1 099
szerkesztés
Módosítások
a
meh
==Cáfolat==
Az intelligens tervezés homályos meghatározásokat használ. Az általuk használt ''tervezésnek'' semmi köze a szó hétköznapi értelméhez. A tervezés olyasvalami, amikor egy cselekvő személy céltudatosan rendezi el a dolgokat<ref>Például amikor egy órásmester az órai óra részeit nem véletlenszerűen, hanem céltudatosan építi be az óraműbe.</ref>. De ez az értelmezés sehol nem található meg az intelligens tervezésben. Dembski a szerint értelmezi a ''tervezést'', ami nem az (ismert folytonosság és véletlenszerűség), ami azt jelenti, az intelligens tervezés egy nagy [[nem tudás mint érv]]en alapuló értelmezés. Követői nem mondják el, mit értenek ''tervezés'' alatt.
Ha egy problémára megoldást akarunk találni, meg kell határoznunk annak paramétereit. Máskülönben csak irreleváns figyelemfelkeltés folyik. Ha egy elméletet akarunk építeni, annak a tervezőről és szándékáról kell szólnia, különben nem is tervezésről beszélünk. Egyetlenegy intelligens tervezésben hívő sem próbálkozott egy tudományos elmélet keretein belül tisztázni ezeket a fogalmakat. Néhányan félreérthetetlenül úgy fogalmaznak, hogy ez lehetetlen. Tehát, ha az intelligens tervezés még sikerrel is bizonyítaná a tervezés meglétét, az még így sem mondana semmit a ''tervezés'' szokásos értelme tükrében.
Az egyszerűsíthetetlen komplexitás sem tudomány, mert a [[Isteni csoda-érv|hihetetlenség mint érv]] logikai hibán alapszik, aminek semmi köze nincs a tervezéshez.
Az intelligens tervezés megengedi a szubjektivitást. Még Dembski kifinomult matematikai egyenlete, a specifikált összetettség<ref>Dembski matematikai képlete, amely segítségével meghatározható, mi tervezett és mi nem az.</ref> is csűrhető-csavarható, ami a specificitást (''meghatározottságot'') egy szubjektív fogalommá csupaszítja. Dembski ekkor már a "látható specifikált összetettségről" és a "tényleges specifikált összetettségről" elkülönüléséről beszél, ezek közül pedig csak az utóbbi mutat megtervezettséget. Bár a kettő között nincs éles határ.