The Case of the Ancient Astronauts forrásának megtekintése

A '''"The Case of the Ancient Astronauts"''' az amerikai PBS ''Nova'' c. sorozatának egyik része, amely [[Erich von Däniken]] ''Istenek szekerei?'' c. könyvének néhány állítását veszi gorcső alá. Az epizód 1977-ben került először adásba.

Az angol nyelvű video elérhető a YouTube-on, [http://www.youtube.com/watch?v=2DsOjqHm-VY itt]. Ez a cikk szorosan kapcsolódik a filmhez. A többi, itt tárgyalt témákban elhangzott érvek/ellenérveket egyes témák főcikkeiben tárgyaljuk meg.

==A gízai nagy piramis==
:''Bővebben: [[Gízai nagy piramis]]
(7:20 &ndash; 17:06)

Erich von Däniken azt állítja, a piramis egy képletet rejt, és a piramis megépítése még a mai eszközeinkkel is lehetetlen lenne. Az ókorban viszont egyszercsak kiemelkedett a földből egy 490 láb (147 m) magas, 31 millió tonnát nyomó és 2 600 000 hatalmas téglából felépült monstrum.

A Nagypiramis egy évszázadokon át ívelő kísérletsorozat illusztris diadala. Mire a Nagypiramisnak nekikezdtek, az egyiptomiaknak igenis volt elképzelésük arról, hogyan lehet egy ilyen építményt felhúzni. A szakkarai piramis volt az első olyan építmény, amelyet ma piramisnak lehet nevezni. Eredetileg azt is csak egy föld alatti sírnak szánták, de később két lépcsős szerkezetű piramist is húztak rá. A később épített piramisok az ott felhalmozott tudás alapján, és annak tökeletesítésével épültek. A támfalak meredekek, a piramis középpontja felé dőlnek. A szerkezet stabil, az épület a mai napig áll.

[[Image:Mejdum.jpg|thumb|right|200px|A mejdúmi piramis maradványai]] <!--- Magyar wikiről van a kép --->
A következő próbálkozás<ref>A magyar Wikipédia [https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_egyiptomi_piramisok_listája cikke] szerint a szakkarai és a mejdúmi piramisok nem egymást követték &ndash; köztük még 11 sikertelen próbálkozásról tudunk.</ref> már kevésbé volt sikeres. A mejdúmi piramisnak csak a belső szerkezete maradt fenn. A ma ismert valódi piramist vélhetően itt akarták felhúzni, de a szerkezet túl instabil volt, és a külső része összedőlt. Az óegyiptomi építészek itt kudarcot vallottak, de végsősoron felbecsülhetetlen lecke volt. A következő piramis falai kevésbé voltak meredekek, az azutániak meg még kevésbé. 200 évvel később lefektették a Nagypiramis első köveit. 

Von Däniken szerint a Nagypiramist máig megmagyarázhatatlan rejtélyek övezik. A piramis oldalai olyan pontosak, mintha az építőknek iránytűik lettek volna. Ami azt illeti, semmilyen fantasztikus magyarázatra nincs itt szükség. Az egyiptomiak tudták, hogy a nap keleten kel és nyugaton nyugszik. Csak egy botra és némi pontosságra van szükség, hogy megtudjuk, pontosan merre van kelet és nyugat. Ebből pontosan kiszámítható, merre van észak. (A film 11:35-től demonstrálja ezt a folyamatot)

A Nagypiramis magassága is érdekfeszítő. Ha a piramis magasságát (480.93 láb/147 m) megszorozzuk egy milliárddal, a Föld-Nap távolságot kapjuk meg. Ez nem igaz. Ha a 480.93 lábot átszámítjuk mérföldre, és megszorozzuk egy milliárddal, 91 milliót kapunk. A Föld-Nap távolság viszont 93 millió mérföld<ref>Természetesen ez egy átlag, de a földönkívüliek is tudhatták ezt. Akkor miért nem egy állandó számmal dolgoztak, mint mondjuk a Föld vagy a Nap átmérője?</ref> Nem rossz, kivéve, ha egy technikailag végtelenül fejlett civilizáció rejtett üzeneteként akarjuk értelmezni. Ebben az esetben ez a megközelítőleges pontosság elég nagy nemtörődömségre utal.

