„Ezékiel története” változatai közötti eltérés

a (formázás)
a (kisebb)
 
15. sor: 15. sor:
 
[[Image:William Blake Ezekiel's Vision ca 1803-5 Boston Museum.jpg|left|thumb|200px|William Blake festménye]]{{Idézet|És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, amely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó érc látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből. És belőle négy lelkes állat formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala. És mindeniknek négy orcája vala, és négy szárnya mindenikőjüknek. És lábaik egyenes lábak, és lábaik talpa mint a borjú lábának talpa, és szikráznak vala, mint a simított ércz színe. Továbbá emberi kezek valának szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyőjöknek orczái és szárnyai. Szárnyaik egymás mellé lévén szerkesztve, nem fordultak meg jártukban, mindenik az ő orczája irányában megy vala. És orczájok formája vala emberi orcza, továbbá oroszlán-orcza mind a négynek jobbfelől, és bika-orcza mind a négynek balfelől, és sas-orcza mind a négynek hátul'' (1:4-10)}}
 
[[Image:William Blake Ezekiel's Vision ca 1803-5 Boston Museum.jpg|left|thumb|200px|William Blake festménye]]{{Idézet|És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, amely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó érc látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből. És belőle négy lelkes állat formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala. És mindeniknek négy orcája vala, és négy szárnya mindenikőjüknek. És lábaik egyenes lábak, és lábaik talpa mint a borjú lábának talpa, és szikráznak vala, mint a simított ércz színe. Továbbá emberi kezek valának szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyőjöknek orczái és szárnyai. Szárnyaik egymás mellé lévén szerkesztve, nem fordultak meg jártukban, mindenik az ő orczája irányában megy vala. És orczájok formája vala emberi orcza, továbbá oroszlán-orcza mind a négynek jobbfelől, és bika-orcza mind a négynek balfelől, és sas-orcza mind a négynek hátul'' (1:4-10)}}
  
Az első mondatba bele lehet magyarázni egy űrhajót, a másodikba pedig négy ufonautát. De a harmadik mondat elején Ezékiel nem említi meg, hogy egy harmadik dologról (kerék, propeller, leszállókar?) kezd el beszélni, így a szöveg azt mondja, hogy az ufonautáknak van négy arca és négy szárnya. A paleoasztronautika képviselői szerint a kerub (a négy lábú és négy fejű lény) valójában a kerék-a-kerékben technológiára utal. A teológusok szerint a kerub ''szó szerint'' egy négyfejű, négyszárnyú angyal.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/K/kerubok.html Kerub] szócikk a [http://lexikon.katolikus.hu/ Katolikus Lexikonban]</ref> Isten trónját pedig, amit Ezékiel lát, négy kerub támasztja meg. A Biblia későbbi részei is ezt az olvasatot támasztják alá. Nézzük, hogy milyen más szövegkörnyezetben jelennek meg a kerubok:
+
Az első mondatba bele lehet magyarázni egy űrhajót, a másodikba pedig négy ufonautát. De a harmadik mondat elején Ezékiel nem említi meg, hogy egy harmadik dologról (kerék, propeller, leszállókar?) kezd el beszélni, így a szöveg azt mondja, hogy az ufonautáknak van négy arca és négy szárnya. A paleoasztronautika képviselői szerint a kerub (a négy lábú és négy fejű lény) valójában a kerék-a-kerékben technológiára utal. A teológusok szerint a kerub ''szó szerint'' egy négyfejű, négyszárnyú angyal.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/K/kerubok.html Kerub] szócikk a [http://lexikon.katolikus.hu/ Katolikus Lexikonban]</ref> Isten trónját pedig, amit Ezékiel lát, négy kerub támasztja meg. A Biblia későbbi részei is ezt az olvasatot támasztják alá. Nézzük, hogy később milyen más szövegkörnyezetben jelennek meg a kerubok:
  
