„Húsvét-sziget” változatai közötti eltérés
(kiegészítés egy könyv alapján) |
a (felcserélem a sorrendet, mert így logikusabb) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A [[paleoasztronautika]] képviselői szerint a '''Húsvét-szigeten''' található hatalmas szobrokat nem lehetett volna őseink eszközeivel és tudásával felállítani. Logikus tehát, hogy földönkívüliek segédkeztek a munkálatokban. | A [[paleoasztronautika]] képviselői szerint a '''Húsvét-szigeten''' található hatalmas szobrokat nem lehetett volna őseink eszközeivel és tudásával felállítani. Logikus tehát, hogy földönkívüliek segédkeztek a munkálatokban. | ||
| − | |||
| − | |||
Catherine Routledge, a 20. század első felében aktív kutató 1914-15-ben 16 hónapot töltött a szigeten. Giulio di Martino így fogalmaz: | Catherine Routledge, a 20. század első felében aktív kutató 1914-15-ben 16 hónapot töltött a szigeten. Giulio di Martino így fogalmaz: | ||
{{Idézet|A moaiok szállításával kapcsolatos teóriája a következő: A kolosszusokat legömbölyített kövekből álló rámpák segítségével emelték fel, amelyeken csúsztatni tudták a szobrokat. Hogy a törékeny tudát ne sértsék meg, a rámpákat összelapított burgonyával szórták be, amely csökkentette a súrlódást. A szobor felállítását a szállítás után fa emelőrendszer segítségével végezhették. William Mulloy szerint a moaiokat hasra fektetve egy hatalmas szánra helyezték. Villás szerkezetet állítottak a szobor fölé. A moai nyakára kötelet kötöttek. A kötelet a villa tetjén rögzítették. A szerkezet csúszással kombinált lengése képes volt elmozdítani a szobrot. Egy fáradtságos kísérlet során Mulloy gyakorlatban is alkalmazta elméletét: tizenkét bennszülött segítségével húsz nap alatt sikerült elszállítani és felállítani egy tízezer kilogrammos és négy méter magas moait.<ref>Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 53. o. (az eredeti félkövérítést kiszedtem)</ref>}} | {{Idézet|A moaiok szállításával kapcsolatos teóriája a következő: A kolosszusokat legömbölyített kövekből álló rámpák segítségével emelték fel, amelyeken csúsztatni tudták a szobrokat. Hogy a törékeny tudát ne sértsék meg, a rámpákat összelapított burgonyával szórták be, amely csökkentette a súrlódást. A szobor felállítását a szállítás után fa emelőrendszer segítségével végezhették. William Mulloy szerint a moaiokat hasra fektetve egy hatalmas szánra helyezték. Villás szerkezetet állítottak a szobor fölé. A moai nyakára kötelet kötöttek. A kötelet a villa tetjén rögzítették. A szerkezet csúszással kombinált lengése képes volt elmozdítani a szobrot. Egy fáradtságos kísérlet során Mulloy gyakorlatban is alkalmazta elméletét: tizenkét bennszülött segítségével húsz nap alatt sikerült elszállítani és felállítani egy tízezer kilogrammos és négy méter magas moait.<ref>Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 53. o. (az eredeti félkövérítést kiszedtem)</ref>}} | ||
| + | |||
| + | 1955-ben egy norvég felfedező, Thor Heyerdahl tanúja volt annak, hogy a helyi lakosok – az őseiktől fennmaradt hagyomány szerint, mindenféle modern technikát mellőzve – igenis fel tudják emelni és helyére állítani a termetes szobrot. A legnagyobb kőtömbök szállításához mindössze 200 ember kell. A szobor felállításához 12 ember és 18 nap volt szükséges. Heyerdahl könyvet is írt az élményeiről, ''Aku-Aku'' címmel.<ref>[[The Case of the Ancient Astronauts]] (34:44-től 40:15-ig)</ref>. | ||
==Hivatkozások== | ==Hivatkozások== | ||
A lap 2013. november 28., 13:38-kori változata
A paleoasztronautika képviselői szerint a Húsvét-szigeten található hatalmas szobrokat nem lehetett volna őseink eszközeivel és tudásával felállítani. Logikus tehát, hogy földönkívüliek segédkeztek a munkálatokban.
Catherine Routledge, a 20. század első felében aktív kutató 1914-15-ben 16 hónapot töltött a szigeten. Giulio di Martino így fogalmaz:
A moaiok szállításával kapcsolatos teóriája a következő: A kolosszusokat legömbölyített kövekből álló rámpák segítségével emelték fel, amelyeken csúsztatni tudták a szobrokat. Hogy a törékeny tudát ne sértsék meg, a rámpákat összelapított burgonyával szórták be, amely csökkentette a súrlódást. A szobor felállítását a szállítás után fa emelőrendszer segítségével végezhették. William Mulloy szerint a moaiokat hasra fektetve egy hatalmas szánra helyezték. Villás szerkezetet állítottak a szobor fölé. A moai nyakára kötelet kötöttek. A kötelet a villa tetjén rögzítették. A szerkezet csúszással kombinált lengése képes volt elmozdítani a szobrot. Egy fáradtságos kísérlet során Mulloy gyakorlatban is alkalmazta elméletét: tizenkét bennszülött segítségével húsz nap alatt sikerült elszállítani és felállítani egy tízezer kilogrammos és négy méter magas moait.[1]
1955-ben egy norvég felfedező, Thor Heyerdahl tanúja volt annak, hogy a helyi lakosok – az őseiktől fennmaradt hagyomány szerint, mindenféle modern technikát mellőzve – igenis fel tudják emelni és helyére állítani a termetes szobrot. A legnagyobb kőtömbök szállításához mindössze 200 ember kell. A szobor felállításához 12 ember és 18 nap volt szükséges. Heyerdahl könyvet is írt az élményeiről, Aku-Aku címmel.[2].
Hivatkozások
<references>
- ↑ Giulio di Martino: Húsvét-sziget: Mítosz és történelem, 53. o. (az eredeti félkövérítést kiszedtem)
- ↑ The Case of the Ancient Astronauts (34:44-től 40:15-ig)
