UFO

Háromszög alakú ufó. A fényképet a belga ufóhullám alatt készítették

Az UFO angol rövidítés, jelentése "azonosítatlan repülő tárgy" (unidentified flying object). Minden, ami az égen van, és nem azonosítható természeti jelenségként vagy mesterséges repülő tárgyként, ufónak tekintendő. A köznyelvben az ufó szó egyet jelent azokkal a jelenségekkel, amelyeket az észlelők/szemtanúk földönkívüli civilizációk űrhajóinak vélnek. A szó sokszor magukat az űrhajósokat jelöli, például: "Elrabolták az ufók". Ebben az értelemben az ufonauta a pontosabb kifejezés.

Az angol Wikipedia listája szerint 142 ufójelenséget jelentettek be világszerte.[1] Az amerikai székhelyű, civil kezdeményezésű MUFON (Mutual UFO Network - Kölcsönös Ufóhálózat) adatbázisa[2] ennél jóval bővebb, mert ide bárki bejelenthet ufóészlelést. Az adatbázisba minden bejelentést rögzítenek, még akkor is, ha a bejelentő nem mutat fel bizonyítékot. Mivel az adatbázis keresője maximum 50 elemet sorol fel, nagyon körülményes lenne megállapítani, hogy összesen hány bejegyzés létezik. Összehasonlításképpen: egy 2013. május 15. és szeptember 15. időszakra való keresés (Egyesült Államokon belül) már eléri az 50-es megjelenítési limitet.[3]

Kapcsolódó fogalmak

  • repülő csészealj: földönkívüli eredetű űrhajó, amely úgy néz ki, mint egy csészealj
  • ufológia: ufókutatás
  • ufonauta: földönkívüli lény
  • paleoasztronauta: őseinket látogató idegen lény
  • paleoasztronautika: őseinket látogató idegen lényeket kutató (ál)tudomány

Az észlelések típusai

J. Allen Hynek amerikai csillagász és ufológus kidolgozott egy rendszert, amely szerint az idegenekkel való találkozást három típusra lehet bontani.[4]

  1. Első típusú találkozás: vizuális észlelés, bizonyíték nélkül
  2. Második típusú találkozás: vizuális észlelés, bizonyítékkal
  3. Harmadik típusú találkozás: magát az ufonautát látták/kapcsolatba kerültek

Szoktak nulladik típusú találkozásról is beszélni. Ekkor észlelés nem történik, de a körülmények idegen lények jelenlétéről árulkodnak (például gabonakörök).

Közismert ufóesetek

A Bermuda-háromszög

A Bermuda-háromszög köré rengeteg legenda épült – köztük az egyik legismertebb talán az 1945-ben eltűnt 19. repülőraj.

1945. december 5-én az amerikai légierő öt Avenger-típusú repülője felszállt Fort Lauderdale-ből, de visszaúton nyomuk veszett. Az eltűnésüknek egyik – de korántsem az egyetlen – magyarázata az, hogy idegen űrhajók lelőtték le őket.

A katonai protokoll megköveteli, hogy a pilóták és a küldetésirányítás között lezajló minden mondatot rögzítsenek.[5], és ez esetben is követték a szabályokat. A felvételekből kiderül, hogy a pilóták eltévedtek, nem tudták, merrefelé repülnek, és a Ford Lauderdale-i bázis sem tudta őket kiigazítani. A repülők kifogytak az üzemanyagból, majd lezuhantak.

A pilóták tapasztalatával kapcsolatban komoly tévhitek terjedtek el.[6] A legendák szerint a repülőraj pilótái és a bázis személyzete komoly tapasztalattal rendelkeztek. Ez nem igaz, csak a rajparancsnok, Charles Carroll Taylor rendelkezett számottevő tapasztalattal. A szárnya és a bázis személyzete viszont újonc volt. Taylornak ez volt az első bevetése Fort Lauderdale-ből, ezért is elképzelhető, hogy egyszerűen eltévedtek.

A roswelli incidens

Talán a roswelli incidens a legismertebb földönkívüliekhez kapcsolódó esemény. A jelentések szerint 1947. július 7-én egy ismeretlen repülő tárgy lezuhant egy Roswell (Új-Mexikó állam) közeli farmra. Az esemény körüli nagy titkolózás következményeként sok elmélet született, az egyik, hogy egy idegen civilizáció űrhajója csapódott be, és az Egyesült Államok kormánya el akarja tussolni ezt a történelmi eseményt. A másnap kiadott hivatalos közlemény szerint ez az objektum egy meteorológiai léggömb volt.[7]

Joseph A. Bauer több helyen hiteltelennek tartja a földönkívüli magyarázatot.[8] Hiányolja például a kézzel fogható bizonyítékokat, amelyekből elméletileg rengetegnek kellett volna lennie (apró darabok az űrhajóról/űrhajóból). Egy, állítólag egy földönkívüli boncolásakor rögzített videofelvételt is megvizsgált, és észrevette, hogy az orvosok kontárként viselkednek.