 
{{Idézet|Ezek után látám, és ímé egy megnyílt ajtó vala a mennyben, és az első szó, a melyet mint egy velem beszélő trombitának szavát hallék, ezt mondja vala: Jőjj fel ide, és megmutatom néked, a miknek meg kell lenni ezután. És azonnal elragadtatám lélekben: és ímé egy királyiszék vala letéve a mennyben, és üle valaki a királyiszékben; ''(Jelenések 4:1-2)''}}
 
{{Idézet|Ezek után látám, és ímé egy megnyílt ajtó vala a mennyben, és az első szó, a melyet mint egy velem beszélő trombitának szavát hallék, ezt mondja vala: Jőjj fel ide, és megmutatom néked, a miknek meg kell lenni ezután. És azonnal elragadtatám lélekben: és ímé egy királyiszék vala letéve a mennyben, és üle valaki a királyiszékben; ''(Jelenések 4:1-2)''}}
 
{{Idézet|Amely esztendőben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot; Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettővel orcáját fedé be, kettővel lábait fedé be, és kettővel lebegett; És kiált vala egy a másiknak, és mondá: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével!  
 
{{Idézet|Amely esztendőben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot; Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettővel orcáját fedé be, kettővel lábait fedé be, és kettővel lebegett; És kiált vala egy a másiknak, és mondá: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével!  
És megrendülének az ajtó küszöbei a kiáltónak szavától, és a ház betelt füsttel. Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim!'' (Ezsaiás 6:1-5)}}<br>(Itt egyértelmű, hogy a trónon a "király" azaz maga Isten ül, nem pedig egy ufonauta.)
+
És megrendülének az ajtó küszöbei a kiáltónak szavától, és a ház betelt füsttel. Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim!'' (Ezsaiás 6:1-5)}}<br>(Itt egyértelmű, hogy a trónon a "király", azaz maga Isten ül, nem pedig egy ufonauta.)
  
A fenti idézetekben a kerub sehogy sem lehet egy űrhajó, és a paleoasztronautika hívei nem is hivatkoznak e sorokra. Mivel tudják a paleoasztronautika képviselői magyarázni ezt a konfliktust? Ha Ezékiel tényleg két különböző jelenséget ír le, miért nem használ megkülönböztető nyelvezetet? Megtehetné, mert Ezékiel megdöbbentő szókinccsel rendelkezett<ref>[https://www.logos.com/product/692/a-dictionary-of-biblical-languages-w-semantic-domains-hebrew Swanson, J. (1997). Dictionary of Biblical Languages with Semantic Domains: Hebrew (Old Testament) (elektronikus változat). Oak Harbor: Logos Research Systems, Inc.]</ref> egy rendkívüli esemény leírásakor mégsem teszi ezt.
+
A fenti idézetekben a kerub sehogy sem lehet egy űrhajó, és a paleoasztronautika hívei nem is hivatkoznak e sorokra. Mivel tudják a paleoasztronautika képviselői magyarázni ezt a konfliktust? Ha Ezékiel tényleg két különböző jelenséget ír le, miért nem használ megkülönböztető nyelvezetet? Megtehetné, mert Ezékiel megdöbbentő szókinccsel rendelkezett<ref>[https://www.logos.com/product/692/a-dictionary-of-biblical-languages-w-semantic-domains-hebrew Swanson, J. (1997). Dictionary of Biblical Languages with Semantic Domains: Hebrew (Old Testament) (elektronikus változat). Oak Harbor: Logos Research Systems, Inc.]</ref> egy rendkívüli esemény leírásakor mégsem használja.
  
Ezékiel arról beszél, hogy a jelenséget egy északi szél hozza. A héber ''zaphon'' szó, amely egy északi városra, Zaphonra utal. A szót ''észak''nak fordítják általában, ebben az átvitt értelemben "sötétség"-et, "ismeretlen"-t jelent. Közel-keleti viszonylatban ez az északi, ismeretlen barbár törzsekre utal.<ref>[http://www.skeptic.com/eskeptic/05-07-28/ Callahan, Tim: The Spaceships of Ezekiel] c. cikke a Skeptic Magazine 2005. július 28-i számában"</ref>  
+
Ezékiel arról beszél, hogy a jelenséget egy északi szél hozza. A héber ''zaphon'' szó, amely egy északi városra, Zaphonra utal. A szót ''észak''nak fordítják általában, ebben az átvitt értelemben "sötétség"-et, "ismeretlen"-t jelent. Közel-keleti viszonylatban ez az északi, ismeretlen barbár törzsekre utal.<ref>[http://www.skeptic.com/eskeptic/05-07-28/ Callahan, Tim: The Spaceships of Ezekiel] c. cikke a Skeptic Magazine 2005. július 28-i számában</ref>  
  
