1 099
szerkesztés
Módosítások
a
→A Szíriusz-rendszer és a dogon-törzs: kísérőnap --> kísérő
Igaz, nem mindenre lehet ésszerű magyarázatot találni. A Szíriusz-rendszert az 1900-as évek elején fedezték fel, de lehetséges, hogy egy ősi kultúra már ismerte azt, holott a Szíriusz annyira távol van, hogy szabad szemmel nem lehet látni?
A bizonyítékok alapján le lehetne vonni azt a következtetést, hogy a dogon-törzs (Mali) igenis előbb tudott a Szíriusz-rendszerről, mint a NASA. A dogon hagyományok szerint a Szíriusz a legfontosabb csillag az égbolton. Minden 50. évben megünneplik. A rituáléhoz sok összetett homokrajz is tartozik<ref>50:40-től</ref>. Az egyik ilyen rajz a Szíriuszt és a Szíriusz B kísérőnapját kísérőjét ábrázolja.
[[Image:dogon-szirius.jpg|center|thumb|300px|A Szíriusz nap (kék) és a Szíriusz B két pozícióban. Mellette a valódi Szíriusz és Szíriusz B]]
A Szíriusz B tényleg 50 év alatt ér körbe. Robert K. G. Temple amerikai csillagászt annyira lenyűgözte ez a felfedezés, hogy könyvet is írt róla, ''The Sirius Mystery'' (''A Szíriusz rejtélye'') címmel.<ref>50:40-től</ref>
Logikus magyarázat az lehet, hogy a dogonok nem a többszáz éves hagyományaikból, hanem 20. századi turistáktól szereztek tudomást a Szíriuszról. De a hagyomány szerint nem egy, hanem két kísérőnapja kísérője van a Szíriusznak. Tárgyi bizonyíték van rá<ref>52:50-től</ref>, hogy a Szíriusz (mint fő nap) és a két kísérőnapja kísérője nem újkeletű motívum a dogon művészetben.
[[Image:siriusly.jpg|center|thumb|300px|A három kör a három szíriuszi napot jelképezi]]