Áltudomány

A lap korábbi változatát látod, amilyen The zenith (vitalap | szerkesztései) 2016. február 10., 18:14-kor történt szerkesztése után volt. (link aktualizálása)

Áltudománynak nevezünk minden olyan eszmerendszert, amely magát tudománynak állítja be, de a tudományos módszert nem alkalmazza az állításainak igazolásához. Az áltudományok tézisei gyakran túl általánosak, megfoghatatlanok, és emiatt nem is tesztelhetőek, bizonyítékok nem állnak rendelkezésre azok igazolására. Van, amikor a hipotézis szembemegy minden, máig felhalmozott tudással.

Az eddig összes esetben, amikor egy áltudományos állítást tudományos keretek közt teszteltek, azok elbuktak. Persze vannak kísérletek, amikor egy-egy állítás megállja a helyét egy tesztben, de az eredmény nem ismétlődik meg a következő próbán. A tudomány egyik alaptétele, hogy a hipotéziseit újra meg újra tesztelni tudja, a kísérletek kölcsönösen alátámasztják egymást. Az áltudományokat terjesztők, gyakorlók ezzel tisztában vannak. Azzal védekeznek, hogy az ő területeik inherensen tesztelhetetlenek, a tudomány számára megismeretlenhetetlen világot magyarázzák meg.

Művelői előszeretettel használnak tudományos kifejezéseket, hogy hitelesebbnek tűnjenek a hiszékeny laikusok szemében, akik nem tudnak különbséget tenni ál- és valós tudományos állítások között. Művelői igen gyakran félreértelmezik a tudományos nyelvezetet; az intelligens tervezés hívei például azzal érvelnek, hogy az evolúció "csak egy elmélet", pont úgy, ahogy az ő "elméletük". Valójában az elmélet szó mást jelent a tudományban és más jelent a köznyelvben. A tudományos elméleteket bizonyítékok sorai támasztják alá, tételeik konkrétan megfogalmazottak, kutatásokkal igazolhatóak, ismételhetőek. A köznyelvben az elmélet egy gyanú, találgatás, feltételezés. A tudományokban nem jártas ember ezt nem tudja, így nála működik ez az "evolúció csak egy elmélet" érv.

Ez a cikk csak egy általános bevezető. Az áltudományok listája az Áltudományok kategóriában található.

Tudományból áltudomány

A tudományos módszertan kidolgozása előtt minden természet megismerésével kapcsolatos tevékenységet tudománynak lehetett nevezni. Az asztrológiából például akkor lett csillagászat, amikor csak azt az ismeretanyagot tartották meg, amelyekre bizonyíték van vagy ismert és bizonyított számításokon alapszik. Ilyen például az égitestek mozgásának kiszámítása, csillagászati események megjóslása. A csillagászat azóta hatalmas ismeretanyagot halmozott fel, pont úgy, mint az összes (tényleges) tudomány. Emiatt az asztrológia és a csillagászat között mára gyökeres eltérés látható.

Ahhoz, hogy egy áltudományt tudománnyá léptessenek elő, annak az eszmerendszernek alkalmaznia kell a tudományos módszertant, az alá nem támasztott tanokat hipotézisként kell kezelnie (és tesztelnie), és a megcáfolt állításaitól végleg meg kell válnia. Pontosan definiálni kell, hogy a tudomány mit és hogyan vizsgál. A tudomány a saját hipotéziseit úgy vizsgálja, hogy a) információt gyűjt majd azt elemzi, pro és kontra tényekkel együtt; b) megpróbálja azt megcáfolni, ami ha nem sikerül, akkor a hipotézis valószínűleg helyes, és elméletté lép elő.

Jellemzői

Ez a szakasz az angol nyelvű RationalWiki Pseudoscience c. cikkének vonatkozó részének fordítása

Homályos, eltúlzott állítások és zavaros nyelvezet

Akkor kerülhetjük el legkönnyebben, hogy megcáfoljanak, ha nem is teszünk tudományos állításokat. A tudományos állítások részletesek és pontosak. Meghatározásainkat világosan meg kell fogalmaznunk, és a többiekkel megosztani. Azt is kell tudni, mit mérünk, hogyan, és hogy milyen végeredmények lesznek tudományosan értékelhetőek. Az áltudományos állítások soha sem részletesek, és homályosan, zavarosan vannak megfogalmazva.