Őseink eszköztárában nincs semmi extravagáns, ami földönkívüli beavatkozásról tenne tanúbizonyságot. Däniken téved, amikor ezt tagadja, ugyanis rengeteg eszközt találtunk már az ásatások során, és földhözragadt magyarázatot is lehet a piramis felhúzásához fűzni. Reális az elképzelés, miszerint az egész piramis megépítéséhez 20 év elég volt. Däniken ezzel nem ért egyet, és álláspontját ezzel a számítással támasztja alá:

{{Idézet|Ha 2,5 millió téglával, 20 évvel számolunk, akkor évente 120.000 kőtáglát kellett kifaragni, szállítani és lefektetni. 300 nap/éves, 12 órás napú munkatempóval számolva két perc jutott minden kőtáglára (kifaragástól elhelyezésig). Erre ma sem lennénk képesek.<ref>A filmben 14:58-tól</ref>}}

Tudjuk, hogy az eszközeik lehetővé tették azt, hogy néhány ember pillanatok alatt kisebb téglákat faragjon ki egy nagy kőtömbből<ref>16:00-tól</ref>. Egy hét alatt egy 10 emberes csapat egy tucat nagyobb téglát is tud készíteni. Azok elhelyezése sem túl nehéz feladat<ref>16:30-től</ref>. 100 ezer emberrel számolva 120 000 téglát lehet készíteni egy héten. Ez pont elég ahhoz, hogy a piramis a tervnek megfelelően elkészüljön.

==Pakal sírja==
(17:06 &ndash; 25:20)

Von Däniken egyik kedvenc bizonyítéka a Pakal sírjában talált szarkofág fedele, amely szerinte egy modern védőöltözékű embert ábrázol, aki egy járműben/járművön ül. Ez a jármű lehet egy motor vagy egy űrhajó (inkább egy űrhajó). Az űrhajós valamilyen irányítókart kezel<ref>18:22-től</ref>, pont olyan pozícióban ül, mint egy modern asztronauta, lélegeztetőgép is van az orrán, és a lábával egy pedált nyom. Az elképzelés nagyjából ez:

[[Image:Pacal-daniken.jpg|center|A glifák jelentései von Däniken szerint]] <!--- az eredeti kép innen van: http://circa71.files.wordpress.com/2011/03/pl2bonea.jpg?w=584 --->

A mainstream kutatók viszont elvetik ezt az elméletet, mert Däniken magyarázatai csak ezt a szarkofágot veszik figyelembe. A maja szimbólumokat jól értjük, ma is meg már '77-ben, és ez a mű teljesen beleillik az elfogadott rendszerbe. Pacal itt az alvilágba ereszkedik le<ref>22:24-től</ref>, nem egy űrhajót vagy bármilyen más járművet vezet. A kezei nem is érnek semmihez, és azért vannak olyan pozícióban, mert a maják előszeretettel ábrázoltak szokatlan kézmozdulatokat. Alatta nem egy motor van, hanem az alvilág szimbóluma; az az alatt lévő rész meg nem egy lángoló hajtómű, hanem a halált kísérő kígyók szakállai. A fősodratú magyarázatot így lehet összefoglalni (csak a releváns szimbólumokat mutatva):

[[Image:Pacal-mainstream.jpg|center|A glifák jelentése a szakértők szerint]]

#Az alvilág szimbóluma, amelyet két kígyó vesz körül 
#Az alvilág szimbólumát körülvevő kígyók
#A kígyók szakállai
#Kétfejű kígyó
#A testvériség szimbóluma

Von Däniken ismeri a hagyományos magyarázatot<ref>23:41-től</ref>, de nem venne mérget rá, hogy a kutatók értelmezése helyes.

