Kollektív hallucináció forrásának megtekintése

{{Carroll}}
{{szabadg}}

A '''kollektív hallucinációk''' érzéki csalódások, amelyeket a szuggesszió ereje vált ki. Általában fűtött érzelmi állapotban jelentkeznek, különösen elkötelezett vallásosok között. A várakozás és a vágy, hogy tanúja legyen egy csodának, sok hívőt hajlamossá tesz arra, a felhők között Szűz Máriát, könnyező szobrokat, vagy mozgó ikonokat és szent portrékat lásson, különösen az ominózus tárgy vagy hely több órányi bámulása után. 

A "csoda" tanúi ugyanúgy számolnak be hallucinációjukról, mert mindnek ugyanazok az előfeltevései és a várakozásai. Továbbá a különböző beszámolók idővel harmonikussá csiszolódnak össze, ahogy újra és újra elmesélik őket. Ha valaki nem látott semmit, és ez be is vallja, azt hitetlennek kiáltják ki. Néhányan kétség kívül nem látnak semmit, de "inkább utánozzák a hallucinálókat, minthogy beismerjék a kudarcot, utólag pedig elhiszik, hogy tényleg látták azt, amiről eleinte csak megjátszották, hogy látják." (Rawcliffe, 114). 

Természetesen nem minden kollektív hallucináció nyugszik vallási alapokon. 1897-ben Edmund Parish arról számolt be, hogy hajóstársainak közös víziója volt a néhány nappal azelőtt elhunyt szakácsuk szelleméről. A tengerészek nemcsak hogy látták a szellemet, hanem még azt is tisztán kivették, ahogy sajátos bicegésével a vízen járkál. A szellemről kiderült, hogy csak "egy hajóroncs egy darabja, ami föl-le himbálózott a hullámokon." (Parish, 311; idézve Rawcliffe, 115-ben).

==Lásd még==
Eredeti szócikk: [http://www.skepdic.com/collective.html collective hallucination]

[[Category:Szótár]]
[[Category:Pszichológia]]