Az asztrológia fényes példája ennek, mivel állításai annyira általánosak, hogy emberek tömegeire vonatkozhatnak. Olyan nyelvezetet használ, hogy egy jó asztrológus bármikor kivághatja magát, ha téved. Például kérjünk meg egy általunk ismeretlen asztrológust, hogy térképezze fel a személyiségünket. Valami ilyesmit fog mondani: "Te egy önzetlen embernek tartod magad, de időnként tudsz önző is lenni." Ez nagyjából minden emberre igaz.

Egy alternatív gyógyszert reklámozó személy mondhatja azt, hogy a szere méregtelenít, de azt nem mondja meg, milyen mérgeket távolít el, mily módon, illetve hogy a gyógyulás hogyan ellenőrizhető. A mérgek betegséget okoznak, de azt nem mondja, a betegség hogyan alakul ki, illetve hogy a kúra tényleg véd-e minden betegség ellen. Abban a néhány esetben, amikor az állítások elég pontosak, hogy tesztelhetőek legyenek, a bukás borítékolható. A Kinoki Foot Pad (egy gyógyító hatású lábtapasz) gyártói azt állították, hogy termékük egy sor vegyszert eltávolít az emberi testből, mint például benzolt és higanyt (pedig ezek az anyagok nem fordulnak elő az emberi szervezetben). A kísérlet végén a tapaszon ezek az anyagok nem voltak kimutathatóak.

A tudomány más területein divat azt állítani, hogy valaki felfedezett egy mindent egyesítő elméletet, amely különleges "energiákkal" és "erőkkel" magyarázza a világ működését. Vagy, hogy feltalált egy örökmozgót, amely egy eddig ismeretlen mágneses elven alapszik.

Kollegiális lektorálás hiánya, összeesküvéssel való vádaskodás

A valódi tudomány egyik alapkövei az ismételhetőség és igazolhatóság, különösen egy harmadik fél által, aki az eredeti teszten nem vett rész. Ez a kollegiális lektorálás, ahol új elképzeléseket fektetnek le a részletek birtokában lévő tudóstársaknak, akik tovább tudják folytatni és kiszélesíteni a kutatást. Bár ez a módszer sem tökéletes (sok érdekesség kerekedett már ki belőle), az emberi tudás gazdagítására ennél jobb módszert nem ismerünk. Nem meglepő, hogy az áltudományt népszerűsítők kerülik, mint a pestist.

Ha egy elképzelést nem közölnek le egyetlen kollegiális lektorált lapban, akkor feltehetően áltudományról beszélünk. Mivel a legtöbb ember valamelyest ismeri a kollegiális lektorálást, az áltudományt népszerűsítőknek meg kell magyarázniuk, hogy elképzeléseik miért nem jelennek meg az ilyen lapokban. Az alternatív gyógymódok űzőinél divat a gyógyszeripart azzal vádolni, hogy ha egy természetes gyógymódról bebizonyosodik, hogy minden betegséget gyógyít, akkor az ipar eltussolja a felfedezést, mert számára profitkiesést jelent egy ilyen termék. Ez tévedés, a gyógyszeripar mindent megadna egy ilyen "joker" gyógymódért. Pont, hogy ebben van a több pénz.

A kreacionisták gyakran érvelnek azzal, hogy az evolúcióelmélet egy ateista-materialista összeesküvés építőeleme. Mintha úgy működne a világ, hogy egy Ph.D.-jelölttel félrevonulnának egy kis eszmecserére a diplomaosztó előtt. A nagy összeesküvésre való hivatkozás a leggyakoribb, de vannak ennél ötletesebb kifogások is. Itt van például Jason Lisle, aki szerint az ő csillagfény-problematikát[1], megoldó elméletét nem kell alávetni kollegiális lektorálásnak, mert egy evolucionista lapban úgysem adnának neki hitelt – a kreacionista lapok sem adnak hitelt evolúciót hirdető cikkeknek.

Vannak áltudományos lapok is, akik "kollegiálisan lektorált" cikkeket publikálnak, de az általuk alkalmazott rendszer messze nem annyira szigorú, mint amit egy valódi tudományos lapnál elvárnak. Az anyagaikat ők is kiadják véleményezésre, de csak saját köreiknek. Ezek a folyóiratok könnyen tetten érhetőek, amikor nem találjuk őket a tudományos folyóiratok listáján (ISI Web of Knowledge de akár Google Scholar is). A felületes kollegiális lektorálás másik ismérve az, hogy a kutatók nem hajlandóak egymás eredményeit megismételni vagy igazolni. Ezzel el is érkeztünk a következő jellemzőhöz.

