A vonzás törvénye

A vonzás törvénye egy új(sötét)kori hit abban, hogy az elme hasonló külső körülményeket és eseményeket vonz magához. Más szóval, a hozzáállásod révén olyan embereket vonzol magadhoz, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Bizonyos mértékben ez egy triviális igazság: Általában olyan emberekkel vesszük körbe magunkat, akik úgy gondolkodnak, mint mi, hozzánk hasonló értékekkel rendelkeznek, de az olyan embereket elkerüljük, akik fontos kérdésekben nem értenek velünk egyet. Ha egy kicsit is belegondolunk, ebben a "törvény"-ben nem igazság van, hanem gazság.

Az eladók nem eladókat vonzanak, hanem vevőket – hacsak nem egy piramisjátékról beszélünk. A lusta álmodozók nem lusta álmodozókat vonzanak, hanem széles mosolyú és ígéretekkel dobálózó csalókat. A gyászoló, letört emberek nem letört embereket vonzanak, hanem olyan vérszívókat és vámpírokat, akik kihasználják a gyászukat. Ha azt mondod, hogy a gyász és a mohóság negatív érzelmek, és ez az állítás alátámasztja a vonzás törvényét, akkor a törvényt lehetetlen bármiféle tesztnek alávetni. A meghatározásokat túl sikamlósak ahhoz, hogy a törvény mögött bármi értelmes legyen, amikor a nyilvánvaló ellentmondások elvileg azt támasztják alá. Amikor a kedvesség nem több kedvességet okoz, hanem neheztelést, akkor ennek az új(sötét)kori törvénynek a híve azzal fog védekezni, hogy a kedvesség nem volt őszinte.

Ennek a hitnek egyik élvonalbeli harcosa Gary Zukav. Zukav szerint:


Minden személyiség olyan személyiséget vonz magához, amely hasonló frekvenciákon működnek, vagy azonos gyengeséggel rendelkeznek. A düh frekvenciája dühös frekvenciájú embereket vonz, a mohó frekvencia meg mohó embereket stb. Ez a vonzás törvénye. A negativitás negativitást vonz, pont úgy, ahogy a szeretet szeretetet. Így hát egy dühös ember világa dühös emberekkel van tele. A mohó ember világa mohó emberekkel, és egy szerető személy egy szerető emberekkel teli világban él.


Az ún. vonzás törvénye egy olyan törvény, amelyet az emberek vonzónak találhatnak. Ez nekik egy olyan illúziót ad, hogy irányítani tudják az életüket. Nekem csak annyi a teendőm, hogy megváltoztassam a hozzáállásomat, és máris mágnesként fogom magamhoz vonzani a pénzt (leadom a súlyfelesleget, vagy ki tudja mit akarok elérni). Ha nem lesz belőle semmi, az az én hibám, mert a hozzáállásomat nem őszintén változtattam meg. Ismerős? Mit is mondanak a hitgyógyítok azoknak, akik nem gyógyultak meg? Nem volt elég hited!

Ha sikeres akarsz valamiben lenni, készíts egy tervet. Kezdd azzal, mit akarsz elérni, majd hogy mit kell tenned, hogy eredményes legyél, és állíts fel egy fontossági sorrendet is. Konretizáld, hogy méred a sikert. Húzzál ki mindent, ami egy másik ember cselekvésének függvénye. Ha a terved nem megy külső segítség nélkül, vedd körbe magad a legalkalmasabb emberekkel, és hallgasd meg a tanácsaikat. Minden egyes megvalósított célt pipálj ki. Ha valami nem megy, ne másokat okolj! Legyen b terved. Aztán menj tovább. Amikor minden összejött, írj egy újabb listát új célkitűzésekkel és rugaszkodj neki. A cél elérése gyakran nem annyira kielégítő, mint az azért megtett erőfeszítés. Vannak célok, amelyeket nem érdemes elérni. Javaslom, hogy vizsgáld felül a céljaidat, és szabadulj meg az értelmetlenektől.

Ne feledd: Mindenki hazudik, aki azt állítja, hogy ismeri a végtelen boldogság, egészség, gazdagság, fiatalság (stb) titkát. Tehát ne dőlj be ezeknek az internetes hirdetéseknek: Válj gazdaggá #1, Válj gazdaggá #2, Válj gazdaggá #3, Válj gazdaggá #4, Válj gazdaggá #5. Mi bennük a közös? Nem mondják el, mit kell tenned, hogy gyorsan meggazdagodj. Mind azt mondja, nem piramisjátékról van szó. A #3-asban és a #4-esben az a közös, hogy ugyanazok az emberek sikertörténetei olvashatóak. Az is közös pont, hogy az összes hirdetés fizet a Google-nek, hogy a "vonzás törvénye" címszavakra előjöjjenek. Tedd fel magadnak a kérdést: Ki vonzódik az ilyesféle hirdetések feladóihoz? Olyan emberek, akik nem olyanok, mint ők, de azzá akarnak válni. Kár érte.

A vonzás törvénye a 19. századi új gondolat mozgalomtól származik. Az elképzelés hirdetői között első volt William Walker Atkinson (1862 – 1932), aki a különféle fizikai, pszichológiai és vagyoni katasztrófákból való kilábalását ennek a hitnek tulajdonítja. Számos népszerű könyvet is írt róla, köztük a Gondolatvibráció avagy a vonzás törvénye a gondolat világában. A hit erejébe vetett hitet évszázadokon át több millió ember tartotta vonzónak, bár semmi nem támasztja alá azt az elképzelést, miszerint a hit önmagában bármit is valósággá vált. Csak anekdotáink vannak. A tudományos bizonyítékok a placebo hatás mérsékelt jelenlétét mutatják ki. A komoly betegségek hittel való gyógyítását tesztelő kutatások viszont konzekvensen sikertelenek voltak. Akik azt állítják, hogy az ima, vizualizáció vagy a pozitív gondolkodás ereje tudományosan bizonyított, a hitük motiválja, és nem a valódi bizonyítékok. Ugyanez mondható el azokról a kutatásokról, amelyek a gondolat a kézzel fogható valóságra gyakorolt hatását tanulmányozták.

Külső hivatkozások