Ad hoc hipotézis (SkepDic) forrásának megtekintése

{{Carroll}} {{szabadg}}

'''Az ad hoc hipotézis olyan elmélet, aminek egyetlen célja egy másik elmélet utólagos megmentése az azt cáfoló tényekkel szemben.'''

Igen gyakori paranormális kutatásoknál, illetve áltudományos művekben.
Például az [[ESP]] kutatók gyakran vádolják a jelenlevő nézők ellenséges gondolatait, melyek öntudatlanul befolyásolják az érzékeny műszerek kijelzését. Az ellenséges rezgések szerintük megakadályozzák egy pozitív kísérlet megismétlését. Márpedig egy kísérlet megismétlése elengedhetetlen az igazolására. Csakhogy így képtelenség, hogy egy [[ESP]] eredmény hibás legyen. Az eredmény mindig paranormális okokra vezethető vissza, akár arra amit vizsgálnak, akár olyanra, amit nem.

Martin Gardner számol be ad hoc elméletek legnevetségesebbikéről a parapszichológus Helmut Schmidttől. Ő csótányokat tett egy dobozba, ahol áramütés érheti őket. Azt várnánk, hogy a csótányok nem szeretik az áramot, és a véletlenszerűen várható értéknél ritkábban rázzák meg magukat, ha képesek tanulni. A csótányok a vártnál gyakrabban rázták meg magukat. Schmidt megállapította: "Mivel utálom a csótányokat, talán ez a pszí-hatás befolyásolta a véletlent" (Gardner 59 o.)

Ad hoc elméletekkel védik azt az áltudományos elméletet is, amely bioritmus néven ismert. Igen sok ember van, akire nem illik az előre jelzett bioritmus minta. Ahelyett, hogy ezt az elméletet cáfoló eredménynek tekintenék új kategóriát találtak ki : az aritmikus embert. Amikor az elmélet nem működik, az ellenpéldát rendszeresen nem veszik figyelembe. A bioritmus támogatói szerint az elmélet megjósolja egy születendő gyermek nemét. W. S. Brainbridge, szociológiaprofesszor a Washingtoni Egyetemen, kimutatta, hogy a bioritmus esélye egy gyerek nemének meghatározására, megegyeznek azzal, ami érmefeldobással is elérhető. Egy [[bioritmus]] szakértő próbálta kitalálni a gyerekek nemét Brainbridge kísérletében. A szakértő neje egy érdekes ad hoc ötlettel állt elő, miszerint azok az esetek, ahol sikertelen volt az előrejelzés, talán homoszexuálisokat rejtenek, határozatlan nemi identitással!

Asztrológusok szeretnek statisztikai adatokat és azok elemzéseit használni az asztrológia tudományosságának bemutatására. Persze az adatok nem mindig felelnek meg elvárásaiknak. Ilyenkor elérhető, hogy az adat mégiscsak megfelejen az asztrológiának, azon ad hoc hipotézissel, hogy akik nem illenek a képbe, azokra más ismeretlen hatások erősebbek voltak, mint a meghatározó bolygók.

Ad hoc hipotézisek használata nem csak áltudósokra jellemző. Akkor is előjöhetnek, amikor egy új tudományos elmélet ellentmond a korábbi megalapozott elméletnek, és nincs hozzá egy alapvető, magyarázó mechanizmus. Az ad hoc hipotézis hivatott megmagyarázni, amit az elmélet nem tud. Például amikor Wegener előállt a kontinensek vándorlásának elméletével, nem tudta megmagyarázni mitől vándorolnak. Úgy vélte a gravitáció az erő a kontinensek mozgása mögött, de nem volt rá tudományos bizonyíték. A tudósok éppen azt mutatták meg, hogy a gravitáció túl gyenge erő ehhez. Alexis du Toit , Wegener elméletének védője szerint az óceán fenekének radioaktív olvadása felel a kontinensvándorlásért. Stephen Jay Gould szerint "ez az ad hoc hipotézis nem növelte Wegener spekulációjának valőszínűségét". (Gould 160 o.)

Az olyan elméletek elvetését, amelyek okkult, paranormális jelenségekben való hitet kívánnak, az egyszerűbb, valószínűbb magyarázatokkal szemben [[Occam borotvája|Occam borotvájának]] hívják. Ez nem egyfajta ad hoc hipotézis. Tegyük fel, hogy valakit bolti lopáson kapunk egy órával, de azt állítja nem ő volt. Megkérjük ürítse ki a zsebét. Erre elővesz egy órát. Na tessék mégis ellopta. Erre elmondja, hogy nem lopta el, bár nem is volt a zsebében, amikor belépett az üzletbe. Megkérjük magyarázza el, hogy került a zsebébe, mire elmondja, hogy telekinézist használt, a gondolatai erejével juttatta a zsebébe az üveg mögül. Megkérjük ismételje meg egy másik órával. Akárhogy is próbálja nem sikerül. Elmondja, hogy ilyen nyomás mellett nem tud dolgozni, a negatív rezgés a levegőben akadályozza erőit. Ez egy ad hoc hipotézis, ami megmagyarázni látszik az állítást cáfoló eredményt.  Az a feltevés, hogy az óra azért került a zsebébe, mert ellopta, nem ad hoc. Egy valószínű feltevésben hiszek, egy valószínűtlen helyett. Hasonlóan, ha aközött kell választani, hogy a fejfájásom magától szűnt meg, vagy azért mert egy nővér a kezét a kezem felett mozgatta, miközben mantrákat mormolt, én az elsőre szavazok.

Mindig  értelmesebb [[Occam borotvája|Occam borotváját]] használni, mint spekulatív ad hoc hipotézisekkel előállni, hogy fenntartsuk a lehetőségét valamilyen természetfeletti, vagy paranormális erőnek.

Lásd még szubjektív megerősítés, tanúvallomásos bizonyíték, vágyvezérelt gondolkodás

==További olvasnivaló==

Gardner, Martin. The Whys of a Philosophical Scrivener (New York: Quill, 1983).

Gould, Stephen Jay. Ever Since Darwin (New York: W.W. Norton & Company, 1979).

[[Category:Szótár]]
[[Category:Érvelési hibák, technikák]]