„Csúszós lejtő” változatai közötti eltérés
(→Példák: újabb példa) |
(bővítés) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Az érvelési mód így néz ki: Ha ''A'' megtörténik, ''B'' is meg fog történni, miután ''C'' is, majd ''D'' is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik, abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen. A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni. A technika elég hatásos, hogy a csúszós lejtő végén valami (hihetőség keretein belül) elrettentő vár ránk. | Az érvelési mód így néz ki: Ha ''A'' megtörténik, ''B'' is meg fog történni, miután ''C'' is, majd ''D'' is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik, abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen. A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni. A technika elég hatásos, hogy a csúszós lejtő végén valami (hihetőség keretein belül) elrettentő vár ránk. | ||
| − | + | Ez az érvelési módszer azért hibás, mert nem veszi figyelembe az átmeneteket – fekete-fehér módon láttatja a világot ([[áldilemma]]). Például ha egy ipar államosítása ellen azzal érvelünk, hogy az államosítás a kommunizmus eszköze. Nem létezik az a kettősség, hogy vagy egy kapitalista társadalomban élünk, vagy egy kommunistában. Egy racionális vitában inkább azon kell a hangsúlynak lennie, melyik iparágak vannak jelenleg állami kézben, világviszonylatban az államnak tipikusan mekkora a befolyása az adott iparra, az államosításnak mi lenne a célja, remélt haszna stb. | |
| + | |||
| + | A csúszós lejtőt [[szalmabáb érvelés]]sel is lehet kombinálni. A szalmabáb érvelés lényege, hogy az ellentétes álláspontot leegyszerűsítjük, és a leegyszerűsített változatra válaszolunk. Az államosítás/privatizáció vitában például azért jön elő a szalmabáb érvelés, mert az államosítás mellett érvelő csak egyetlenegy ipar részleges államosítása mellett érvel. E helyett úgy állítjuk be, mint aki minden ipart és teljes mértékben államosítani kíván. Ha így lenne, joggal lehetne taglalni a kommunizmus hiányosságait, de az ellenfélnek nem ez az álláspontja. | ||
==Példák== | ==Példák== | ||
*Ha a nagy hatóerejű gépfegyvereket betiltjuk, semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden más sorozatlövőt is betiltsunk. Ezután jönnek a puskák majd a pisztolyok. A lefegyverzett lakosság meg védtelen lesz, és a politikai elit bármikor kialakíthat egy diktatórikus rendőrállamot. (Ez az érvelési technika gyakran előjön az Egyesült Államokban, amikor a fegyvertartást biztosító második alkotmánykiegészítést tárgyalják.) | *Ha a nagy hatóerejű gépfegyvereket betiltjuk, semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden más sorozatlövőt is betiltsunk. Ezután jönnek a puskák majd a pisztolyok. A lefegyverzett lakosság meg védtelen lesz, és a politikai elit bármikor kialakíthat egy diktatórikus rendőrállamot. (Ez az érvelési technika gyakran előjön az Egyesült Államokban, amikor a fegyvertartást biztosító második alkotmánykiegészítést tárgyalják.) | ||
| − | |||
| − | |||
*Ha engedélyezzük a melegek házasságát, megnyílik az út a bestialitás felé. (A bestialitást amúgy sem akarja senki legalizálni.) | *Ha engedélyezzük a melegek házasságát, megnyílik az út a bestialitás felé. (A bestialitást amúgy sem akarja senki legalizálni.) | ||
*Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor. (Természetesen ez a példa fiktív, de a csúszós lejtő technika abszurditására jól rávilágít.) | *Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor. (Természetesen ez a példa fiktív, de a csúszós lejtő technika abszurditására jól rávilágít.) | ||
A lap 2013. december 27., 10:05-kori változata
A csúszós lejtő egy gondolkodási hiba/érvelési technika metaforája. A metafora azon alapszik, hogy ha elindulunk egy csúszós lejtőn, mindenképp lezuhanunk.
Az érvelési mód így néz ki: Ha A megtörténik, B is meg fog történni, miután C is, majd D is, és így tovább. Más szóval, az érvelő azt akarja elérni, hogy a hallgatóság azt higgye, ha valami kis dolog megtörténik, abból elkerülhetetlen, hogy valami nagy baj legyen. A folyamatot képtelenség annak elindulása után megfékezni. A technika elég hatásos, hogy a csúszós lejtő végén valami (hihetőség keretein belül) elrettentő vár ránk.
Ez az érvelési módszer azért hibás, mert nem veszi figyelembe az átmeneteket – fekete-fehér módon láttatja a világot (áldilemma). Például ha egy ipar államosítása ellen azzal érvelünk, hogy az államosítás a kommunizmus eszköze. Nem létezik az a kettősség, hogy vagy egy kapitalista társadalomban élünk, vagy egy kommunistában. Egy racionális vitában inkább azon kell a hangsúlynak lennie, melyik iparágak vannak jelenleg állami kézben, világviszonylatban az államnak tipikusan mekkora a befolyása az adott iparra, az államosításnak mi lenne a célja, remélt haszna stb.
A csúszós lejtőt szalmabáb érveléssel is lehet kombinálni. A szalmabáb érvelés lényege, hogy az ellentétes álláspontot leegyszerűsítjük, és a leegyszerűsített változatra válaszolunk. Az államosítás/privatizáció vitában például azért jön elő a szalmabáb érvelés, mert az államosítás mellett érvelő csak egyetlenegy ipar részleges államosítása mellett érvel. E helyett úgy állítjuk be, mint aki minden ipart és teljes mértékben államosítani kíván. Ha így lenne, joggal lehetne taglalni a kommunizmus hiányosságait, de az ellenfélnek nem ez az álláspontja.
Példák
- Ha a nagy hatóerejű gépfegyvereket betiltjuk, semmi akadálya nem lesz annak, hogy minden más sorozatlövőt is betiltsunk. Ezután jönnek a puskák majd a pisztolyok. A lefegyverzett lakosság meg védtelen lesz, és a politikai elit bármikor kialakíthat egy diktatórikus rendőrállamot. (Ez az érvelési technika gyakran előjön az Egyesült Államokban, amikor a fegyvertartást biztosító második alkotmánykiegészítést tárgyalják.)
- Ha engedélyezzük a melegek házasságát, megnyílik az út a bestialitás felé. (A bestialitást amúgy sem akarja senki legalizálni.)
- Ha engedélyezzük, hogy valaki őrző-védő kutyával védje birtokát, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy oroszlánt tartson, akit kénye-kedve szerint uszíthat rá bárkire, bármikor. (Természetesen ez a példa fiktív, de a csúszós lejtő technika abszurditására jól rávilágít.)
- Az utcák bekamerázása rendőrállamhoz vezet. (A rendőrállam nem csak bekamerázott urcákból áll, hanem jogi felhatalmazásokból, visszaélésekből stb.)
- A Truman-doktrína és a dominóelmélet
