Csúszós lejtő

A csúszós lejtő egy gondolkodási hiba/érvelési technika metaforája. A metafora azon alapszik, hogy ha elindulunk egy csúszós lejtőn, nincs megállás, mindenképp lezuhanunk.

Az érvelési mód így néz ki: Ha A megtörténik, B is meg fog történni, miután C is, majd D is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik (A), abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen (D). A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni (azaz a B és C mindenképpen megtörténik).

Valami elrettentő vár ránk, ha A bekövetkezik

Fontos megjegyezni, hogy ha 50% annak az esélye, hogy A-ból B megtörténik, akkor annak 25% az esélye, hogy B után C is megtörténik, a D-nek az esélye meg 12.5%! És itt 50%-kal számoltunk, ami elég magas.

Ez az érvelési módszer azért hibás is, mert nem veszi figyelembe az átmeneteket – fekete-fehér módon láttatja a világot (áldilemma). Például amikor egy ipar államosítása ellen azzal érvelünk, hogy az államosítás a kommunizmus eszköze. Nem létezik az a kettősség, hogy vagy egy teljesen kapitalista társadalomban élünk, vagy egy kommunistában. Még a legszabadabb piacgazdaságban is vannak kötelességek, amiket az állam átvállal, pl. társadalombiztosítás, nyugdíj, állami iskolák stb. Egy racionális vitában inkább azon kell a hangsúlynak lennie, melyik iparágak vannak jelenleg állami kézben, világviszonylatban az államnak tipikusan mekkora a befolyása az adott iparra, az államosításnak mi lenne a célja, remélt haszna stb.

A csúszós lejtőt szalmabáb érveléssel is lehet kombinálni. A szalmabáb érvelés lényege, hogy az ellentétes álláspontot leegyszerűsítjük, és a leegyszerűsített változatra válaszolunk. Az államosítás/privatizáció vitában például azért jön elő a szalmabáb érvelés, mert az államosítás mellett érvelő csak egyetlenegy ipar részleges államosítása mellett érvel. E helyett úgy állítjuk be, mint aki minden ipart és teljes mértékben államosítani kíván. Ha így lenne, joggal lehetne taglalni a kommunizmus hiányosságait, de az ellenfélnek nem ez az álláspontja.

Példák

• "Ha a nagy hatóerejű gépfegyvereket betiltjuk, semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden más sorozatlövőt is betiltsunk. Ezután jönnek a puskák majd a pisztolyok. A lefegyverzett lakosság meg védtelen lesz, és a politikai elit bármikor kialakíthat egy diktatórikus rendőrállamot." (Ez az érvelési technika gyakran előjön az Egyesült Államokban, amikor a fegyvertartást biztosító második alkotmánykiegészítést tárgyalják.)
• "Ha engedélyezzük a melegek házasságát, megnyílik az út a bestialitás felé." (A bestialitást amúgy sem akarja senki legalizálni.)
• "Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor." (Természetesen ez a példa fiktív, de a csúszós lejtő technika abszurditására jól rávilágít.)
• "Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet." (A rendőrállam nem csak bekamerázott urcákból áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb.)
• A Truman-doktrínát és a dominóelméletet is lehet csúszós lejtőként értelmezni, bár a történészek megosztottak a téren, hogy valós félelmeket fogalmaztak meg az amerikaiak a hidegháború elején.
• "A nácik is így kezdték."
• "Miért pont 15 dollár/órára növeljük a minimálbért? Ha már nekikezdtünk, miért álljunk meg 50 dollárnál? Emeljük egyből 100.000-re!"
• "A gyereknek meg kell írnia a házi feladatát. Ha egyszer elhanyagolja, többször is meg fogja tenni, majd megbukik, és egy gyengébb iskolába kell iratni, ahol nem szerez olyan tudást, amellyel el tudna helyezkedni a munkaerő-piacon." (A példa csak illusztratív, tessék nem gyereknevelési tanácsként értelmezni)