„Csúszós lejtő” változatai közötti eltérés

(Példák: plusz példa)
(szövegbéli változtatások)
 
(17 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
A '''csúszós lejtő''' egy gondolkodási hiba/érvelési technika metaforája. Az érvelési mód így néz ki:
+
A '''csúszós lejtő''' egy gondolkodási hiba/érvelési technika metaforája. A metafora azon alapszik, hogy ha elindulunk egy csúszós lejtőn, nincs megállás, mindenképp lezuhanunk.
Ha ''A'' megtörténik, ''B'' is meg fog történni, miután ''C'' is, majd ''D'' is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik, abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen. A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni.
 
  
A metafora azon alapszik, hogy ha elindulunk egy csúszós lejtőn, mindenképp lezuhanunk.
+
Az érvelési mód így néz ki: Ha ''A'' megtörténik, ''B'' is meg fog történni, miután ''C'' is, majd ''D'' is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik (''A''), abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen (''D''). A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni (azaz a ''B'' és ''C'' mindenképpen megtörténik).
  
A csúszós lejtőt gyakran lehet [[áldilemma|áldilemmával]] (amikor fekete-fehér kettősségekben gondolkodunk) vagy [[Szalmabáb érvelés|szalmabábbal]] (amikor az ellenfelünk érvét elferdítjük, és az elferdített változatra válaszolunk) is kombinálni.
+
[[Image:slipperyslope.jpg|center|thumb|300px|Valami elrettentő vár ránk, ha ''A'' bekövetkezik]]
 +
 
 +
Fontos megjegyezni, hogy az érvelés gyengesége már a valószínűségszámításkor kitűnik: ha 50% annak az esélye, hogy ''A'' után ''B'' is megtörténik, akkor annak 25% az esélye, hogy ''B'' után ''C'' is megvalósul, a ''D''-nek az esélye meg 12.5%! Tehát, ha annak 50% az esélye, hogy egyik lépés követi a másikat, és a sorozat nem szakad meg félúton, akkor a fenti gondolatmenet bekövetkeztének az esélye mindössze 12.5%. Összetettebb eseménysorozatoknál ezek az odsszok még kisebbek.
 +
 
 +
Ez az érvelési módszer azért is hibás, mert nem veszi figyelembe az átmeneteket – fekete-fehér módon láttatja a világot ([[áldilemma]]). Például amikor egy ipar államosítása ellen azzal érvelünk, hogy az államosítás a kommunizmus eszköze. Nem létezik az a kettősség, hogy vagy egy teljesen kapitalista társadalomban élünk, vagy egy kommunistában. Még a legszabadabb piacgazdaságban is vannak kötelességek, amiket az állam átvállal, pl. társadalombiztosítás, nyugdíj, állami iskolák stb. Ha az államosítás-privatizálás problémakör felmerül egy racionális vitában, azt kell először megtárgyalni, melyik iparágak vannak jelenleg állami kézben, világviszonylatban az államnak tipikusan mekkora a befolyása az adott iparra, az államosításnak mi lenne a célja, remélt haszna stb.
 +
 
 +
A csúszós lejtőt [[szalmabáb érvelés]]sel is lehet kombinálni. A szalmabáb érvelés lényege, hogy az ellentétes álláspontot leegyszerűsítjük, és a leegyszerűsített változatra válaszolunk. Az államosítás-privatizáció vitában például azért jön elő a szalmabáb érvelés, mert az államosítás mellett érvelő csak egyetlenegy ipar részleges államosítása mellett érvel. E helyett úgy állítjuk be, mint aki minden ipart és teljes mértékben államosítani kíván. Ha így lenne, joggal lehetne taglalni a kommunizmus hiányosságait, de az ellenoldalnak nem ez az álláspontja.
  