Az eredmények megismételésének, igazolásának hiánya

Bár ez szorosan kapcsolódik a kollegiális lektorálás tudatos kerüléséhez, ennek a szakasznak mégis van létjogosultsága. A valódi tudomány folyton fejlődik az által, hogy a tudósok világszerte megismétlik és megosztják egymással eredményeiket, amelyeket később részletesebben kidolgoznak majd az új ismeretanyagot felhasználva további hipotéziseket fogalmaznak meg. Az áltudomány befejezettnek, megcáfolhatatlan igazságként hirdeti magát. Az áltudományos elképzelések szólhatnak arról, hogy egyesítették a fizikát, meggyógyították a betegeket, a matematikát egyetlenegy egyenlettel tudják magyarázni, vagy hogy korlátlan energiát tudnak termelni. Azt állítják, Nekünk csak be kell lépnünk az általuk kínált utópiába. Összehasonlításképp: egy tudós imádja, ha mások foglalkoznak a munkájával – ha másért nem, hogy többen hivatkozzanak az írásaira.

Egy áltudományt hirdető gyakran bújik zavaros nyelvezet mögé, hogy egy külsős ne tudja eredményeit igazolni. Titkait csak egy megbízható belső körnek adja ki, vagy annak, aki eleget fizet. Ha valaki mégis megkísérli az eredmények megismétlését, igazolását és kudarcot vall, akkor az vagy hülye vagy lefizették, hogy vegyen részt egy világméretű összeesküvésben.

Merevség, ellenségesség a haladás vagy véleményváltoztatás felé

Az áltudományt hirdetők vakbuzgón hisznek területeikben. Mivel elképzelhetetlennek tartják, hogy tévednek, az elméleteken semmi változtatnivaló nincs. Ez azoknál az áltudományoknál a legnyilvánvalóbb, amelyek már generációk óta velünk vannak, mint például a homeopátia vagy az akupunktúra. Mindegy, hogy az elképzelés 300 vagy 3000 éves, nehéz az akkori és a mai praktikák közt különbséget tenni.

A valódi tudomány ennek az ellentéte: nehéz elképzelni, hogy nincs új elképzelés akár néhány évig, pláne évtizedekig vagy -századokik. A Newton által ismert fizika és a mai fizika között hatalmas a különbség. A Darwin-által kidolgozott evolúció hatalmas változásokon ment keresztül mióta van genetika és fejlődéstan(bár a kreacionisták ezt inkább tagadják).

Bár a tudományos előrelépés is lehet viharos (személyes ellentétek bontakozhatnak ki például), ez eltörpül az a reakció mellett, amelyet egy áltudományt hirdetőtől látunk, amikor azzal szembesítjük őket, hogy ideje az elképzeléseit aktualizálni.

A módszertan folytonos változtatása a végkövetkeztetés megtartása mellett

A horoszkópod mindent elárul rólad

A fenti mentalitás másik szélsősége is előfordul. Van, amikor az áltudományok hirdetői túl nagy készséget mutatnak elméleteik aktualizálásához. A tudomány bizonyos mértékig folytonos, gyors változáson megy át, amikor új hipotézisek és elméletek formálódnak, és új, felfedezésre váró területekről szerez tudomást. A relativitáselmélet, bármekkora áttörést is jelentett, nem írta felül teljesen a newtoni fizikát, Einstein ugyanis a klasszikus Maxwell-egyenletek segítségével bizonyította elméletét. Az áltudomány viszont kész teljesen feladni tételeit (az alapoktól eltekintve), ha valami kecsegtetőbb ígérkezik. A hatvanas évek transzhumanista mozgalma alig hasonlít a maira, de követőinek meggyőződése még mindig az, hogy a tudomány halhatatlan superman-eket fog létrehozni. A tudománytalan fogyókúrák erre különösen fogékonyak – bombasztikus fogalmakkal elmagyarázzák, hogy ez a diéta hogyan fog megszabadítani a súlyfeleslegtől, de arról hallgatnak, hogy ugyanannak a diétának az előző változatán miért kellett változtatni.