==Nazca-vonalak==
(25:20 &ndash; 34:44)

A Perui Fennsíkon található Nazca-vonalak is gyakran fordulnak elő a földönkívüli élettel kapcsolatos beszélgetésekben. Von Danikent lenyűgözi a vonalak elhelyezkedése, geometriája és látszólagos kifinomultsága. Azon tűnődik, ezek leszállópályák lehetnek-e. A levegőből meg állati alakok is kirajzolódnak, ezek üzenetek lehettek az isteneknek &ndash; akik valójában őseinket tanító földönkívüli lények voltak. Däniken azt állítja, hogy a mainstream elképzelés nevetséges, miszerint a vonalak utak lennének. Tényleg az, de a kutatók nem is állítanak ilyet<ref>25:48</ref>.

Mivel a vonalak helyenként mérföldekig elnyúlnak, és vannak, amelyek a szakadék előtt sem végződnek &ndash; az elképzelhetetlen, hogy bárki ilyen leszállópályát tervezett volna. [[Carl Sagan]] azt is furcsának találja<ref>26:02-től</ref>, hogy egy űrutazásra képes, több száz fényévnyi utazásra is képes fajnak leszállópályára lenne szüksége. Däniken tagadja<ref>26:32-től</ref>, hogy teljes bizonyossággal állítaná, hogy a vonalak leszállópályák lennének. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a földönkívüliek leszálltak (függőlegesen, ahogy egy szupermodern űrhajótól elvárható), majd kisebb gépeket engedtek ki, és azok hagyták a nyomokat. Amikor az idegenek elmentek, az őslakosok tovább rajzolták a gépek által hagyott nyomokat.

Maria Reiche<ref>28:01-től</ref> német régész a Nazca-vonalak egyik legismertebb szakértője volt.<ref>28:16-tól</ref> Reiche felismerte, hogy a vonalak inkább a nazca nép naptárával hozhatók összefüggésbe<ref>30:30-tól</ref>. Vannak vonalak, amelyek arra mutatnak, amerre napnyugta van a téli napfordulókor. A nazcák így állapították meg, mikor váltakoznak az évszakok. Sajnos ma ennek nem lehetünk tanúi, mert a Föld dőlésszöge azóta megváltozott<ref>30:48-nál fotó</ref>. A vonalak sokasága miatt a Nazca-vonalak egy hatalmas csillagászati naptárként értelmeznek.

De mi a helyzet azokkal az állatfigurákkal, amelyeket csak a levegőből lehet látni?<ref>31:06-tól</ref> Ezek is az évszakokkal kapcsolatosak. A majomalakzat (amely a nazca nép fazekain is fellelhető) Reiche szerint a közelgő esőt szimbolizálja. Az oroszlán, a vadászkutya és a Göncölszekér<ref>Angolul: [http://en.wikipedia.org/wiki/Big_Dipper Big Dipper]</ref> csillagképek láthatóak ekkor az égen, és a nazcák ebbe az alakzatba egy majmot láttak.

[[Image:nazca-majom.jpg|center]]

A nazcáknak létfontosságú volt, hogy tudják mikor jön az eső<ref>32:23-tól</ref>. Ezért készítették el ezt a hatalmas majomalakzatot, hogy az Isten is lássa, hogy alattvalói esőért fohászkodnak.

Von Däniken könyvében látható egy olyan kép<ref>33.03-tól</ref>, amely látszólag egy ma ismert reptéri leszállósávot ábrázol. A valóságban ez a mintázat túl kicsi ahhoz, hogy Danikennek igaza legyen. Az egész kép egy 20 lábnyi területet örökített meg. A képen látható vonalak egy hatalmas madáralakzathoz tartoznak &ndash; egészen pontosan a jobb lábának karmaihoz.

[[Image:nazca-repter.jpg|center]]

Däniken elismerte a tévedését. Azzal védekezett, hogy a képet nem ő készítette, és a képaláírás sem az övé. Ettől függetlenül a kép a könyv későbbi kiadásaiban ugyanúgy megtalálható.

==Húsvét-sziget==
:''Bővebben: [[Húsvét-sziget]]
(34:44 &ndash; 40:15)

A Húsvét-szigeten kifaragott hatalmas arc-szobrokkal kapcsolatban is sok kételye van von Dänikennek. Hogyan faragták ki őket, és hogyan mozgatták, illetve állították helyükre ezeket a hatalmas kőtömböket? Természetesen azt akarja sugallni, hogy az ősi idegenek segédkeztek.

