Módosítások

Persze a lakosság számának lecsökkentése mint jelenség, valós. Kína jó példa itt, bár a kínai társadalompolitika valósága és a depopulációs összeesküvés-elmélet között hatalmas különbségek vannak. A kínai lakosság pont hogy Mao ce-tung ideje alatt növekedett meg drasztikusan, mivel a kommunista vezetés minél több gyermek nemzésére szólította fel a lakosságot. Az 1962-es éhinség ehhez a politikához vezethető vissza, mely során 30 millióan haltak éhen. A Párt ekkor ébredt rá, mekkora bakot lőttek, és a propagandagépezet már be is indult, de a családok annak ellenére is több gyereket vállaltak. Ahhoz, hogy a lakosság növekedését kordában lehessen tartani, törvényi úton kell teret adni a Párt akaratának. Igen, a kommunista, tekintélyelvű, kontrollált médiával rendelkező Kínában sem volt elég a propaganda, mert az emberek nem engedelmeskednének a retorzió félelme nélkül. a A mai Kína törvényi erővel ragaszkodik az egygyermekes családokhoz, mellyel egy közelgő társadalmi katasztrófát helyettesít egy távolabbi gazdasági katasztrófával – amikor is az egygyerekes családban felnőtt dolgozó rétegnek kell eltartania a nyugdíjas elődjeiket. A kínai politika egy földrajzilag és politikailag izolált tevékenység egy tekintélyelvű rendszer által kivitelezve – a depopulációs összeesküvés-elmélet meg feltételezi, hogy titokban, globálisan végrehajtható egy ilyen terv, amelynek oroszlánrészét a demokratikus nyugaton agyalják ki és hajtják végre.