Bármi is történt Roswellnél, az ufókutatók számára ez egy "piros betűs ünnep".

Betty és Barney Hill elrablása

Egy amerikai házaspár, Betty és Barney Hill azt állította, hogy 1961. szeptember 19-én, este fél 11 táján földönkívüli lények elrabolták őket, miközben hazafelé autóztak egy New Hampshire-i erdőben. Állításuk szerint az idegenek zavarták az autójuk rendszereit, őket pedig elrabolták, amire csak halványan emlékeznek. Hipnózis alatt Betty Ford rajzolt egy csillagtérképet, állítása szerint egy kereskedelmi útvonalról. Az ufóhívők a közelben lévő csillagok alapján megfejtették, hogy Betty Ford elrablóinak a falán mely csillagok lehetnek. A Ford-féle rajz és a megfejtett rajz megegyezett.

Bár ez elég meggyőző bizonyítéknak hangzik, Carl Sagan ésszerű cáfolatot ad "A kozmosz" c. ismeretterjesztő-sorozatának egy részletében.[9] Sagan amellett érvel, hogy a Betty Ford által rajzolt térkép valójában nem is hasonlít a valódi csillagképre. Mivel rengeteg csillag van az égen, össze lehet úgy kötni a csillagokat, hogy bármilyen előre megrajzolt mintával azonosnak, vagy minimum hasonlónak, tűnjön.

Apollo 11 és az ufó

Ufóhívő körökben ismert történetnek az alapja egy, a Science Channelen készített interjú Buzz Aldrinnel[10] (Buzz Aldrin a második ember, aki a Holdon járt). A történet szerint az Apollo 11 legénysége egy ismeretlen fényre lett figyelmes, amely követte őket egy ideig. A legénység ekkor megkérdezte Houstont, hogy merre van a lecsatolható rakéta legfelsőbb fedele. A válasz az volt, hogy 6.000 mérföldre (9.656 km). Így a látott fény nem lehetett más, csak egy másik űrhajó.

Buzz Aldrin maga cáfolta, hogy ilyet mondott volna.[11] Állítása szerint a Science Channel szándékosan manipulálta az interjút, hogy szenzációt keltsen. Bár a fényjelenség ott volt, Aldrin végig meg volt arról győződve, hogy az ismeretlen tárgy az Apollo 11 egyik panelja volt.

Travis Walton

Travis Waltont állítása szerint 1975. november 5-én elrabolták az idegenek. Őt és favágó-kollegáit (akik szemtanúk voltak) hazugságvizsgálat alá vetették, többször is, hogy kiderítsék, igaz-e, amit állítanak. Bár az első teszt eredménye egyértelműen pozitív lett, a további tesztek már ennél bizonytalanabbak lettek.

Egyes vélemények szerint Travis Walton csak elő akart állni egy szenzációs történettel. Mivel anyagi nehézségekkel küzdött, keresnie kellett egy biztos bevételi forrást, például könyveladásokból, interjúkból.

A történetről film is készült, Égi tűz (Fire in the Sky) címmel. Dramaturgiai okok miatt a film nem tükrözi hűen Walton és kollegái beszámolóit.

Phoenix fényei

1997. március 13-án több ezer ember megmagyarázhatatlan fényforrásokat látott az égen. Az eset Phoenix fényei néven lett ismert, mivel az arizonai Phoenix városa felett is észlelhető volt a jelenség. Fife Symington arizonai kormányzó tanúja volt az eseménynek, és a mai napig váltig állítja, hogy az égen átszelő hajók egy ember építette repülőre sem hasonlítottak. Ugyanabban az időszakban Nevadától a mexikói Tucsonig jelentettek hasonló észleléseket, bár a leírások között nagy az eltérés. Feltételezhető, hogy nem ugyanannak a jelenségnek volt mind az ezer ember a szemtanúja. Az amerikai légierő megerősítette, hogy az észlelések vonalán egy A-10 Warthogról jelzőfényeket dobtak le. Egy helyi lakos viszont azt állította, hogy a jelenség mögött ő állt. Óriási héliumgömbökhöz csatolt jelszófényeket, majd felrepítette őket az égre.[12]

Miért nem győzi meg semmi a szkeptikusokat?

Számtalan könyv, film készült e témában, amelyek egymás hegyén-hátán sorakoztatnak fel bizonyítékokat – tanúvallomások, interjúk "belsősök"-kel, fényképek, videofelvételek. A szkeptikus gondolkodásmód egyik alappillére, hogy rendkívüli állításokat csak rendkívüli bizonyítékokkal lehet alátámasztani.[13] A fényképek, videók manipulálhatóak, a tanúvallomások megbízhatatlansága közismert, a "belsős" forrás meg lehet, csak hírnevet akar szerezni vagy dezinformálni a hívőket.