A tudományos módszer elutasítása, vagy tesztelhetetlenségre való hivatkozás

Az áltudományt hirdetők ritkán említenek kézzelfogható bizonyítékokat a téveszméik hirdetésekor. Egy vitában viszont felmerül az elkerülhetetlen kérdés, ekkor a hívőknek meg kell indokolniuk, hogy miért nem vetik alá tételeiket tudományos tesztelésnek. Áltudományos gyógymódoknál lehet legtöbbször ezt tapasztalni, amikoris egy kettős vakteszt nem igazolná azok hatékonyságát. A hirdetők többsége elutasítaná a hasonló kísérleteket, néha azzal a meglepő indokkal, hogy amit ők praktizálnak, az a hagyományos módon nem tesztelhető.

Érveléstechnikailag ez az állítás hibás, de pozitív fénybe tünteti fel a gyógymódjukat. Az áltudományos gyógymódok hirdetői azt állítják, hogy az ő módszerük a teljes testre hat, és az orvos és a beteg közti teljeskörű, személyes megismerésen alapszik. A homeopaták azt állítják, a személyre szabott gyógyszereiket nem lehet semmilyen előre kidolgozott módszerrel tesztelni.

Védekeznek azzal is, hogy a szkepticizmus alkalmazása vagy a tesztkörülmények kihatással vannak a gyógyszerre. A médiumok is mondanak ilyeneket, szerintük a szkeptikusok jelenléte zavarja a "telepatikus hullámokat". A természetfeletti erők megidézésével gyógyítók meg azt állítják, a gyógyító ágens nem hajlandó magát ilyen teszteknek alávetni.

Szaknyelv szakszerűtlen használata

A tudomány látszatának keltését a legkönnyebben a tudományos (vagy tudományosnak hangzó) nyelv használatával lehet elérni. Ez akkor a legkönnyebb, ha olyan foglamakat használunk, amelyet az emberek nem ismernek (őszintén szólva, ez a tudományos nyelv majdnem egészére igaz). A spiritiszta újkor hívői oda vannak az energia kifejezésért, amelyet mindenhol használnak. A kvantum előtag is nagy kedvenc, ekkor hullámokkal, anyagokkal, húrokkal és erővonalakkal varázslatos dolgokat lehet elérni. A vonzás törvényének hirdetői azt állítják, mindent elő tudsz teremteni a valóságba (pénz, hírnév, szex, egy jobb frizura), ha az "elhaló hullámfunkciókra" fókuszálsz.

Van úgy, hogy létező fogalmakat használata helyett újakat találnak ki. A kreacionisták által hangoztatott baraminológia kiváló példa erre.

Fogalmak elferdítése

A legnyilvánvalóbb példa itt a várható életkor fogalma, ahogy azt az In Search of... c. sorozat "Az ember, aki nem tud meghalni" (The Man Who Would Not Die) epizódja használta. Az állítás a következő: "A British Museumból nemrég előkerült bizonyítékok alapján Saint-Germain gróf Rákóczi rég elfeledett, 1694-ben Erdélyben született harmadik fia lehetett. Ha Németországban halt meg 1784-ben, akkor 90 évet élt. A XVIII. században a várható átlag élettartam 35 év volt. Az 50 már őskövületnek számított. A 90... elképzelhetetlen."

Bár itt átlagról beszélünk, az állítás azt sugallja, hogy csak nagyon ritkán élnek meg emberek átlag feletti életkorokat. Ez pedig nem igaz. A várható élettartam fogalomban általában minden megszületett gyermek is benne van, azok is, akik egy éves koruk előtt halnak meg. A járványokban, háborúkban meghalt embereket is magába foglalja ez a mutató.

Vegyünk például egy gyermeket, aki 2 évesen meghal, és egy másik embert, aki megéli a 80. születésnapját is. Ennek a két embernek az átlagéletkora 41 ((80+2)/2). Ha egy 2, 3 és 80 éves korban elhalálozással számolunk, az átlagunk így már csak 29! Ahogy látható, nem kell sok gyermeknek meghalnia, hogy lenyomja az átlagot, és itt is erről van szó. Ha az 5 évesnél korábban elhalálozott gyermekeket kivesszük az egyenletből, az átlag 25-ről 48-ra ugrik.

