„Csúszós lejtő” változatai közötti eltérés

a (szövegbéli hiányosságok)
(két új példa megint)
13. sor: 13. sor:
 
*Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet. (A rendőrállam nem csak bekamerázott urcákból áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb.)
 
*Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet. (A rendőrállam nem csak bekamerázott urcákból áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb.)
 
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Truman-doktrína A Truman-doktrína] és a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dominóelmélet dominóelmélet]
 
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Truman-doktrína A Truman-doktrína] és a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dominóelmélet dominóelmélet]
 +
*"A nácik is így kezdték."
 +
*"A gyereknek meg kell írnia a házi feladatát. Ha egyszer elhanyagolja, többször is meg fogja tenni, majd megbukik, és egy gyengébb iskolába kell iratni, ahol nem szerez olyan tudást, amellyel el tudna helyezkedni a munkaerő-piacon."
  
 
[[Category:Érvelési hibák, technikák]]
 
[[Category:Érvelési hibák, technikák]]

A lap 2013. december 29., 08:30-kori változata

A csúszós lejtő egy gondolkodási hiba/érvelési technika metaforája. A metafora azon alapszik, hogy ha elindulunk egy csúszós lejtőn, mindenképp lezuhanunk.

Az érvelési mód így néz ki: Ha A megtörténik, B is meg fog történni, miután C is, majd D is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik, abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen. A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni.

Ez az érvelési módszer azért hibás, mert nem veszi figyelembe az átmeneteket – fekete-fehér módon láttatja a világot (áldilemma). Például amikor egy ipar államosítása ellen azzal érvelünk, hogy az államosítás a kommunizmus eszköze. Nem létezik az a kettősség, hogy vagy egy kapitalista társadalomban élünk, vagy egy kommunistában. Egy racionális vitában inkább azon kell a hangsúlynak lennie, melyik iparágak vannak jelenleg állami kézben, világviszonylatban az államnak tipikusan mekkora a befolyása az adott iparra, az államosításnak mi lenne a célja, remélt haszna stb.

A csúszós lejtőt szalmabáb érveléssel is lehet kombinálni. A szalmabáb érvelés lényege, hogy az ellentétes álláspontot leegyszerűsítjük, és a leegyszerűsített változatra válaszolunk. Az államosítás/privatizáció vitában például azért jön elő a szalmabáb érvelés, mert az államosítás mellett érvelő csak egyetlenegy ipar részleges államosítása mellett érvel. E helyett úgy állítjuk be, mint aki minden ipart és teljes mértékben államosítani kíván. Ha így lenne, joggal lehetne taglalni a kommunizmus hiányosságait, de az ellenfélnek nem ez az álláspontja.

Példák

  • Ha a nagy hatóerejű gépfegyvereket betiltjuk, semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden más sorozatlövőt is betiltsunk. Ezután jönnek a puskák majd a pisztolyok. A lefegyverzett lakosság meg védtelen lesz, és a politikai elit bármikor kialakíthat egy diktatórikus rendőrállamot. (Ez az érvelési technika gyakran előjön az Egyesült Államokban, amikor a fegyvertartást biztosító második alkotmánykiegészítést tárgyalják.)
  • Ha engedélyezzük a melegek házasságát, megnyílik az út a bestialitás felé. (A bestialitást amúgy sem akarja senki legalizálni.)
  • Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor. (Természetesen ez a példa fiktív, de a csúszós lejtő technika abszurditására jól rávilágít.)
  • Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet. (A rendőrállam nem csak bekamerázott urcákból áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb.)
  • A Truman-doktrína és a dominóelmélet
  • "A nácik is így kezdték."
  • "A gyereknek meg kell írnia a házi feladatát. Ha egyszer elhanyagolja, többször is meg fogja tenni, majd megbukik, és egy gyengébb iskolába kell iratni, ahol nem szerez olyan tudást, amellyel el tudna helyezkedni a munkaerő-piacon."