 
==Példák==
 
==Példák==
*Ha a nagy hatóerejű gépfegyvereket betiltjuk, semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden más sorozatlövőt is betiltsunk. Ezután jönnek a puskák majd a pisztolyok. A lefegyverzett lakosság meg védtelen lesz, és a politikai elit bármikor kialakíthat egy diktatórikus rendőrállamot. (Ez az érvelési technika gyakran előjön az Egyesült Államokban, amikor a fegyvertartást biztosító második alkotmánykiegészítést tárgyalják.)
+
*"Ha a nagy hatóerejű gépfegyvereket betiltjuk, semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden más sorozatlövőt is betiltsunk. Ezután jönnek a puskák majd a pisztolyok. A lefegyverzett lakosság meg védtelen lesz, és a politikai elit bármikor kialakíthat egy diktatórikus rendőrállamot." (Ez az érvelési technika gyakran előjön az Egyesült Államokban, amikor a fegyvertartást biztosító második alkotmánykiegészítést tárgyalják.)
*Ha engedélyezzük a melegek házasságát, megnyílik az út a bestialitás felé. (A bestialitást amúgy sem akarja senki legalizálni.)
+
*"Ha engedélyezzük a melegek házasságát, megnyílik az út a bestialitás felé." (A bestialitást amúgy sem akarja senki legalizálni.)
*Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor. (Ezzel senki nem érvel, a példa csak a csúszós lejtő érvelés gyengeségére hívja fel a figyelmét.)
+
*"Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor." (Természetesen ez a példa fiktív, de a csúszós lejtő technika abszurditására jól rávilágít.)
*Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet. (A rendőrállam nem csak egy csomó kamerából áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb.)
+
*"Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet." (A rendőrállam nem csak bekamerázott urcákból áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb. A bekamerázás mértéke is képezheti egy racionális vita kereteit, mert itt sem a "Vagy semmit nem kamerázunk be vagy minden zegzugot igen" kettősség áll fenn-)
 +
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Truman-doktrína A Truman-doktrínát] és a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dominóelmélet dominóelméletet] is lehet csúszós lejtőként értelmezni, bár a történészek megosztottak a téren, hogy valós félelmeket fogalmaztak meg az amerikaiak a hidegháború elején.
 +
*"[[Náci kártya|A nácik is így kezdték]]."
 +
*"Miért pont 15 dollár/órára növeljük a minimálbért? Ha már nekikezdtünk, miért álljunk meg 50 dollárnál? Emeljük egyből 100.000-re!"
 +
*"A gyereknek meg kell írnia a házi feladatát. Ha egyszer elhanyagolja, többször is meg fogja tenni, majd megbukik, és egy gyengébb iskolába kell iratni, ahol nem szerez olyan tudást, amellyel el tudna helyezkedni a munkaerő-piacon." (A példa csak illusztratív, tessék nem gyereknevelési tanácsként értelmezni)
 +
*"A negatív kép fennmaradását különböző gondolkodást torzító mechanizmusok "segítik". Ilyen például a túláltalánosítás (elment előttem a busz - jellemző, én mindig lemaradok mindenről), '''a katasztrofizálás (rossz helyre küldtem az e-mailt, amit a főnököm kért - azonnal ki fognak rúgni, bedől a lakáshitelem és utcára kerülök)'''." (félkövérítés a sajátom - [http://pszichoter.blog.hu/2015/03/06/hogy_lehet_lekuzdeni_a_depressziot Forrás])  
  
 
[[Category:Érvelési hibák, technikák]]
 
[[Category:Érvelési hibák, technikák]]

A lap jelenlegi, 2016. január 16., 20:28-kori változata

A csúszós lejtő egy gondolkodási hiba/érvelési technika metaforája. A metafora azon alapszik, hogy ha elindulunk egy csúszós lejtőn, nincs megállás, mindenképp lezuhanunk.

Az érvelési mód így néz ki: Ha A megtörténik, B is meg fog történni, miután C is, majd D is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik (A), abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen (D). A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni (azaz a B és C mindenképpen megtörténik).

Valami elrettentő vár ránk, ha A bekövetkezik

Fontos megjegyezni, hogy az érvelés gyengesége már a valószínűségszámításkor kitűnik: ha 50% annak az esélye, hogy A után B is megtörténik, akkor annak 25% az esélye, hogy B után C is megvalósul, a D-nek az esélye meg 12.5%! Tehát, ha annak 50% az esélye, hogy egyik lépés követi a másikat, és a sorozat nem szakad meg félúton, akkor a fenti gondolatmenet bekövetkeztének az esélye mindössze 12.5%. Összetettebb eseménysorozatoknál ezek az odsszok még kisebbek.