Számok ide vagy oda, voltak hosszú életű emberek. Benjamin Franklin például 1790-ben halt meg, 84 évesen. II. Ramszeszről is úgy hírlik, 90 évet élt.

Gyenge sztenderdek a bizonyítékokkal szemben

A tudomány azokat a bizonyítékokat értékeli, amelyeket emberi elfogultságot kizáró módon gyűjtenek be. Klasszikus példa itt az irányított, kettős vakteszt. Bár a természetes úton történő megfigyelést is alkalmazzák, egy elméletet csak bizonyítékok sorával lehet alátámasztani. A megfigyeléseket jelentős mennyiségű adattal kell kiegészíteni. A valós tudományt a statisztikák fémjelzik.

Az áltudományoknál a hangsúly fordított. A szigorú és irányított eljárások, az adathalmazok és a statisztikák elemzései háttérbe szorulnak a személyes tapasztalatokkal, anekdotákkal szemben. Nagy hangsúlyt fektetnek a szakértőkre. Mindenki, akinek rövidítés van a nevében és hízelgően nyilatkozik egy áltudomány mellett, megbízható bizonyítéknak tekintendő (figyeljünk rájuk, különsen ha kihangsúlyozzák, hogy milyen tudományos fokozatuk van). Egy jól ismert példa a kreacionisták által összerakott, nevetséges lista azokról a tudósokról, akik megkérdőjelezik a darwini evolúciót. A Project Steve[2] ragyogóan teszi helyre ezt a megnevettető technikát. Gyakran, amikor egy tudóstól idéznek, és az idézet egy áltudományt vesz védelmébe, a tudós mondandóját kiragadták a szövegkörnyezetből. Ezt idézetbányászatnak nevezzük, az áltudományok szokták használni.

Ellenbizonyítékokra való támaszkodás

A tudomány elismeri, hogy semmit sem lehet teljesen bebizonyítani. Egy régi mondás is erre akar rámutatni: "Bizonyíték csak a matekra és az alkoholra van". Az áltudomány terjesztői viszont nagy rajongói az ellenbizonyítéknak. Elképzeléseiket úgy nyomják az orrunk alá, mintha az igazság fekete és fehér lenne – ami nincs megcáfolva, az igaz. Az ő állításaik viszont sokszor pozitív állítások, tehát a bizonyítás terhe őket nyomja. És rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékot kívánnak.

Külső és nem idevaló területekre való támaszkodás

Ez különsen azokra a "majdnem tudomány"-okra igaz, amelyek több terhet rónak a többi tudományágra, hogy a saját életképtelen elképzeléseinek hitelt adjanak. Bár a modern tudomány arról ismert, hogy a tudományágak egybefonódnak, és projektjeik nem hoznak egyből látványos eredményeket. Az áltudomány ezt arra használja, hogy áthárítsa a felelősséget. A krionika hívei gyakran azzal védekeznek, hogy a bizarr újraélesztési elméletük akkor bizonyosodik be, amikor a nanotechnika elér egy bizonyos pontra. Vagy hogy a hidegfúzió sincs messze, a mérnököknek csak egy működőképes reaktort kell megtervezniük.

Elavult és megcáfolt forrásokra való hivatkozás

Van, amikor egy áltudományt hirdető felmutat egy tudományos cikket annak érdekében, hogy bizonyítsa, az ő állításainak vannak tudományos alapjai. Némi utánajárással kideríthető, hogy a forrás hibás, már rég megcáfolták.

Messze ez a legveszélyesebb áltudományos módszer, mert azt a (hamis) látszatot kelti, hogy egy állítás mögött van valami.

Megcáfolhatatlan elképzelések

Ahogy Karl Popper hetven éve mondta, a tudomány és az áltudomány között az a választóvonal, hogy az áltudomány olyan elképzelésekkel dobálózik, amelyeket nem lehet megcáfolni. Ezt a hívők pajzsként használják annak érdekében, hogy ne lehessen bizonyítékot találni az állításaik ellen.

A megcáfolhatatlanság különböző formákat ölthet. A legáltalánosabb az, amikor olyannal állnak elő, amit nem lehet tesztelni vagy tapasztalati úton igazolni. Például a kreacionisták azzal érvelnek, hogy Isten úgy teremtette meg a világot, hogy az idősnek tűnjön. Mivel idős és idősnek tűnő világok között nem lehet különbséget tenni, ez az állítás tudományos értelemben vizsgálhatatlan.

