Okos Hans-jelenség forrásának megtekintése

{{Carroll}}
{{szabadg}}

A tudat alatt küldött jelzés egy fomája. A jelenség a nevét egy lóról kapta (der Kluge Hans, az irodalomban Okos Hansként emlegetik), aki számolást igénylő feladatokra válaszolt patadobbantásokkal. Ha gazdája, Wilhelm von Osten, megkérdezte tőle, mennyi 3 meg 2, a ló ötöt dobbantott a patájával. Úgy tűnt, az állat megérti az emberi beszédet, és felfog matematikai fogalmakat. Von Osten 1891-ben vitte Hansot a nyilvánosság elé. (Hans az időt is megmondta, és az embereket is meg tudta nevezni*, de itt csak csodás számolási képességére szorítkozunk.) Végül Oskar Pfungst jött rá 1904-ben, hogy a ló finom fizikai jelzésekre (ideomotoros tevékenységekre) válaszol csak, vagy ahogy Ray Hyman mondta "Hans számára a kérdező tudattalan testtartása volt a jel, hogy elkezdjen dobbantani, és egy alig észrevehető fejmozdulatra állt le." (Hyman 1989: 425). Addig egy csapat tudós vizsgálta Hansot, akiknek meggyőződésévé vált, hogy semmilyen jelzésről vagy csalásról nincs szó (Randi 1995: 49), mivel a ló a gazdája nélkül is majdnem olyan jól teljesített, mint vele (Schick and Vaughn 1988: 116). De a tudósok tévedtek.

{{Idézet|A ló csupán egy csatorna volt, amin keresztül az a kérdező tudtán kívül adott jelzései visszaérkeztek a kérdezőhöz. A hiba az volt, hogy a lovat az információ forrásaként, és nem egy csatornaként kezelték, ami a kérdező saját üzenetét tükrözte vissza. (Hyman loc. cit.)}}

Pfungst észrevette, hogy ha a helyes választ egyik jelenlévő sem tudta, akkor Hans sem tudta. Mikor pedig nem látta azt, aki tudta a választ, nem válaszolt helyesen. Ebből Pfungst arra következtetett, hogy a ló a vizuális jelzéseket fogja fel, bármilyen finomak is azok. Kiderült, hogy von Osten és mások a helyes választ "a bemutató közben izmaik megfeszítésével" árulták el Hansnak. Hans tényleg okos volt, de nem azért, mert értette az emberi nyelvet, hanem azért, mert a nagyon finom akaratlan izommozgásokat is észrevette. És ami még fontosabb, Pfungst rájött arra, hogy az ember tudattalanul információkat közöl másokkal finom mozgások formájában, és hogy ezeket a mozgásokat néhány állat érzékeli. Csak idő kérdése volt, hogy a pszichológusok elkezdjék vizsgálni az emberek közötti nemverbális hatásokat. (Lásd Robert Rosenthal 1998) 

Az állatok gyakran mutatnak olyan látszólagos nyelvi képességeket, amikkel valójában nem rendelkeznek. Úgy vélik, az ember is képes pszichikai üzeneteket megérteni, ha elég fogékony mások akaratlan jelzéseire. 

Az "okos Hans" jelenség már az állatok pszichikus képességeiben való hitig is elvezetett. James Randi jegyezte fel J. B. Rhine történetét, aki szerint lova, Lady Wonder médium volt, mivel betűtáblákra való koppantásokkal kérdésekre tudott választ adni (Randi 1995: 143). Rhine szerint csalásról szó sem volt, és az egyetlen tartható feltevés a jelenségre, hogy a lova telepata. Rhine Lady Wonderjének első tesztjére 1927-ben került sor. Mikor Rhine két évvel később visszatért, megállapította, hogy lova időközben elvesztette telepatikus képességeit (Christopher 1970: 21). Rhine logikája iskolapéldája a áldilemmának.

==Lásd még==
Eredeti szócikk: [http://www.skepdic.com/cleverhans.html Clever Hans phenomenon]

[[Category:Szótár]]
[[Category:Pszichológia]]