1 099
szerkesztés
Módosítások
a
Catherine RoutledgeA paleoasztronautika hívei arról is meg vannak győződve, hogy a 20lakosoknak egyszerűen nem volt elég természeti kincsük, hogy a moaikat kifaragják és felállítsák. A sziget történelme nem volt katasztrófa és konfliktusmentes. A jelek arra utalnak, hogy történt egy drasztikus esemény (a sziget földrajzát figyelembe véve a vulkánkitörés a legvalószínűbb), amely miatt a moaik előállítása lelassult, majd szinte végleg megállt. Becslések szerint ez körülbelül i. sz. 1680-ra tehető. század első felében aktív kutató 1914<ref>Giulio di Martino: Húsvét-15sziget: Mítosz és történelem, 24. o.</ref> Ekkor a helyi kultúra már hanyatló félben volt – az 1400-ben 16 hónapot töltött as évekre vezethető vissza a szigetenRapa Nui-kultúra hanyatlásának első szakasza. Az 1960-as szökőár pedig tovább pusztította az amúgy is haldokló félben lévő sziget kincseit. <ref>Giulio di Martino így fogalmaz:Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 38. o.</ref> {{Idézet|Az sem meglepő, hogy a sziget lakossága ma elég alacsony számú. A moaiok szállításával kapcsolatos teóriája hanyatlást követően kitört az ún. Hosszúfülűek és a következőRövidfülüűek közti törzsi háború, amelyet kb. 1680 és 1770 között vívtak.<ref>Giulio di Martino: A kolosszusokat legömbölyített kövekből álló rámpák segítségével emelték felHúsvét-sziget: Mítosz és történelem, amelyeken csúsztatni tudták 36-37. o.</ref> Az 1800-as években az amerikaiak elkezdték az ott élőket rabszolgasorba hajtani. 1862 karácsonyán a szobrokatperuiak több mint ezer szigetlakót hurcoltak magukkal. Hogy A rabigába hajtás egy évvel később ért véget. Az évszázad alatt a törékeny tudát ne sértsék megsziget lakosságga ötezerről mindössze száztizenegyre csökkent.<ref>Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 39. o.</ref> Erich von Däniken úgy adta ki az első könyvét (amelyben a rámpákat összelapított burgonyával szórták beHúsvét-szigettel kapcsolatos elméletével előállt), amely csökkentette hogy azt megelőzően nem járt a súrlódástszigeten. A szobor felállítását Amikor mégis rászánta magát, hogy ellátogasson a helyszínre, egy Edmundo Edwards nevű úriember vezette végig a szállítás után fa emelőrendszer segítségével végezhettékszigeten. William Mulloy szerint Däniken arról elmélkedik a könyvében, hogy a szobrok készítéséhez használt kő nem található meg a moaiokat hasra fektetve szigeten, tehát annak egy hatalmas szánra helyeztékmásik bolygóról kellett származnia. Villás szerkezetet állítottak Edwards megmutatta neki azt a szobor fölé. A moai nyakára kötelet kötöttek. A kötelet krátert, ahonnan az őslakók szedték a villa tetjén rögzítettékköveket. A szerkezet csúszással kombinált lengése képes volt elmozdítani a szobrot. Egy fáradtságos kísérlet során Mulloy gyakorlatban is alkalmazta elméletét: tizenkét bennszülött segítségével húsz nap alatt sikerült elszállítani és felállítani egy tízezer kilogrammos és négy méter magas moaitDäniken ekkor zavarba jött.<ref>Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 53101. o. (az eredeti félkövérítést kiszedtem)</ref>}} Összefoglalva, a paleoasztronautika hívei nemhogy lekicsinylően néznek elődeinkre, amikor igaztalanul állítják, hogy a moaik felállításához földönkívüli segítségre volt szükségük, de azzal sincsenek tisztában, hogy egy sziget népessége és természeti kincsei nem állandóak – természeti katasztrófák, a sziget természeti kincseinek felélése, törzsi konfliktusok és a nyugati ember feltűnése mind-mind közrejátszik abban, hogy ma egy szinte kihalt, természeti kincsekben szegény szigetet látunk.
még egy valami
A [[paleoasztronautika]] képviselői szerint a '''Húsvét-szigeten''' ('''Rapa Nui''') található hatalmas szobrokat (''moai'') nem lehetett volna őseink eszközeivel és tudásával felállítani. Logikus tehát, hogy földönkívüliek segédkeztek a munkálatokban. Catherine Routledge, a 20. század első felében aktív kutató 1914-15-ben 16 hónapot töltött a szigeten. Giulio di Martino így fogalmaz:{{Idézet|A moaiok szállításával kapcsolatos teóriája a következő: A kolosszusokat legömbölyített kövekből álló rámpák segítségével emelték fel, amelyeken csúsztatni tudták a szobrokat. Hogy a törékeny tudát ne sértsék meg, a rámpákat összelapított burgonyával szórták be, amely csökkentette a súrlódást. A szobor felállítását a szállítás után fa emelőrendszer segítségével végezhették. William Mulloy szerint a moaiokat hasra fektetve egy hatalmas szánra helyezték. Villás szerkezetet állítottak a szobor fölé. A moai nyakára kötelet kötöttek. A kötelet a villa tetjén rögzítették. A szerkezet csúszással kombinált lengése képes volt elmozdítani a szobrot. Egy fáradtságos kísérlet során Mulloy gyakorlatban is alkalmazta elméletét: tizenkét bennszülött segítségével húsz nap alatt sikerült elszállítani és felállítani egy tízezer kilogrammos és négy méter magas moait.<ref>Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 53. o. (az eredeti félkövérítést kiszedtem)</ref>}}
1955-ben egy norvég felfedező, Thor Heyerdahl tanúja volt annak, hogy a helyi lakosok – az őseiktől fennmaradt hagyomány szerint, mindenféle modern technikát mellőzve – igenis fel tudják emelni és helyére állítani a termetes szobrot. A legnagyobb kőtömbök szállításához mindössze 200 ember kell. A szobor felállításához 12 ember és 18 nap volt szükséges. Heyerdahl könyvet is írt az élményeiről, ''Aku-Aku'' címmel.<ref>[[The Case of the Ancient Astronauts]] (34:44-től 40:15-ig)</ref>.
==Hivatkozások==