Néha bizonyos elgondolásokat vagy állításokat meg lehet cáfolni – például az alternatív gyógymódok hatásosságát. Ha ez megtörténik, a hívők azt játsszák el, hogy megváltoztatják a cáfoláshoz szükséges kritériumokat. Az intelligens tervezés hívei folyton ezt a kártyát húzzák elő, amikor egy új kutatás napvilágot lát, amely egy előző elképzelésüket cáfolja meg. Mindig más az elképzelésük arról, mi cáfolja az evolúciót. Néhány intelligens tervezéses érv a biológiai vonások redukálhatatlan összetettségével rukkol elő, még akkor is, ha azokat meg lehet cáfolni a természetes úton végbemenő evolúcióval.

Az az elképzelés mindig is cáfolhatatlan lesz, miszerint egy természetfeletti entitás tervezte meg a ma ismert világot. Mivel ezt a hipotézist sem alátámasztani, sem cáfolni nem lehet, a tudományos vizsgálódáson kívül esik. Az áltudományok ismérve, hogy egy ilyen elképzelést tudományos köntösbe bújtatnak.

Ez a jelenség egyes liberálisabb teológiáknál is fellelhető, amelyek Istent egy világot felügyelő lénynek képzelik. Minden, amit a tudomány nem tud megmagyarázni, az Isten műve. Ha bővül az ismeretanyag, akkor is lesznek hiányosságok – Isten pedig ott van.

Nyilvánvaló politikai vagy vallásos motiváció

Egy hatalmas vörös zászlót kell lengetnünk akkor, ha a ránk erőltetett elképzelés olyan politikai program/vallásos meggyőződés része, amelynek semmi köze nincs a felvetett kérdéssel. A legkönnyebben ez a kreacionizmusnál és az intelligens tervezésnél látható, ahol a "tudóskodás" csak a vallásos hitvilág csatájának eszköze a gonosz materialista világ ellen. Ez akkor kapható tetten, amikor valaki átél egy politikai vagy vallásos megvilágosodást, majd rögtön elkezd egy áltudományt terjesztni.

A liszenkóizmus[3] a szovjet kommunista éra alatt virágzott, mert a kommunista ideológiának részeként propagálták. Az áltudományokat kisebbségek elnyomására vagy nem kívánatos személyek ellen is felhasználták. Az eugenetikát támogató "tudományok" ide tartoznak. A mai vallásos jobboldal is összeköti a tudományt a politikával.

Elterjedtség

További teendők a cikkel:
Még több adat kell ide

A kultúrális és demográfiai tényezők szerepet játszanak abban, hogy egy-egy területen mennyire elterjedtek az áltudományok, és melyek a népszerűbbek.

A Natural Science Foundation felmérései szerint az Egyesült Államokban a kilencvenes években rohamosan elterjedtek az áltudományos hitek, egészen 2001-ig, amikoris a mutató újra esni kezdett. 1988-ban az amerikaiak fele elutasította az evolucióelméletet, és 88%-uk szerint az asztrológia egy tudomány.[4] Ma az amerikaiak egyharmada még mindig tudománynak tekinti az asztrológiát.[5]

A Harris Interactive felmérése kimutatja, hogy 2001-ben az amerikai lakosság 75%-a szerint valós veszély a globális felmelegedés, 2011-ben ez a szám 44%-ra csökkent.[6]

A Gallup 2005-ös felmérése szerint[7]:

Paranormális hiedelmek elterjedtsége az USA-ban
ESP 41%
Kísértetek 37%
Szellemek/halottak lelkei visszatérnek bizonyos helyeken/helyzetekben 32%
Telepátia 31%
Látnoki képességek, jövendölés 26%
Asztrológia 25%
Kommunikáció halottakkal 21%
Boszorkányok 21%
Reinkarnáció 20%
Hogy a lelkek át tudják venni az irányítást az emberi test felett 9%

A Daily Telegraph hivatkozik egy novemberi kutatásra, amely szerint az emberek 37%-a figyelembe veszi a horoszkópját, mielőtt komoly döntést hozna. A szövegkörnyezetből nem derül ki, hogy a statisztika csak Angliára vagy az egész világra érvényes.[8]

Áltudományos állítások ismérvei

Vannak kulcsszavak, fogalmazási trükkök, amelyek révén tetten érhető az áltudomány.