Egy őszinte, nyitott szkeptikust viszont meg lehet győzni, ha (szó szerint) kézzel fogható bizonyítékot mutatnak neki, például egy idegen űrhajó roncsát, amely olyan anyagból készült, amit a tudomány még nem ismer. A szkeptikus ezt a tudomány továbbviteléként éli meg, nem pedig az eddigi "hitének" összeomlásaként. Ebben az esetben már csak két kérdés marad: Miért egy szkeptikusnak és nem egy illetékesnek mutatja a bizonyítékot? És hol a média?

Emberi tévedések

Ismert, tudományosan megmagyarázható természeti jelenségekre is lehet ufóként tekinteni, amennyiben maga az észlelő nem ismeri a jelenség hátterét. Ebben az esetben a szemtanú az általa nem ismert tudományos magyarázatot behelyettesíti a saját elképzelésével, így az az érzet támad benne, hogy egy idegen faj űrhajóját látta. Ezt a következtetési hibát "tudatlanságból eredő érvelésnek" hívjuk (argumentum ad ignorantiam). Még ha egy adott jelensége nincs is tudományos magyarázat, az nem azt jelenti, hogy a tudomány a későbbiekben nem tudja majd leírni azt a jelenséget.

Az emberi psziché mindig, mindenre magyarázatot akar adni. Ez nem csak az ufókkal kapcsolatos észleléseknél releváns, hanem minden paranormális jelenségnél is. A "nem tudom, mi az, de azért elmondom, mit láttam"-féle reakció természetes, hacsak nem próbálunk tudatosan megálljt parancsolni ennek az automatizmusnak. Szinte gyermekkorunk óta hallunk történeteket misztikus lényekről, szellemekről, a Földet látogató idegen fajok űrhajóiról. Ha egy olyan élményben van részünk, amelyhez hozzá tudjuk rendelni ezeket a magyarázatokat, és nem vagyunk elég kritikusak a saját érzékszerveink hibáival szembe, egy teljesen mindennapos tapasztalatra is találunk paranormális magyarázatot. Mivel a nyugati kultúrkör egyik visszatérő témája a Földet látogató repülő csészealjak, ha látunk valami megmagyarázhatatlant az égen, agyunk a legkézenfekvőbb következtetést vonja le, mégpedig azt, hogy egy idegen civilizáció által épített űrhajót láttunk.

Allan Hendry 1979-ben mindenre kiterjedő kutatást végzett a bejelentett ufóészlelésekkel kapcsolatban.[14] Hendry arra volt kíváncsi, a bejelentett esetek hány százaléka magyarázható, milyen bizonyossággal. A tárgyalt 1307 esetnek 88.7%-át már akkortájt is tudományosan meg lehetett maradéktalanul magyarázni. A jelenségek mindössze 8.6%-át nem lehet megmagyarázni. Hendry ennek ellenére kitart amellett, hogy 7.1%-ra lehet prózai magyarázatot adni, 1.5%-ot viszont sehogy sem lehet jól megmagyarázni. A maradék eseteknél kevés információ áll rendelkezésre, vagy a szemtanúk annyira ellentmondanak egymásnak, hogy a kutatást már nem volt érdemes tovább folytatni.

Szemtanúk megbízhatósága

Clifford és Scott 1978-ban egy olyan kísérletet végzett, amelyben két kontrollcsoportnak filmeket mutatott, és a résztvevőktől azt kérte, figyeljenek az ott elhangzott információkra.[15] A film egy bűntényről szólt, de a két csoport nem egészen ugyanazt a változatot kapta. Az egyikben több volt az erőszak, a másikban kevesebb. Az erőszakosabb változat nézői stresszesebbek lettek, ami kihatott emlékezőképességükre. A 40, mindkét filmben elhangozott/látott információkból a stresszesebb csoport kevesebbre emlékezett. Az ufóészleléseknél ez a tanulmány azért releváns, mert az ufóélményeket átélő tanúknak ennél sokkal stresszesebb helyzetre kell visszaemlékezniük, ráadásul általában jóval az élményük után.

Hidegháborús dezinformációs kampány?

A Bermuda-háromszöghöz sok rejtély kapcsolódik

Kézzel fogható bizonyítékok híján egy szkeptikus is csak találgatni tud. Lehetséges, hogy az USA/Szovjetunió és később több fejlettebb ország is csak kitalálta ezeket a történeteket, hogy az ellenfél azt higgye, olyan technológiák birtokába jutottak, amelyek felhasználásával megszerezhetik a technológiai fölényt.