1955-ben egy norvég felfedező, Thor Heyerdahl kutatásokat végzett a szigeten<ref>35:25-től</ref>. Megkérdezte az ott élőket, hogyan készültek a szobrok. Mivel szájhagyomány által a mai napig fennmaradt a szoborkészítés technikája, Heyerdahl szemtanúja volt, ahogy elkészül egy ilyen szobor<ref>36:14-től</ref>. A munkálatok sokáig tartottak, de primitív eszközöket alkalmaztak. Masszív köteleket tudtak készíteni, és a legnagyobb kőtömb szállításához is elegendő volt 200 ember<ref>37:44-től</ref>. A szobor felállításához<ref>38:34-től</ref> rengeteg sziklára de csak 12 emberre ls 18 napra volt szükség. A folyamatot rögzítette is, és az ''Aku-Aku'' c. könyvében publikálta is. Ez tíz évvel von Däniken ''Istenek szekerei?'' előtt történt. 

Von Däniken azt állítja, a helyi őslakosoknak egyszerűen nem volt elég természetes kincsük ahhoz, hogy ilyen szobrokat készítsenek. Ami a tényeket illeti, volt. Mára sajnos az erdőtüzek és a mezőgazdaság megtizedelték a sziget környezeti erőforrásait.

==Cueva de los Tayos==
(40:15 &ndash; 42:20)

A ''Gold of the Gods'' (''Istenek aranya'') c. könyvében Däniken beszél egy ecuadori barlangról, amely tele volt arannyal és fantasztikus, nyilvánvalóak nem földi eredetű tárgyakkal. Egy Juan Morlitz nevű felfedező azt állítja, Dänikennel együtt ereszkedtek le a barlangba, de Däniken ezt tagadja. Szerinte Morlitz fényképe hamisítvány &ndash; két különböző barlangot látogattak.

Amikor rákérdeznek, hogy a könyvében miért van kép kettejükről, Däniken azzal védekezik, nem állítja, hogy tényszerű lenne a könyve. Felmerül hát a kérdés, hogyan tudja az olvasó megkülönböztetni a tényt a fikciótól.

==Ica, Peru==
(42:20 &ndash; 49:11)

A perui Ica városában Däniken felfedezett egy múzeumot, amely elég sok rejtélyes, vésett követ őriz. A múzeum egy helyi sebész, Dr. Cabrera tulajdona. Dr. Cabrera azt állítja, a gyűjteménye több ezer éves. A leletek közt tényleg vannak érdekességek, például van egy kő, amely egy teleszkópon keresztül tekintő, a csillagokra néző embert ábrázol<ref>42:46-től</ref>. A többi kövek közt vannak, amelyek teljes térképeket, sebészeti beavatkozásokat illusztrálnak.

Däniken megtudta, hogy a közeli falu lakói hasonló köveket faragnak. Felkeresett egy Basilio nevű művészt<ref>43.23-tól</ref>, aki ilyen köveket ad el turistáknak. Däniken megvizsgálta az egyik művét, de arra a következtetésre jutott, hogy a Cabrera-kövek eredetiek, nem Basilióhoz hasonló kereskedőktől származnak. A filmkészítők maguk is meglátogatták Basiliót<ref>44:01-től</ref>, és megkérték, véssen egy sebészeti beavatkozást ábrázoló követ. A hasonlóságok elég meggyőzőek. Basiliónak megmutatták Däniken könyvének néhány képét<ref>45:05-től</ref>, a rajtuk megörökített kövek egy részét felismerte, mint saját munkája. Däniken ezt tudja, de inkább Dr. Cabrerának hisz, aki azt állította, hogy a kövei hitelesek. Igaz, Basilio mutatott egy fényképet, amelyen Dr. Cabrera látható, egy nagy felirattal, amely Basiliónak megköszöni a múzeumért tett erőfeszítéseit<ref>46:11-től</ref>.