 
Erich von Dänikenék itt (is) szelektívek a bizonyítékok tekintetében, és a sajátos értelmezésük ténybeli tévedésekre is épül.   
 
Erich von Dänikenék itt (is) szelektívek a bizonyítékok tekintetében, és a sajátos értelmezésük ténybeli tévedésekre is épül.   

A lap jelenlegi, 2016. szeptember 13., 05:52-kori változata

A paleoasztronautika képviselői szerint Ezékiel története egy harmadik típusú találkozást jegyez fel. Olvasatukban Ezékielért leszálltak az idegenek, majd űrhajójukkal felvitték az "istenek" városába – ami lehet egy űrbázis vagy egy leszállópálya a hegyekben.

A paleoasztronautika állításai

Ezékiel űrhajója Josef Blumrich szerint

A Biblia egyik fejezete egy harmadik típusú találkozást rögzít Ezékiel és az idegenek között.[1] A történet szerint az "ég megnyílt" Babilon felett, és Ezékiel a képződményt, amelyet lát, az "úr dicsőségének" hívja (tehát tudja, hogy ez a valami nem az Isten maga). Beszél egy trónról, amelyben egy lény ül, csillogó ruhában. A trónok alatt négy szárnyas figurát látott, akiknek a szárnycsapkodása forrósággal járt. Alattuk kerekeket látott, amelyek úgy voltak megalkotva, hogy fordulás nélkül bármelyik irányba tudjanak menni. A kerekek alatt csillogó lábakat látott. Az "úr dicsősége" valójában egy űrhajó, a trón a parancsnoki híd (vagy egyéb helység az űrhajón), az alak egy ufonauta, a csillogó ruha pedig az űrhajós öltözete.

A negyvenedik fejezetben az úr dicsősége ismét meglátogatta, és ezúttal Isten keze megragadta, majd a trónra emelte őt (másodpilóta széke?). Ezékiel így folytatja: az úr keze ránehezedett, majd nyomást érzett (az űrhajó ekkor szállt fel). Ezékiel annyira pontos leírást adott a jelenségről, hogy a szöveg alapján le lehetett modellezni azt az űrhajót, amellyel a földönkívüliek leereszkedtek. Ezékiel beszél egy helyről, ahova az idegenek felvitték őt, és leírásaiból arra lehet következtetni, hogy egy űrbázist ír le.[2] Amikor Ezékiel kiszállt, csillogó ruhájú alakok köszöntötték. Egyikőjük így szólt hozzá: "Nektek embereknek van szemetek, de nem láttok semmit. És van fületek hallani, de nem hallotok semmit." Majd az idegen átad egy rudat Ezékielnek, és azt a feladatot adja, hogy végezzen méréseket. Hanz Herbert Bayer német mérnök áttanulmányozta Ezékiel feljegyzéseit, és rekonstruálta a helyet: a végeredmény egy hangár lett.

Josef Blumrichet, a NASA egyik csillagászát az "úr dicsősége" érdekelte. Több Biblia-fordítást is elolvasott. Blumrich sikeresen lemodellezte az Ezékiel által aprólékosan leírt űrhajót, és szerinte a végeredmény képes repülni. Kutatásáról könyvet is kiadott, The Spaceships of Ezekiel (Ezékiel űrhajói) címmel.

