CB010.2

A lap korábbi változatát látod, amilyen Wedstrijd (vitalap | szerkesztései) 2009. november 20., 23:20-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „===Állítás=== A legegyszerűbb sejtek is túl összetettek ahhoz, hogy véletlenül jöjjenek létre. ===Cáfolat=== # A biokémia nem rulett. Elkerülhetetlenül bony…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Állítás

A legegyszerűbb sejtek is túl összetettek ahhoz, hogy véletlenül jöjjenek létre.

Cáfolat

  1. A biokémia nem rulett. Elkerülhetetlenül bonyolult termékeket hoz létre. Aminosavak és egyéb bonyolult molekulák az űrben is keletkeznek.
  2. Senki sem tudja, milyenek voltak az első sejtek. Minden ma élő sejt több milliárd év evolúciójának eredménye. Az első önreplikátor valószínűleg sokkal egyszerűbb volt bármely ma ismert élőlénynél. Az önreplikátorok nem feltétlenül bonyolultak, és a proteinépítő rendszerek is lehetnek egyszerűek.
  3. Ez az állítás a nemtudásból próbál tudást csinálni. Senki sem tagadja, hogy az élet eredete egy rendkívül bonyolult kérdés. Az, hogy még nem sikerült megválaszolni, nem jelenti azt, hogy lehetetlen. Az intenzív kutatások több lehetséges elméletet is szültek a földi élet keletkezését illetően:
    • A pánsperma elmélet szerint a az élet a Földön kívülről érkezett a Földre. Ez nyitva hagyja az élet keletkezésének kérdését.
    • Proteinoid mikrogömbök. Ez az elmélet hihető magyarázatot nyújt arra, hogy hogyan keletkezhettek akár élőnek is nevezhető önreplikáló struktúrák. Az elmélet gyengéje, hogy nem tudja megmagyarázni az a mikorgömbök és a modern sejtek közötti átmenetet.
    • Agyagkristályok. Eszerint az első replikátorok agyagba ágyazott kristályok voltak. Bár nincs anyagcseréjük, és nem reagálnak a környezetükre, képesek információt hordozni és szaporodni. Azonban megint csak nem ismeretes olyan mechanizmus, aminek segítségével ezekből kialakulhatott a DNS.
    • (Ezt már inkább biológusra bíznám.)
    • Olyasmi, amire eddig még senki sem gondolt.

Lásd még