Dr. Cabrera a stábnak rendelkezésére bocsátotta az egyik kövét<ref>46:20-tól</ref>. Azt megvizsgálták szakértőkkel, akik kizárták, hogy a kő régebbi lenne néhány évnél.

==A Szíriusz-rendszer és a dogon-törzs==
(49:11 &ndash; 55:35)

Igaz, nem mindenre lehet ésszerű magyarázatot találni. A Szíriusz-rendszert az 1900-as évek elején fedezték fel, de lehetséges, hogy egy ősi kultúra már ismerte azt, holott a Szíriusz annyira távol van, hogy szabad szemmel nem lehet látni?

A bizonyítékok alapján le lehetne vonni azt a következtetést, hogy a dogon-törzs (Mali) igenis előbb tudott a Szíriusz-rendszerről, mint a NASA. A dogon hagyományok szerint a Szíriusz a legfontosabb csillag az égbolton. Minden 50. évben megünneplik. A rituáléhoz sok összetett homokrajz is tartozik<ref>50:40-től</ref>. Az egyik ilyen rajz a Szíriuszt és a Szíriusz B kísérőjét ábrázolja.

[[Image:dogon-szirius.jpg|center|thumb|300px|A Szíriusz nap (kék) és a Szíriusz B két pozícióban. Mellette a valódi Szíriusz és Szíriusz B]]

A Szíriusz B tényleg 50 év alatt ér körbe. Robert K. G. Temple amerikai csillagászt annyira lenyűgözte ez a felfedezés, hogy könyvet is írt róla, ''The Sirius Mystery'' (''A Szíriusz rejtélye'') címmel.<ref>50:40-től</ref> 

Logikus magyarázat az lehet, hogy a dogonok nem a többszáz éves hagyományaikból, hanem 20. századi turistáktól szereztek tudomást a Szíriuszról. De a hagyomány szerint nem egy, hanem két kísérője van a Szíriusznak. Tárgyi bizonyíték van rá<ref>52:50-től</ref>, hogy a Szíriusz (mint fő nap) és a két kísérője nem újkeletű motívum a dogon művészetben.

[[Image:siriusly.jpg|center|thumb|300px|A három kör a három szíriuszi napot jelképezi]]

Vannak viszont problémák, főleg ha elmerülünk a részletekben. A dogonok például tojás alakúnak írják le a Szíriusz körpályáját, holott nem az. A művészetükben a csillagok nem a körpálya vonalán, hanem azon belül helyezkednek el, aminek nincs értelme. Egy harmadik napot is megjelenítenek, de a szíriuszi égitestek gravitációs mezején alapuló számítások teljes mértékben kizárják ennek a lehetőségét. Mitológiai állatokat is megjelenítenek az ilyen rajzokon, holott azoknak semmi keresnivalójuk nincs ott.

[[Image:dogon-full.jpg|center]]

Temple könyvéből ez a rajz kimaradt, sőt a szerző meg is fordította az ábrát, hogy az az ő hipotézisét igazolja.

[[Image:dogon-temple.jpg|center]]

==Záró gondolatok==
(55:35 &ndash; 56:54)

Függetlenül attól, hogy van-e hihető magyarázat a dogon-törzs hagyományaira vagy nincs, fel kell tennünk a kérdést, vajon van-e jó indokunk a spekulációra alapuló alternatív magyarázatok befogadására, vagy be kell látnunk, ''még'' nem ismerünk mindenre racionális magyarázatot. Figyelembe véve a paleoasztronautika eddigi állításait, és a cáfolatok minőségét; a tényt, hogy Dänikent nem egyszer hazugságon kapták, a paleoasztronautika hitelessége komoly ütéseket szenvedett.

Ha valaha is rátalálunk egy idegen civilizációra, azt azért érjük el, mert leleményesek vagyunk &ndash; őseink azok voltak, a modern ember csak fenntartotta ezt az állapotot. Dänikenék ezt a tulajdonságot akarják elődeinktől megtagadni.

==Jegyzetek, időjelzők==
<references>

[[Category:Paleoasztronautika]]