Tekintélyre hivatkozás

A lap korábbi változatát látod, amilyen The zenith (vitalap | szerkesztései) 2013. december 2., 10:43-kor történt szerkesztése után volt. (vessző)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

SDCarroll.png Ez a szócikk Robert T. Carroll: The Skeptic's Dictionary c. műve megfelelő szócikkének fordítása. Szabadgondolkodo.png Fordította a Szabadgondolkodó csapata.

A tekintélyelv, a tekintélyre való hivatkozás a megtévesztő, nem a tárgyhoz tartozó érvelés azon esete, amikor a hivatkozott tekintély valójában nem is tekintély. Ilyen, amikor Einsteinre hivatkoznak valamilyen vallási nézet igazolására. Einstein a fizika szakértője volt, nem a vallásé. De mégha rabbi is lett volna, Einstein rabbira hivatkozni annak igazolására, hogy Isten létezik, még mindig egy helytelen tekintélyelvű érv, hiszen a vallás természeténél fogva ellentmondásos terület. Nemcsak a vallási szakértők nem értenek egyet egészen alapvető vallási kérdésekben, de sokan egyenesen úgy vélik, hogy maga a vallás is egy hibás elgondolás. Ha valaki úgy hivatkozik egy laikusra, mintha szakértő lenne az adott területen, illetve egy ellentmondásos terület szakértőit idézi, egyaránt nem támasztja alá az állítás helyességét.

Az alaptalan hivatkozás a tekintélyre egy fajtája az eredetre hivatkozó téves következtetéseknek, amikor egy vélekedést az eredete alapján ítélünk meg, nem pedig a mellette és ellene szóló érvek alapján. Azért fogadjuk el, mert tekintélyes embertől ered. Pedig a tekintély is tévedhet.

Még akkor sem helytálló, ha nem egy hanem több tekintélyre történik hivatkozás. Ha nem a saját szakterületükről van szó, illetve ellentmondásos a terület, még egy hosszú lista sem bír meggyőző erővel. Bármely ellentmondásos területen vannak, akik pont az ellenkezőjét állítják. Ha csak azért igaz a vitatott állítás, mert sok szakértő támogatja, akkor az ellenkezője is igaz, ami képtelenség. Az igazság vagy hamiság, az észszerűsség vagy az ellenkezője egy vélekedésnél teljesen független kell legyen attól, hogy kik támogatják, vagy vetik el.

Egyáltalán nem megalapozatlan tekintélytől idézni, ha mi magunk nem tudunk megítélni egy állítást. De ilyenkor a terület szakértője kell legyen az illető, és egy olyan kérdés kell legyen, melyet a többi szakértő nem tart ellentmodásosnak. Például a fizikában nyugodtan hihetünk abban, amit egy fizikus állít, ha a többi fizikus is egyetért. Vélhetően azért hiszik el, mert erős bizonyíték támasztja alá. Az ilyen vélekedésekről is kiderülhet, hogy téves, de természetes, hogy semmi sem válik igazzá pusztán attól, hogy kik hisznek benne.

Lásd még

Eredeti szócikk: appeal to authority