Számos esetről tudunk, ahol a társadalom dezinformálása hidegháborús kampánycélt szolgált. Némi csúsztatással bár, de kijelenthető, hogy a hidegháború egy nagy dezinformációs kampánnyal kezdődött. Harry S. Truman azt a tanácsot kapta, hogy "jól ijesszen rá" a népre, mert a támogatásukat csak úgy tudja elnyerni. A Truman-kormány tudatosan veszélyesebbnek festette le a kommunizmust, mint amekkora volt.[16]

Vegyük a fentebb tárgyalt roswelli esetet. A szemtanúk vallomásai megkérdőjelezhetőek, a földönkívüli boncolását dokumentáló film valószínűleg hamisítvány. Kézzel fogható bizonyítékkal még senki nem állt elő. Az Occam borotvája elvet követve felmerül a kérdés: Melyik a valószínűbb; hogy egy idegen faj űrhajója zuhant le, és az amerikai kormány ezt már lassan 70 éve sikeresen eltussolja; vagy az a valószínűbb, hogy egy lezuhant meteorológiai léggömb köré épített legendák terjednek ma is?

Belső források

Nem tudunk mit kezdeni a névtelen és arctalan "belső forrásokkal". Hiába lehet igaz, amit állítanak, mindenki tud bármit mondani anonim belső forrásra hivatkozva. Egy állítás igazságtartalmának felderítéséhez minél több információnak kell rendelkezésre állnia. Névtelen forrásoknál nincs semmink, amiből ki tudunk indulni. Hol dolgozott ez a belső forrás? Egyáltalán mettől meddig, vagy még mindig aktív? Persze ilyesmiket nem akarnak feltárni, mert ha ezekből az információcseppekből ki lehet deríteni, hogy ki is a szivárogtató, és "az a belső forrás életébe is kerülhet".

A megnevezett, arcukat vállaló belső forrásokról már lehet vitázni. Íme, néhány kérdés, amelynek utána kell járni minden belső forrással kapcsolatban:

  1. Tényleg ott, akkor dolgozott-e, ahol állítja?
  2. Van-e oka hazudni? Mit nyer/veszít a vallomásával?
  3. Az interjú vágott-e vagy sem? Ha igen, felmerülhet a gyanú, hogy egy Buzz Aldrin-féle semmiből vaskarika médiafogásról van szó.
  4. Ha csak írásos vallomásról van szó: Felmutat-e bármilyen bizonyítékot a szövegen felül? Ha nincs, akkor mi okunk van hitelt adni bárminek, amit mondd? Azon túl, persze, hogy jó lenne, ha igaz lenne, amit mond.
  5. Mutat-e kézzel fogható bizonyítékot. Ha igen, milyet? Ha nem, mond-e bármit, ami mentén elindulhatunk, hogy szerezzünk egyet?

2013 májusában Paul Hellyer volt kanadai védelmi miniszter magas szintű bejelentést tett, amelyben azt állította, több száz, vagy akár ezer éve élnek köztünk földönkívüliek. Marinov Iván oknyomozó újságíró, az Urbanlegends blog szerzője foglalkozott a kérdéssel.

További információ

Hivatkozások, jegyzetek

<references>

  1. List of reported UFO sightings (Wikipedia)
  2. MUFON adatbázisa
  3. http://www.mufon.com/mufonreports.html - a cikkben leírt eredményt bárki duplikálhatja
  4. The UFO Experience, A Scientific Inquiry"
  5. Board of Investigation into Five Missing TMB Airplanes and One PBM Airplane Convened by Naval Air Advanced Training Command, NAS Jacksonville, Florida, 7. December 1945, and Related Correspondence, Washington D.C. U.S. Navy, 1946
  6. Haditengerészeti vizsgálóbizottság jelentése: tényvázlat
  7. Idézetek az 1947. július 9-i lapokból
  8. Joseph A. Bauer: Hogyan ne boncoljunk földönkívülit?
  9. Carl Sagan megcáfolja a Hill-házaspár történetét. A videó angol nyelvű
  10. Buzz Aldrin-interjú a Science Channelen (angol nyelvű)
  11. David Morrison: UFOs and Aliens in Space - cikk a Skeptical Inquirer 2009. január/február számában. (angol nyelvű).
  12. Valley Man Admits to "Lights in Sky" Hoax - Internetes archívumból
  13. Carl Sagan "A kozmosz" című sorozatában is beszélt erről, pont a Betty/Barney Hill esettel példálozva. A videó angol nyelvű
  14. The UFO Handbook: A Guide to Investigating, Evaluating, and Reporting UFO Sightings
  15. Clifford, B.R. and Scott, J. (1978). Individual and situational factors in eyewitness memory. Journal of Applied Psychology, 63, 352-359.
  16. George W. Ball: Diplomacy for a Crowded World. Boston–Toronto: Little, Brown & Co., 1976. 56. o