A denderai villanykörte

A lap korábbi változatát látod, amilyen The zenith (vitalap | szerkesztései) 2014. augusztus 23., 15:17-kor történt szerkesztése után volt. (A lámpa: képek)
Lightbulb.JPG

A fenti dombormű megmozgatja az alternatív történelem kutatóinak fantáziáját. A paleoasztronautika képviselői szerint a falon egy nagy ókori egyiptomi villanykörtét ábrázolnak, amelyet a denderai templomban használtak. A templomban, ahol ezt a festményt találták, olyan rossz a levegő, hogy a hagyományos fáklyák, modern öngyújtók nem is működnek, ráadásul semmi nyoma sincs lerakódott koromnak.

Korom

A paleoasztronautika képviselőinek állításával szemben, a XIX. századi látogatók márpedig hagytak maguk után nyomokat, egy 2010-es restaurációs munkálat során a templom mennyezetét kitisztították, ahol ráleltek egy gyönyörű festményre (lásd lent). A lerakódott korom mennyiségéből ítélve "többszáz évnyi korom rakódott le". Még ha létezett volna is olyan módszer, hogy bent lévők látásviszonyait ellehetetlenítsék, az egyiptomiak inkább abban hittek, hogy azt kell megakadályozni, hogy az illetéktelen bejussanak, amiben annyira sikeresek voltak, hogy csak robbanóanyagokkal lehetett bejutni a lezárt sírhelyekbe.

Dendera-ceiling.JPG

Az egyiptomi templomok építésekor amúgy sem volt kiemelten szükség fáklyára, mivel az építkezéseket fényes nappal végezték; világításra csak akkor volt szükség, amikor a tetőt már felhúzták.

Amikor az Ősi idegenek sorozatban Giorgio A. Tsoukalos a saját denderai élményéről beszél, azt mondja, hogy a templomban nem működött az öngyújtója, és a kísérői fáklyái sem világítottak. Ez lehet, hogy így volt, de az évszázadok során elég sok beszámolót lehet olvasni arról, hogy a régészek zökkenőmentesen tudták használni a fáklyáikat az egyiptomi piramisokban és templomokban. John Romer egyiptológus szerint a fáklyában lévő olajhoz némi sót adtak hozzá, hogy az tiszta fénnyel égjen. A lenti képen egy ilyen lámpát ábrázolnak:

Lamp-painting.JPG

Itt pedig egy kézzel fogható lelete, ami bizonyítja, nem volt szükség elektromos világításra:

Lamp-artifact.JPG

A lámpa

Amit a paleoasztronautika hívei óegyiptomi villanykörtének néznek, az valójában a teremtést szimbolizáló lótusz, ami teljesen beleillik az egyiptomi művészetbe és mitológiába. Az egyiptomi vallás szerint mindenekelőtt létezett egy ősi tenger, amelyből elsőként egy lótusz emelkedett ki. Úgy hiszik, hogy ez a lótusz adott életet az első napistennek, Atumnak, aki kígyó formájában jelent meg. A kígyó formák jól kivehetőek, ha egy kicsit közelebbről megnézzük magát a festményt:

Snakes.jpg

A kígyó körüli buborék pedig a nagy, örök sötétségű őstengerből kifúvó, a teremtést előidéző levegő árad ki, amelyet Atumnak tulajdonítanak.

A festmény többi része is jól értelmezhető a mainstream régészet mai állása szerint, semmilyen utalás nincs arra, hogy a lent lévő képen egy hatalmas villanykörtét támasztanának alá:

Lamp-support.jpg

A buborékot Nun istennő emeli fel, és támasztja meg. Egyéb festmények, ahol Nunt széttárt karokkal, az élet bárkáját alátámasztva lehet látni:

Nun1.JPG
Nun2.JPG
Nun3.JPG
Nun4.JPG
(Jobb lent Khepri látható, csótány formában)

Külső hivatkozások