Néhány szó, kifejezés

  • aura
  • (belső) energia
  • forradalmi áttörés
  • elfeledett tudás
  • harmónia
  • rezgés/hullám
  • univerzális gyógymód
  • személyre szabott gyógyítás
  • sehol máshol nem kapható/sehol máshol nem ismert

Érvelések, állítások

  • x személynek is bevált. (Attól, hogy egy fontos/híres embernek jó véleménye van róla, meg nem lesz igaz)
  • x számú ember javasolja. (Attól, hogy van egy emberközeg, aki jó véleménnyel van róla, még nem lesz igaz. Az ellenvéleményeket miért nem közlik?)
  • Ez egy ősi gyógymód/már őseink is ismerték (Valaminek a fennmaradása nem garancia arra, hogy tudományosan igazolható)
  • Ez egy tiltott/elhallgatott/elnyomott tudás
    • A fősodratú tudósok túl zártelmejűek, hogy megértsék
  • Rövid távon látványos gyógyulást/fogyást eredményez. (Itt persze nagy különbség lehet fokozat is fokozat között – Nem mindegy, hogy azt ígérik, hogy egy hét alatt öt vagy húsz kilót fogok fogyni)
  • Ez a készítmény gyógyítja a rákot. (A rák nem egy konkrét betegség. Melyiket? Milyen stádiumút?)
  • Ez a gyógymód holisztikusan gyógyít – az ember egészét veszi figyelembe.
  • Ez az orvos a betegséget és nem a tünetet gyógyítja.
  • Ez a gyógymód mindent gyógyít.
  • Ennek a készítménynek nincsenek mellékhatásai. (Ha nincs mellékhatás, főhatás sincs.)
  • Tudósok bebizonyították, hogy... (Konkrétumok, hivatkozás nélkül ez csak egy üres állítás)
Lásd még: Gyakran, újra és újra visszatérően elhangzó érvek az áltudományok és tévhitek mellett

Egyéb

  • Nagybetűk (Caps Lock) és nagy betűk (betűméret) használata (internetes oldalakon fordul elő)
  • Nincs negatív hozzászólás/hozzászólás csak előmoderáció után jelenik meg
  • Rossz helyesírás, nyelvhasználat, magyartalan megfogalmazás
  • Szenzációhajhász nyelvezet
  • Érzelmekre ható képanyag
  • Hivatkozások kihagyása vagy saját munkákra való hivatkozás
  • A meghirdetett gyógyszer/gyógyrecept kipróbálásának következményeiért a hirdető fél nem vállalja a felelősséget

Miért hiszünk az áltudományokban?

Nem egy oka van annak, hogy az áltudományok a mai napig is körülvesznek minket, és nem úgy tűnik, hogy a hiszékenység elleni csatát valaha is meg lehetne nyerni.

Az áltudományok túlélőcsomagjának legfontosabb eszköze az emberek tudományos műveltségének hiánya. Egy szakszavakat használó, de könnyen olvasható és hangzatos fogalmakat felvonultató áltudományos gyógymód reklámanyaga elég vonzó mindenki számára, aki megoldást keres egy betegségére, és nem tudja objektíven felmérni a szavak ürességét. Szélsőségesebb esetekben – rákos megbetegedés, rokkantság stb. – ezek a lehetőségek még vonzóbbak. Nem ritka, hogy a végső elkeseredésében gyógyulásért kiáltó beteggel a hagyományos orvoslás már nem tud mit kezdeni. Ekkor már csak egyetlen remény marad – a teszteletlen alternatív gyógymódok.

Homeopatikus készítmények

Előfordul, hogy meginog az orvostársadalomba vetett hit. Ennek több oka van – lehet, hogy a betegellátás elszomorító színvonala vagy egy ismerős rossz tapasztala hajtja az embert az álgyógymódok felé. Az internet, a televízió és a nyomtatott sajtó is helyenként beszél arról, hogy egy járvány megelőzésére/megfékezésére legyártott védőoltás előre láthatatlan betegségeket, bénulásokat, halált okoz. Persze van, amikor a média szándékos kártevésről beszél, egy hibátlanul koordinált összeesküvésről, melynek célja a népesség lebutítása, megtizedelése stb.

