Animizmus

A lap korábbi változatát látod, amilyen Wedstrijd (vitalap | szerkesztései) 2009. november 21., 22:55-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Carroll}}{{szabadg}} Az animizmus doktrínája szerint minden dolog, így az élettelen dolgok is, rendelkeznek lélekkel. A kifejezés eredete a latin "animus" szó, a…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

SDCarroll.png Ez a szócikk Robert T. Carroll: The Skeptic's Dictionary c. műve megfelelő szócikkének fordítása.Szabadgondolkodo.png Fordította a Szabadgondolkodó csapata.

Az animizmus doktrínája szerint minden dolog, így az élettelen dolgok is, rendelkeznek lélekkel. A kifejezés eredete a latin "animus" szó, amelynek jelentése: lélek. Ez az ősi meggyőződés kielégítő magyarázattal szolgálhatott az élő és halott lények közötti különbség kérdésére, továbbá megmagyarázta az emberek megjelenését hallucinációkban és az álmokban. Az "animus", lélek vagy energia függetlenül létezik a hozzá társított dologtól, legyen az akár élő, akár élettelen.

Sokan úgy hiszik, hogy az emberek lelke haláluk után is tovább él. Mások szerint az állatok és a növények lelke is örök életű és halhatatlan. Sőt akadnak olyanok, akik szerint az élettelen tárgyaknak is van lelke. A mai modern világban az animizmus a vallásosok és a New Age-esek között dívik. Különösen népszerű az olyan emberek körében, akik a sámánizmushoz hasonló tradíciókban keresik a megnyugvást, bizonyára azért, mert vonzónak tartják a megváltozott tudatállapotok létezésének gondolatát.

A kifejezést Edward Burnett Tylor említi először A primitív kultúra (Primitive Culture, 1871) című írásában. Jean Piaget gyermekpszichológus szerint az animizmus az egyik legjellegzetesebb prelogikus gyermeki gondolat. Az animizmus megjelenik sok mesében, a legtöbb rajzfilmben és a televíziós reklámok egy részében is, gondoljunk csak a beszélő vécépapírra…

Lásd még