Ez az érvelési módszer azért is hibás, mert nem veszi figyelembe az átmeneteket – fekete-fehér módon láttatja a világot (áldilemma). Például amikor egy ipar államosítása ellen azzal érvelünk, hogy az államosítás a kommunizmus eszköze. Nem létezik az a kettősség, hogy vagy egy teljesen kapitalista társadalomban élünk, vagy egy kommunistában. Még a legszabadabb piacgazdaságban is vannak kötelességek, amiket az állam átvállal, pl. társadalombiztosítás, nyugdíj, állami iskolák stb. Ha az államosítás-privatizálás problémakör felmerül egy racionális vitában, azt kell először megtárgyalni, melyik iparágak vannak jelenleg állami kézben, világviszonylatban az államnak tipikusan mekkora a befolyása az adott iparra, az államosításnak mi lenne a célja, remélt haszna stb.

A csúszós lejtőt szalmabáb érveléssel is lehet kombinálni. A szalmabáb érvelés lényege, hogy az ellentétes álláspontot leegyszerűsítjük, és a leegyszerűsített változatra válaszolunk. Az államosítás-privatizáció vitában például azért jön elő a szalmabáb érvelés, mert az államosítás mellett érvelő csak egyetlenegy ipar részleges államosítása mellett érvel. E helyett úgy állítjuk be, mint aki minden ipart és teljes mértékben államosítani kíván. Ha így lenne, joggal lehetne taglalni a kommunizmus hiányosságait, de az ellenoldalnak nem ez az álláspontja.

Példák

  • "Ha a nagy hatóerejű gépfegyvereket betiltjuk, semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden más sorozatlövőt is betiltsunk. Ezután jönnek a puskák majd a pisztolyok. A lefegyverzett lakosság meg védtelen lesz, és a politikai elit bármikor kialakíthat egy diktatórikus rendőrállamot." (Ez az érvelési technika gyakran előjön az Egyesült Államokban, amikor a fegyvertartást biztosító második alkotmánykiegészítést tárgyalják.)
  • "Ha engedélyezzük a melegek házasságát, megnyílik az út a bestialitás felé." (A bestialitást amúgy sem akarja senki legalizálni.)
  • "Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor." (Természetesen ez a példa fiktív, de a csúszós lejtő technika abszurditására jól rávilágít.)
  • "Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet." (A rendőrállam nem csak bekamerázott urcákból áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb. A bekamerázás mértéke is képezheti egy racionális vita kereteit, mert itt sem a "Vagy semmit nem kamerázunk be vagy minden zegzugot igen" kettősség áll fenn-)
  • A Truman-doktrínát és a dominóelméletet is lehet csúszós lejtőként értelmezni, bár a történészek megosztottak a téren, hogy valós félelmeket fogalmaztak meg az amerikaiak a hidegháború elején.
  • "A nácik is így kezdték."
  • "Miért pont 15 dollár/órára növeljük a minimálbért? Ha már nekikezdtünk, miért álljunk meg 50 dollárnál? Emeljük egyből 100.000-re!"
  • "A gyereknek meg kell írnia a házi feladatát. Ha egyszer elhanyagolja, többször is meg fogja tenni, majd megbukik, és egy gyengébb iskolába kell iratni, ahol nem szerez olyan tudást, amellyel el tudna helyezkedni a munkaerő-piacon." (A példa csak illusztratív, tessék nem gyereknevelési tanácsként értelmezni)
  • "A negatív kép fennmaradását különböző gondolkodást torzító mechanizmusok "segítik". Ilyen például a túláltalánosítás (elment előttem a busz - jellemző, én mindig lemaradok mindenről), a katasztrofizálás (rossz helyre küldtem az e-mailt, amit a főnököm kért - azonnal ki fognak rúgni, bedől a lakáshitelem és utcára kerülök)." (félkövérítés a sajátom - Forrás)