Probléma továbbá, hogy a hétköznapi emberek döntő többsége nem tudja, a tudomány milyen betegségeket tud és milyen eredményesen gyógyítani. Az orvos nem fogja azt mondani, hogy van gyógymód, ha tudja, hogy nincs. Egy homeopata (a példa kedvéért) viszont teljes gyógyulást ígér. Lehet, tudja, hogy ez nem igaz, lehet, hogy ő is hisz a saját gyógymódjában.

A tudomány képviselőinek, terjesztőinek nagy fejtörést okoznak a fősodratú média által terjesztett felületes anyagok, amelyek torzítanak, szépítenek (vagy adott esetben pánikot keltenek) mindenféle racionális indok nélkül. Sajnos, a legfogyasztottabb médiatermékek nem megbízhatóak, és sok emberhez eljutnak. A hiteles, a tudomány képviselői által írt/szerkesztett források egyáltalán nem jutnak el annyi emberhez. Ez csak ahhoz vezethet, hogy a téveszmék, áltudományok gyorsabban terjednek. A tudományos indoklások apropóján előadott adathalmazok és szakzsargon-erdők nem túl érdekesek egy átlagember számára, a médiának viszont érdekes, figyelemfelkeltő, könnyen emészthető anyagokkal érdemes foglalkoznia. A tálalásban az érzelemnek és nem az értelemnek kell dominálnia ahhoz, hogy minél több ember fogyassza a szóban forgó médiaterméket.

Ismert jelenség a pszichológiában a megerősítési torzítás. Lényege, hogy az ember agya egy olyan szelektív üzemmódra áll át, amely kitaszít vagy tompít minden olyan információt, amely nem egyezik az ember által felállított előfeltevésekkel. A hitében megerősítő ingereket viszont feldolgozza, és nagyobb jelentőségüket eltúlozza. James Randi Psychic Investigator c. műsorában elég látványosan demonstrálta ezt a jelenséget egy Maureen Flynn nevű médium tesztelésekor. Flynn azt állítja, hogy ő egy híd a mi világunk és a szellemvilág között. Ügyfelei olyan emberek, akik rajta keresztül kapcsolatba akarnak lépni halott szeretteikkel. A médium és egyik ügyfele beleegyezett, hogy az egyik időpontjukról hangfelvétel készüljön. Randi arra kérte az ügyfélet, véleményezze a találkozót. Szerinte Flynn olvasata "nagyon jó volt". A hangfelvételekből viszont az alábbiak derültek ki:

  • Flynn 37 nevet sorolt fel, ebből 9 volt ismerős az ügyfélnek, aki azonban úgy emlékezett, hogy Flynn csak egy tucat nevet sorolt fel.
  • N, L kezdőbetűjű keresztnevű embereket az ügyfél nem ismert, Flyn pedig ezeket a betűket hallotta a szellemvilágból. Az ügyfél erre nem emlékezett. Amikor Randi felolvasta a hangfelvétel átiratának ide vonatkozó részét, az ügyfél megvádolta Randit, hogy ezt a részt kiragadta a szövegkörnyezetből. A hangfelvételből viszont minden kétséget kizáróan kiderül, hogy az ügyfélben egyszerűen nem tudatosult, hogy a beszélgetésre mennyire rosszul emlékszik.

Lásd még

Hivatkozások, jegyzetek

<references>

  1. A csillagfény problematika egy kreacionista kérdéskör, amely arra próbál magyarázatot adni, hogy miért láthatóak a 6000 fényévnél távolabbi csillagok is, ha a világ csak 6000 éves
  2. Ez egy National Center for Science Education által kiadott lista, amelyen minden élő, Steven nevű evolúciót elfogadó tudós szerepel. A lista hosszabb, mint a kreacionisták által összerakott lista.
  3. Trofim Gyenyiszovics Liszenko (1898 - 1976) radikális, áltudományos növénytana.
  4. The popular perception of science in North America". Transactions of the Royal Society of Canada. V IV: 269–280. 1989
  5. Science and Engineering Indicators 2006
  6. Harris Interactive - Most Americans Think Devastating Natural Disasters Are Increasing
  7. Three in Four Americans Believe in Paranormal - Gallup.com
  8. Harmless fun? Horoscopes may be bad for you, study suggests - Daily Telegraph