és esetleg elő is fordulhat, hogy feledésbe merültek ismeretek, ám ha ez így is van, akkor ezeket a mai tudományos szemlélet örömmel felkarolja és magába olvasztja.

- Ez csak természetes anyagokat tartalmaz!

Ezen érv valamiféle olyan osztályozását sejteti az anyagoknak, összetevőknek, miszerint a természettől kapjuk az életető jót, és a modern kor ipari termelése ront el mindent, kínálja számunkra a káros komponenseket. Ne felejtsük el azonban, hogy megannyi méreg is teljesen természetes, a tiszta víz előállításáról pedig a modern ipar gondoskodik. A természetes összetevőkre hivatkozás tehát teljesen abszurd.

- Nagyon sok tudományosnak kikiáltott nézetről derült ki előbb, vagy utóbb, hogy botorság, vagy túlhaladott. A tudomány sem tud mindent. A tudományos nézetek mindig változnak, ami ma lehetetlen, holnap általánosan elfogadott lesz. Nem a tudósok döntik el, mi igaz és mi nem!

A relativizálás, ezen belül is a tudományos eredmények relativizálása közkeletű próbálkozás. Való igaz, hogy a tudomány nem tökéletes. Emberek művelik, emberi képességekkel és lehetőségeket latba vetve. Hibák mindig is vannak. Az azonban nem igaz, hogy egy kor tudományos eredményeit úgy írják felül a következő kor felismerései, hogy az előzőek teljesen el lesznek vetve, s ami igaz volt hamis lesz, ami hamis igaz. A tudomány céljai közé tartozik az is, hogy az eddigi eredményeket is megmagyarázza. Ha tehát egyszer valamit igazoltnak vélt a tudomány, s később kiderül, hogy mégsem az, akkor arra is választ tudunk adni, hogy miért gondolták az adott kor tudósai a letűnt nézetet igaznak. Ezenközben meg rendre kiderül, hogy ismerethiányról van szó, maga a tudományos módszer, a következtetések helyesek voltak, csak kevés ismeretre támaszkodtak, s emiatt talán elhamarkodottak - ám azon körülmények között nem volt más alternatíva, nem volt jobb következtetési lehetőség.
Aki tehát a tudományos nézetek elvetésére szólít fel, pusztán olyan okból, hogy a tudomány ma is tévedhet, az arra buzdít, hogy a vak véletlennek, vagy egy hazug érvnek higgyünk inkább, mint az eszünknek. Hiszen bármilyen érv, mely nem puszta találgatás és nem hamis, az természeténél fogva tudományos lenne.

- Miből gondolod, hogy nem gyógyít? Több ezer, több százezer ember gyógyulását fölülírod? Ez aztán a nagyképűség!

- Hiába mondasz bármit, nekem működött, és ennél nem kell több bizonyíték!

- Ennek nincsenek mellékhatásai!

- A beteget kezeljük, nem a betegséget

- Nincsenek általános elvek, mert mindenkire személyre szabott gyógymódot alkalmazunk

- A gyógyszer lobbi, az olajlobbi, a tudomány-lobbi hallgattatta el...

- Harmonizál, javítja a rezgéseket...

- Ez egy bejegyzett gyógykészítmény!

- A homeopátia hat az állatokra és a csecsemőkre is, pedig őket nem lehet becsapni

- Ne adj linkeket, internetes cikkekre hivatkozni olyan, mint a blikkre

- Olvasd el X.Y. könyvét, és akkor majd te is rájössz!

- Ezt a szert orvosok is ajánlják, tehát nem lehet becsapás!