Cáfolat

Ezékiel feljegyzései alapján nem lehet semmilyen repülésre alkalmas technológiát felépíteni. Bár az "úr dicsőségének" leírása nagyon részletes, Blumrich-nek számos előfeltevéssel kellett élnie, amikor a saját modelljét megépítette. A Biblia például sehol nem tesz említést az "úr dicsőségének" alakjáról. Blumrich sehol nem említi, hogy a kerek alakot honnan szedi – a Bibliából biztos nem. Semmilyen más alakzat nem felelt volna meg az Ezékieltől vett adatoknak, így az újramodellezés sikere valójában nem használható érv a paleoasztronautika kutatóinak állításainak alátámasztására.

Nézzük, mit mond Ezékiel az égi jelenségről (Károli Gáspár-fordítás):

És lőn a harmincadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat. (1:1)


William Blake festménye

És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, amely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó érc látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből. És belőle négy lelkes állat formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala. És mindeniknek négy orcája vala, és négy szárnya mindenikőjüknek. És lábaik egyenes lábak, és lábaik talpa mint a borjú lábának talpa, és szikráznak vala, mint a simított ércz színe. Továbbá emberi kezek valának szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyőjöknek orczái és szárnyai. Szárnyaik egymás mellé lévén szerkesztve, nem fordultak meg jártukban, mindenik az ő orczája irányában megy vala. És orczájok formája vala emberi orcza, továbbá oroszlán-orcza mind a négynek jobbfelől, és bika-orcza mind a négynek balfelől, és sas-orcza mind a négynek hátul (1:4-10)


Az első mondatba bele lehet magyarázni egy űrhajót, a másodikba pedig négy ufonautát. De a harmadik mondat elején Ezékiel nem említi meg, hogy egy harmadik dologról (kerék, propeller, leszállókar?) kezd el beszélni, így a szöveg azt mondja, hogy az ufonautáknak van négy arca és négy szárnya. A paleoasztronautika képviselői szerint a kerub (a négy lábú és négy fejű lény) valójában a kerék-a-kerékben technológiára utal. A teológusok szerint a kerub szó szerint egy négyfejű, négyszárnyú angyal.[3] Isten trónját pedig, amit Ezékiel lát, négy kerub támasztja meg. A Biblia későbbi részei is ezt az olvasatot támasztják alá. Nézzük, hogy később milyen más szövegkörnyezetben jelennek meg a kerubok:


Ezek után látám, és ímé egy megnyílt ajtó vala a mennyben, és az első szó, a melyet mint egy velem beszélő trombitának szavát hallék, ezt mondja vala: Jőjj fel ide, és megmutatom néked, a miknek meg kell lenni ezután. És azonnal elragadtatám lélekben: és ímé egy királyiszék vala letéve a mennyben, és üle valaki a királyiszékben; (Jelenések 4:1-2)


Amely esztendőben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot; Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettővel orcáját fedé be, kettővel lábait fedé be, és kettővel lebegett; És kiált vala egy a másiknak, és mondá: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével! És megrendülének az ajtó küszöbei a kiáltónak szavától, és a ház betelt füsttel. Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim! (Ezsaiás 6:1-5)


(Itt egyértelmű, hogy a trónon a "király", azaz maga Isten ül, nem pedig egy ufonauta.)

A fenti idézetekben a kerub sehogy sem lehet egy űrhajó, és a paleoasztronautika hívei nem is hivatkoznak e sorokra. Mivel tudják a paleoasztronautika képviselői magyarázni ezt a konfliktust? Ha Ezékiel tényleg két különböző jelenséget ír le, miért nem használ megkülönböztető nyelvezetet? Megtehetné, mert Ezékiel megdöbbentő szókinccsel rendelkezett[4] egy rendkívüli esemény leírásakor mégsem használja.

Ezékiel arról beszél, hogy a jelenséget egy északi szél hozza. A héber zaphon szó, amely egy északi városra, Zaphonra utal. A szót északnak fordítják általában, ebben az átvitt értelemben "sötétség"-et, "ismeretlen"-t jelent. Közel-keleti viszonylatban ez az északi, ismeretlen barbár törzsekre utal.[5]

Erich von Dänikenék itt (is) szelektívek a bizonyítékok tekintetében, és a sajátos értelmezésük ténybeli tévedésekre is épül.

Hivatkozások

<references>

Lásd még