„Tudományos módszer” változatai közötti eltérés
(→Példa: Evolúció a kreacionizmussal szemben: link a szalmabábhoz) |
a (→Példa: Evolúció a kreacionizmussal szemben: elgépelés) |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
Az evolúció elmélet is, meg nem is. A [[kreacionizmus|kreacionisták]] által gyakran elhangzik az az érv, hogy az "evolúció csak egy elmélet", ami az ''elmélet'' szó félreértelmezéséből, azaz a tudomány által értelmezett jelentés félreértéséből (esetleg szándékos [[szalmabáb érvelés|elferdítéséből]]), ered. Hétköznapi értelemben az evolúció ''nem'' egy elmélet, hanem tény, törvény, igazság. Az evolúciót minden egyes előkerült lelet alátámaszt és a fajok fejlődését Darwin óta már megfigyelések is erősítik. Vannak részletek, persze, amelyek még tisztázatlanok, de az elmélet alaptételei megdönthetetlennek látszódnak. Az ''elmélet'' tulajdonképpen már megkérdőjelezhetetlen tény, de a tudomány van annyira szerény, hogy semmit se tekintsen 100%-ig igazoltnak. | Az evolúció elmélet is, meg nem is. A [[kreacionizmus|kreacionisták]] által gyakran elhangzik az az érv, hogy az "evolúció csak egy elmélet", ami az ''elmélet'' szó félreértelmezéséből, azaz a tudomány által értelmezett jelentés félreértéséből (esetleg szándékos [[szalmabáb érvelés|elferdítéséből]]), ered. Hétköznapi értelemben az evolúció ''nem'' egy elmélet, hanem tény, törvény, igazság. Az evolúciót minden egyes előkerült lelet alátámaszt és a fajok fejlődését Darwin óta már megfigyelések is erősítik. Vannak részletek, persze, amelyek még tisztázatlanok, de az elmélet alaptételei megdönthetetlennek látszódnak. Az ''elmélet'' tulajdonképpen már megkérdőjelezhetetlen tény, de a tudomány van annyira szerény, hogy semmit se tekintsen 100%-ig igazoltnak. | ||
− | A kreacionizmus [[Áltudomány|mellőzi a tudományos módszert]]. Egyfelől a [[ad hoc hipotézis|végkövetkeztetésből]] indul ki, arra keres bizonyítékot, vagy bármilyen jól hangzó magyarázatot, amelyet hívei bizonyítékként érthetnek. Az ellenbizonyítékokból tengert lehet rekeszteni, de [[szelektív gondolkodás|ez nem zavarja a kreacionistákat]]. A kreacionizmusból nem lehet semmire sem következtetni, semmi eredménnyel nem büszkélkedhet – az evolúcióval ellentétben, amely az immunológia alapköve, amely segítségével a | + | A kreacionizmus [[Áltudomány|mellőzi a tudományos módszert]]. Egyfelől a [[ad hoc hipotézis|végkövetkeztetésből]] indul ki, arra keres bizonyítékot, vagy bármilyen jól hangzó magyarázatot, amelyet hívei bizonyítékként érthetnek. Az ellenbizonyítékokból tengert lehet rekeszteni, de [[szelektív gondolkodás|ez nem zavarja a kreacionistákat]]. A kreacionizmusból nem lehet semmire sem következtetni, semmi eredménnyel nem büszkélkedhet – az evolúcióval ellentétben, amely az immunológia alapköve, amely segítségével a vírusok fejlődését ("evolválódását") nyomon tudjuk követni, és új védőoltásokat bevezetni ellenük. Kreacionista cikkek még nem jelentek meg tisztességesen szakmailag lektorált folyóiratokban, bár a hívők szeretnek az ellenkezőjével kérkedni. |
[[Category:Tudomány]] | [[Category:Tudomány]] |
A lap 2016. február 8., 08:12-kori változata
A tudományos módszer a világ megismérésére és megvizsgálásának jelenleg ismert legobjektívebb rendszere. A tudományos módszer empirikus, azaz tapasztalati úton igazolható.
A módszer lépései
- Megfigyelés: Természeti jelenségek megfigyelése, megmagyarázatlan kérdések keresése, feltevése.
- Hipotézis felállítása: Lehetséges magyarázatok felvetése, vizsgálata adatgyűjtés és azok értelmezés révén.
- Megjósolhatóság: Ha a hipotézisben feltárt magyarázat helyes, az nem csak a múltbéli események magyarázatára, hanem a jövőbeli előfordulások megjóslására is alkalmas lesz. Ha a jóslat bejön, jöhet az utolsó lépés.
- Kísérletek megismétlése: A kísérleteknek mindig igazolniuk kell a felállított hipotézist. Ha mégsem, az elképzelést vagy el kell vetni vagy logikus magyarázatot találni az eltérő eredmény megmagyarázására. Ha kísérletek sokasága, főleg harmadik féle által, igazolja a hipotézisünket, és a megfigyelések, magyarázatok és a begyűjtött adatok egy érthető rendszert alkotnak, a hipotézisből tudományos elmélet lesz. Meg kell itt jegyezni az elmélet szó pontos jelentését tudományos kontextusban. Míg a hétköznapi nyelvben az elmélet egy sejtés, tipp, vélemény, addig a tudományban az elmélet a legmagasabb szintű magyarázat.
Példa: Evolúció a kreacionizmussal szemben
Az evolúció elmélet is, meg nem is. A kreacionisták által gyakran elhangzik az az érv, hogy az "evolúció csak egy elmélet", ami az elmélet szó félreértelmezéséből, azaz a tudomány által értelmezett jelentés félreértéséből (esetleg szándékos elferdítéséből), ered. Hétköznapi értelemben az evolúció nem egy elmélet, hanem tény, törvény, igazság. Az evolúciót minden egyes előkerült lelet alátámaszt és a fajok fejlődését Darwin óta már megfigyelések is erősítik. Vannak részletek, persze, amelyek még tisztázatlanok, de az elmélet alaptételei megdönthetetlennek látszódnak. Az elmélet tulajdonképpen már megkérdőjelezhetetlen tény, de a tudomány van annyira szerény, hogy semmit se tekintsen 100%-ig igazoltnak.
A kreacionizmus mellőzi a tudományos módszert. Egyfelől a végkövetkeztetésből indul ki, arra keres bizonyítékot, vagy bármilyen jól hangzó magyarázatot, amelyet hívei bizonyítékként érthetnek. Az ellenbizonyítékokból tengert lehet rekeszteni, de ez nem zavarja a kreacionistákat. A kreacionizmusból nem lehet semmire sem következtetni, semmi eredménnyel nem büszkélkedhet – az evolúcióval ellentétben, amely az immunológia alapköve, amely segítségével a vírusok fejlődését ("evolválódását") nyomon tudjuk követni, és új védőoltásokat bevezetni ellenük. Kreacionista cikkek még nem jelentek meg tisztességesen szakmailag lektorált folyóiratokban, bár a hívők szeretnek az ellenkezőjével kérkedni.